Egy daganatos betegség kellett ahhoz, hogy utánajárjon apja elhallgatott történetének – Bánki Éva új regénye
Apa és lánya története Bánki Éva, számos regény, köztük az Esőváros és a Telihold Velencében szerzőjének új kötete, az Apjalánya.
Matalin Dóra
Haladnak a korral: egy kiállítás bizonyítja, az idős művész nem vén művész
A képzőművészet világát sem kíméli az age-izmus, az életkoralapú diszkrimináció. A Szépművészeti Múzeum Rövidülő jövő című, új kiállítása a 89 éves Perneczky Géza és más alkotók időskori munkáin keresztül mutat rá az előítéletek igazságtalanságára.
„Palack, benne a tömeggyilkosságról szóló üzenettel” – a magyar történetírás hazugsága és az Eisen fivérek tragédiája
Mi szükség van még egy könyvre a holokausztról? – ezt kérdezték Magyarországon és az USA-ban is George Eisentől. Az Amerikában élő történész új munkája egyszerre személyes történet a családját ért tragédiáról és tudományos munka az 1941-es galíciai vérengzésekről.
A rák magánya és a láthatatlan női munka – A hajfonat hősei folyamatos harcban állnak az idővel
A világ különböző pontjain élő három nő sorsa kapcsolódik össze A hajfonat című filmben, amelyet saját, világsikerű bestsellere alapján forgatott a francia rendező, Laetitia Colombani.
Orosz Dénes: A Demjén-filmmel semmilyen rendszer mellé vagy ellen nem álltam
Kapott állami támogatást, de a Hogyan tudnék élni nélküled? ideológiamentes film, a költségigényes magyar filmek közül az egyetlen, amely visszahozta az árát, és egyetlen célja volt: szórakoztatni – mondja a rendszerváltás óta legnézettebb magyar film rendezője. Látja a közállapotokat, hogy zaklatott a társadalom, az emberek ugranak mindenre, mégis arra biztat mindenkit, hogy próbálják lehántani ezeket a rétegeket és nézőként befogadni a filmeket. HVG-portré.
Mitől lesz finom a főzelék, milyen vendégektől borul ki Sárközi Ákos, és van-e itthon jó és olcsó alapanyag?
Mit értenek sokan félre a gluténmentességben? Hogyan lehet kikeveredni a főzeléktraumákból? Melyik alapanyagokat utálják legjobban a magyarok? Szuvidáljunk, vagy kövessük nagyanyáink módszereit? És miért nem szabad soha válaszolni Sárközi Ákos kérdéseire az éttermében? A Michelin-csillagos séf, Szatmári Ferenc gasztroblogger és Horváth Judit gasztroíró, receptfejlesztő volt a HVG Címlapsztori vendége.
Napi ötszöri étkezés vs. időszakos böjt – ezt eszi egy átlagos napon a dietetikus és az élelmiszerbiológus
Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap desszertet eszünk? Mi történik a szervezetünkkel, ha 12, 16 vagy akár 24 órás szünetet tartunk a táplálkozásban? Lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai az időszakos böjtnek? Mi a jó stratégia, ha sóvárgunk az étel után? Piacon vagy boltban vásároljunk? Csak nyersen együnk zöldséget? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban Bartha Ákos élelmiszerbiológussal és Szabó Adrienn dietetikussal, akik azt is elmondták, ők maguk milyen étrendet követnek, vacsoráznak-e este hat után, és milyen táplálékkiegészítőt szednek.
A Cenzúra Múzeummal más társadalmi rétegekhez is szól a Labrisz Leszbikus Egyesület
Rendhagyó online interaktív 3D-s kiállítótérben láthatjuk a magyar leszbikus közösség küzdelmeinek történetét.
Az amerikás magyar fotós, akit Taknyosnak becéztek, és a fia, Adrien Brody a kedvenc alanya
Humor és humánum jellemzi a magyar származású New York-i fotóművész, Sylvia Plachy fekete-fehér munkáit. Az Oscar-díjas Adrien Brody 81 éves édesanyjának Ajándékok a XX. századból és azon túl címmel nyílt kiállítása a Capa Központban. A fotóművész a megnyitóra Budapestre utazott.
Menekülniük kellett a nácik elől, de kalandnak érezte – végre magyarul is olvasható az Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat
Idegen országba menekülésről, beilleszkedésről, újrakezdésről mesél gyerekszemszögből gyerekeknek Judith Kerr ifjúsági regénye, az Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat, amelynek magyar kiadására világsikere ellenére több mint ötven évet kellett várni.
Télen „bontjuk” a bőrt, tavasztól őszig viszont építjük – miért kerüljük a botoxot és a soklépcsős rutint?
„Soha annyi kóros bőrelváltozást nem fedeztünk fel és küldtünk tovább a bőrgyógyászokhoz, mint tavaly” – mondja Szakonyi Eszter egészségügyi szakkozmetikus. Nem véletlen, hogy a bőrt kívül-belül nagyon komolyan fel kell készíteni a nap első erőteljesebb sugaraira. Áprilistól például már kerülni kell az invazív kezeléseket, a fényvédő krémeket pedig akár 2-3 óránként újra kell kenni.
„Rengetegszer dolgoztam súlyos fejfájással és kialvatlanul” – egymillió magyar nőt érint, mégis csak negyven orvos ért igazán a menopauzához
Külföldön egyre több közismert nő beszél nyíltan változókori tapasztalatairól. Itthon egyelőre kevesen vállalják, pedig a nyilvánosság segít megismertetni az új lehetőségeket, új irányokat a menopauza kezelésében. Mi a leggyakoribb kérdés, ami a menopauzával kapcsolatban elhangzik? Milyen tünetekkel kell számolnunk? Hormonpótlás: igen vagy nem? Hogyan vetette vissza évtizedekre a tünetegyüttes kezelését egyetlen rosszul kommunikált tanulmány?
Gyötrődnek a kiskamaszokat nevelő szülők, de kicsit túl hamar feladják
Képben kell lenni, különben az internet lesz a gyerekünk felvilágosítója, szülőként igenis referenciapontnak kell maradni számukra – mondja Szél Dávid pszichológus, aki a Kamaszok című Netflix-sorozat óriási visszhangja kapcsán beszélt az influenszerek hatásáról a gyerekekre. Hogyan terjed az internetes nőgyűlölet, és miért fontos, hogy egy apuka megszeresse a Ninjagót? Mit tegyünk, ha elzárkózik a gyerek? Hogyan reagálják le eltérően a fiúk és a lányok a neten felszedett öngyűlöletet?
Nyilvános szex, leszbikus királyné, szerelmi házasság – túlzás a Hunyadi, vagy tényleg ez ment a középkorban?
A párkapcsolat, a szerelem és a szexualitás központi szerepet játszott a középkori emberek gondolkozásában – mondja Bánki Éva író, irodalomtörténész, aki a Hunyadi-sorozat kapcsán beszélt a középkori emberek lármás, vidám, „közösségi” szexuális életéről is.
Tragikus fordulat után súlyos dilemma: a kiskamasz gyerek megóvása vagy az igazság a fontosabb?
Bármeddig elmegy a gyerekéért a Minden Rendben című új magyar film főszereplője, a Hajdu Szabolcs által megformált egyedülálló apa. A rendező, Sós Bálint Dániel mindig is olyan filmet akart készíteni, amiben a forma és a tartalom tökéletes egységet alkot. A filmben nem csak a lecsupaszított képi világ különleges, a finanszírozása is párját ritkítja manapság.
A szexmunkások árnyalt ábrázolásával kezdte, majd bemutatta azokat, akik Trumpra szavaztak
A négy Oscar, amit Sean Baker az Anoráért átvehetett, eddigi összes munkájának, elkötelezettségének a jutalma. Huszonöt éve készít filmeket, sokszor kifejezetten zord körülmények között, az amatőr szereplők alkalmazásával esélyt adva sok nehéz sorsú embernek. Kitartó munkájának köszönhetően világszerte többen ismerhetik meg Amerika másik, kevéssé ragyogó arcát, de a sikerhez szerény, kedves karaktere is hozzájárulhatott
A „sportnemzetnek” semmi kedve sportolni, és ez a traumatikus tornaóráknak is köszönhető
Tizenöt év alatt semmivel nem lettek többen a rendszeresen sportoló magyarok, hiába költött rengeteg pénzt élsportra az állam. A felnőttek több mint fele soha nem sportol, közel ötöde pedig semmilyen más testmozgást sem végez. Akik sportolnak, azok közül feltűnően sokan csak kényszerből vagy félelemből teszik ezt, nem pedig élvezetből.
„Megyünk, és csinálunk egy avatárt a nagypapából. Hát nem menő?”
Egyre több cég hoz létre a mesterséges intelligencia segítségével digitális avatárokat elhunyt emberekről. A hozzátartozók kérésére feltámasztott rokonokkal újra lehet beszélgetni, bár a következmények egyelőre beláthatatlanok – derül ki egy új dokumentumfilmből.
Nem csak elhalasztják a szülést a magyar nők, egyre többen teljesen le is tesznek róla
Az eddiginél is több pénzt öntene a többgyerekes anyákra a kormány, bár az eddigi családtámogatások sikere átmenetinek bizonyult, és a 2021-es termékenységi csúcs után minden idők legalacsonyabb születésszámát regisztrálták tavaly. Az ok nemcsak a szülőképes korban lévő nők számának csökkenése, hanem a gyerekvállalási kedv apadása is.
Szédítően szép helyeken vannak meglehetősen rosszul – itt vannak a gazdaggyűlölő filmek, és az emberek imádják
Harmadszor térnek vissza a luxusnyaraláson unatkozó gazdagok A Fehér Lótusz című sorozatban. Ahogy nyílik az olló az elit és a társadalom szegényebb rétegei között, úgy nő a népszerűsége az „Eat the rich!” témájú filmeknek és sorozatoknak. Nem mindenki elégedett azonban e mozgóképes feldolgozások fáradtan ironikus megközelítéseivel, szerintük radikálisabb hangra lenne szükség.