Matalin Dóra

Meddig nézhetünk éjszakába nyúlóan sorozatot, hogy ne legyen veszélyes alváshiányunk?

Sokan élnek krónikus enyhe alvásmegvonásban, azaz rendszeresen kicsit kevesebbet alszanak, mint amennyire szükségük lenne, és ez hosszú távon sok negatív egészségi következménnyel járhat – mondja Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézet igazgatója. A szakember arról is beszélt, miért kell többet aludni ma, mint régen, miért fontos a reggeli rutin és miért félrevezetők az alvást monitorozó okoseszközök.






Pető Andrea: A kormányt valójában nem érdekli, hány gyerek születik, a családbarátság csak egy politikai termék

Illiberális rendszereket akkor lehet leváltani, ha a nőket is sikerül mobilizálni ellenük. Ezt a Fidesz el akarja kerülni – mondja Pető Andrea történész, aki Balázs Zsuzsanna újságíróval írt könyvet Orbán Viktor nőügyei címmel. A nők a NER vesztesei, mégis elterjedt nézet, hogy a Fideszt ők tartják hatalomban, a Tisza Párttal szemben pedig bizalmatlanok. Mi a magyarázat? Mi az a konzervatív ajánlat, amit – jobb híján – sok magyar nő elfogad?



A hormonpótlás megöl, vagy megmenti az életemet?

„Világszerte egymilliárd érintett nőről beszélünk. Mégis teljesen egyedül éreztem magam” – írja Naomi Watts Oscar-jelölt színésznő megejtően őszinte könyvében, amelyben összefoglalja a menopauzával folytatott több évtizedes küzdelmét. Mire jutott a színésznő a hormonpótlással kapcsolatban? Milyen esélyei vannak egy átlagos helyzetű nőnek tünetei enyhítésére, ha egy Naomi Wattsnak is évekbe telt, hogy hozzájusson a megfelelő terápiához?



Amikor 50–60 éves korban javulni kezd a szem, az nem jelent jót

Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.


Családomat minden figyelmeztetés nélkül hajszolták bele a borzalomba – hogyan élik meg nők milliói a háborút a szomszédban?

Ukrán nők – ápolók, katonák, volt hadifoglyok – beszámolói alapján írta meg Levél keletről című könyvét Inna Sevcsenko. A szerző korábban a félmeztelen tiltakozásairól elhíresült Femen vezetője volt. Milyen dilemmával szembesülnek a nők, anyák, amikor hazájuk hadban áll? Hogyan fest a mai orosz katonák zabrálása? Oldódik-e a tabu a háborús nemi erőszak körül?






Az ember, akinek papírja van arról, hogy nem beszélhet egy tüntetésen, mert meleg – portréinterjú Léderer Andrással

Mélyről jövő indulatot érzek, amikor sérülékeny, veszélyeztetett emberekkel szemétkednek – magyarázza a Helsinki Bizottság vállaltan meleg munkatársa, aki elment a falig és kimondatta a Kúriával is, hogy Magyarországon a létezést is betilthatják. Úgy látja, hogy Magyarország egyre gyorsabban sodródik az autokrácia felé, egyre abuzívabb vele és másokkal a rendszer, de nem fog elmenekülni: „Ez az otthonom, engem innen legfeljebb kirakni lehet, mert magamtól nem fogok elmenni.” HVG-portré.





A rózsaszín evezősök nyomában: mennyit mozoghat egy rákbeteg?

„A testmozgás szinte minden rákos stádiumban biztonságos és kifejezetten ajánlott” – a Heidelbergi Tumorközpont megállapításánál óvatosabbak a magyar ajánlások, amikor arról van szó, szabad-e, kell-e sportolnia egy daganatos betegnek. Amíg a daganatot el nem távolítják, csak a kíméletes mozgás javallott, de a tudomány mostani állása szerint a sport gyorsítja a felépülést, javítja az életminőséget.