Szépség és szenvedés: mindig párban járnak?

„Csak egy Hamupipőke van. Mi, többiek, a csúnya mostohanővérek vagyunk, akik küzdenek, hogy beleférjenek a cipőbe” – így foglalta össze A csúf mostohatestvér című filmjét a norvég rendező, Emilie Blichfeldt. A Sundance Fesztiválon debütált Hamupipőke-feldolgozás, amely május végétől a magyar mozikban is látható, erős kritikai visszhangot keltett. A rendezőt elmondása szerint „teljesen letaglózta” az érdeklődés, amit a film kiváltott. A legtöbb cikk a tavalyi év botrányfilmjéhez, a Demi Moore főszereplésével készült A szer című feminista testhorrorhoz hasonlítja A csúf mostohatestvért.

Emilie Blichfeldt nem inspirálódhatott A szerből, mert a filmje nyolc évig készült, de már szinte kész volt 2024-ben. Ennek ellenére a rendező úgy gondolja, A szer sikere, öt Oscar-jelölése jó szolgálatot tett az ő munkájának is. „Amikor bemutatták a filmemet, már mindenki tudta, hogy mi az a feminista testhorror, és azt mondták, ez annyira klassz, hogy még többet akarnak látni belőle. Nem is álmodhattam volna jobb időzítésről” – idézte fel a The Hollywood Reporternek. Bár a két filmben közös, hogy a főszereplő nők testük bármilyen radikális megváltoztatására, megcsonkítására képesek azért, hogy megfeleljenek az elvárt szépségideálnak, Blichfeldtet inkább David Cronenberg Karambolja és Julia Ducournau Nyers című, véres jelenetekben bővelkedő kultuszfilmje ihlette.

És természetesen a Hamupipőke, a mese, amit a földkerekség minden pontján minden kislány ismer. A rendezőt a történet számtalan feldolgozása közül elsősorban a Hamupipőke három kívánsága című, 1973-as cseh változat ragadta meg. Ezt a filmet minden karácsonykor levetítették Norvégiában, Blichfeldt pedig minden évben megnézte a testvéreivel. A csúf mostohatestvér azonban, a cseh inspirációval ellentétben, bőven kiérdemli a 18-as karikát, ugyanis a horror mellett pornográf jelenetek is akadnak benne.