Matalin Dóra

Matalin Dóra
„Utoljára látom dr. Mengelét!” – először jelenik meg cenzúrázatlanul Galló Olga lágernaplója
 

„Utoljára látom dr. Mengelét!” – először jelenik meg cenzúrázatlanul Galló Olga lágernaplója

Először adják ki eredeti formájában az Auschwitzot is megjárt Galló Olga lágernaplóját, a Tíz hónap Babilont. Az írás a szocialista cenzúra áldozata lett, 1978-ban csak magánkiadásban jelenhetett meg a napló megcsonkított változata. A szerző unokája, Fullajtár Andrea főszereplésével színdarab is készült a műből, amit az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján mutatnak be.


Gályáznak rendületlenül – magyarok tízezrei ingáznak az elfogadható fizetésért
 

Gályáznak rendületlenül – magyarok tízezrei ingáznak az elfogadható fizetésért

Miközben Magyarország január 1-jével száműzte vendégmunkásai jó részét, az EU-tagságnak köszönhetően továbbra is magyarok tízezrei élvezik a nyugati munkavállalás lehetőségének előnyeit. Az ingázást a magyar bérek egyre nagyobb lemaradásra hajtja, az osztrák iskolákba ma ötször annyi magyar gyerek jár, mint a 2010-es évtized elején. Kik és miért ingáznak, és mennyi pénzt visznek haza?




„A falak hol legyenek véresek? Ha lelőtték a németeket, hogy estek össze?” – hollywoodi szuperprodukciók hitelessége is múlt Varga István katonai szakértőn
 

„A falak hol legyenek véresek? Ha lelőtték a németeket, hogy estek össze?” – hollywoodi szuperprodukciók hitelessége is múlt Varga István katonai szakértőn

„Volt, hogy a rendező azt mondta, ne törődjek azzal, hogy a szereplő a fejlövés után még akciózik, vagy a színésznő magas sarkú cipőben lövöldöz az erdőben” – idézte fel Varga István, aki katonai szakértőként évtizedek óta segíti a legnevesebb magyar és külföldi rendezők filmjeit. Ha kell, tankot szerez, statisztákból farag katonákat, vagy fejlövések hitelességét ellenőrzi. Többek között neki köszönhető az Angyalbőrben sorozat is.




Kőnig Róbert gyermeksebész: Az igazán betegek csendesek
 

Kőnig Róbert gyermeksebész: Az igazán betegek csendesek

Míg a gyerekek a kórházban az ismeretlentől félnek, a szülőket maga az intézmény frusztrálja: akut helyzetben egy pillanat alatt kell átadniuk a gyerekük fölötti kontrollt. Szerencsére az orvos-beteg viszony Magyarországon is változott – mondja Kőnig Róbert gyermeksebész, vagy ahogy a közösségi médiában ismerik, Kőnig doki. A szakorvos régóta vívja a harcát a trambulinok ellen, úgy gondolja, a balesetek 95 százaléka megelőzhető. Interjú.


„Egyedül vannak, frusztráltak” – csak 23-25 éves kor körül derül ki, mekkora kárt tesz a férfiakban a gyerekkori pornónézés
 

„Egyedül vannak, frusztráltak” – csak 23-25 éves kor körül derül ki, mekkora kárt tesz a férfiakban a gyerekkori pornónézés

A gyermekvédelmi törvény hatásaként egyre többször a szülőre hárul a szexuális felvilágosítás. Lacsny Éva szexuálterapeuta koedukált foglalkozásokat tart a gyerekeknek, hogy „a fiúk is tudjanak arról, hogyan működik a lányok teste, és fordítva”. Hány éves kortól érdemes a szexualitásról beszélgetni a gyerekekkel? Melyek a pornófogyasztás veszélyei, és mi történik azzal a gyerekkel, aki 9-10 évesen pornót néz? Mit tehetnek a szülők?


Nyirády Péter Semmelweis-dékán: Az orvosképzésben alkalmazkodni kell a Z generáció igényeihez
 

Nyirády Péter Semmelweis-dékán: Az orvosképzésben alkalmazkodni kell a Z generáció igényeihez

Eltökélt, valóban orvosnak készülő hallgatókat várunk, de a fiataloknak lényegre törőbben kell átadni a tudást, akár audiovizuális eszközökkel, digitális tankönyvekkel, még erősebben kell hangsúlyozni a személyes, gyakorlati oktatást – mondja Nyirády Péter urológusprofesszor, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. Az egyetem legnagyobb karán közel négyezren tanulnak, a hallgatók több mint fele külföldi.





„Az ember pillanatokon belül ott lehet a gödör alján” – az állam inkább évekig pereskedik, csak ne kelljen betartania a saját törvényeit
 

„Az ember pillanatokon belül ott lehet a gödör alján” – az állam inkább évekig pereskedik, csak ne kelljen betartania a saját törvényeit

„Olyan filmet akartunk készíteni, amit ha húsz év múlva levesznek a polcról, megértik, milyen volt itt az élet” – mondta Rubi Anna dokumentumfilmes, aki hét éven át követte kamerájával az államot beperlő anyákat. A súlyos fogyatékossággal élő gyermekeiket nevelő nők arra akarták rávenni a magyar államot, hogy teljesítse kötelességét, és építsen lakóotthont, ahol gyerekeik a szülők halála után élhetnek.