A nagy sikerű Örök tél főszereplője részben családi emlékekből építette fel az Emmy-díjas film szerepét. Azért az alakításért is megküzdött, de azt meséli, pályafutása több fontos lépését sem adták ingyen. Gera Marina színésznővel beszélgettünk.
Az utóbbi években szinte az elviselhetetlenségig telt meg a társadalom feszültségekkel – véli a számos hazai és nemzetközi díjat nyert rendező. Hajdu Szabolcs a HVG-nek adott interjúban beszél arról is, hogy legújabb – online bemutatott – játékfilmjének atmoszférája miért idézi a 70-es éveket, miközben a Békeidő című alkotás valójában a jelenkor problémáinak látlelete.
A teológus szerint a mai papság abban szocializálódott, hogy társadalmi ügyekbe nem szólhatott bele, így arra sem érdemes várni, hogy ők kérjenek támogatást a milliárdosoktól a járvány ellen. Azt pedig csacsiságnak tartja, hogy egykori tanítványát, Esterházy Pétert, kihagyták az alaptantervből.
Április 14-én lenne hetvenéves Esterházy Péter. A születésnapjáig a Magvető Kiadó naponta videókat tesz közzé, melyeken a kulturális és művészeti élet szereplői olvasnak fel számukra fontos Esterházy-szövegrészleteket.
A Vígszínház és a Katona társulatának tagjaként ott volt a színházi bántalmazási ügyek közelében, és véleményt is mond róluk az Akik maradtak című film férfi főszereplője, Hajduk Károly, aki az alakításáért a Magyar Filmdíjat is kiérdemelte. A HVG-nek adott interjújában elmeséli azt is, hogy a járvány alatt színészként mivel tölti a napjait.
Nemzedékeket tesznek elfogadóbbá a hátrányukból erényt kovácsoló mesefigurái. Írt gyerekoperát, és jegyez tucatnyi, felnőtteknek szóló – olykor erotikus – verseskötetet is a 83 éves korában elhunyt alkotó.
Én, Iphigénia címmel íratott önéletrajzi darabot Závada Péterrel a személyes sorsáról Eke Angéla bábszínész és színművésznő, aki soha nem szerződött le egyetlen társulathoz sem, de szabadúszóként is aggasztónak tartja a független színházak helyzetét.
90 évesen is olykor naponta 10 órán keresztül dolgozik a Kossuth-díjas festőművész, aki a HVG-nek adott interjújában mesélt a felmenőitől kapott örökségéről és a külföldi emigrációban töltött évtizedeiről is. Szerinte a jelenlegi hazai politikai vezetésnek nagyobb érdeklődést kellene mutatnia a tudományok és a művészetek iránt. Portréinterjú Konok Tamással.
A kultúrkampf miatt kényszerült arra Juhász Kata, nemzetközi hírű táncos-koreográfus, hogy 46 évesen háziorvosi praxist vállaljon vidéken, miközben a stand-upot a kortárs tánccal vegyítő előadásai mellett verses-zenés gyerekdarabokkal is érzékenyíti a nézőket. Szerinte a jelenlegi kormány tervszerűen teszi tönkre a független társulatokat.
A politika rákos daganatként betüremkedik mindenhová, a magyar filmes sikerek pedig nem igazolják az Orbán-rendszert. Tarr Bélát a legjobb magyar rendezőként tartják számon, tudását mégsem Magyarországon adja tovább.
Eredetileg monumentális szobrászat szakon végzett Lembergben, de már Ungváron is inkább csak miniszobrokat készített. Azért települt át Magyarországra, mert szerinte itt nagyobb a remény komolyabb megbízásokra, ám Budapesten eddig a köztéri gerillaszobraival lett híres. Portréinterjú Kolodko Mihállyal.
Megosztja ugyan a közönséget, de érzékenyíti és színházba szoktatja a fiatalokat az Örkényben született Kertész utcai Shaxpeare-mosó című darab – véli az előadás létrehozásában fontos szerepet játszó Gábor Sára. A dramaturg szerint csak a jelenlegi kultúrpolitika miatt szokatlan Magyarországon ez a provokatív produkció.
Együtt ebédelt Einsteinnel és Neumann Jánossal, a Buckingham-palotában ugyanúgy érzi magát, mint bármelyik budapesti bisztróban. Alexander Brody a világ egyik legfontosabb reklámcégének elnöke volt, ma már könyveket ír és szerkeszt. HVG-Portré.
Színésznőként fellépett Szolnokon és Nyíregyházán, és most is játszik még Pintér Béla egyes darabjaiban. Előtte élsportoló és történelemtanár is volt, de az alkotás örömét végül a bohóclétben találta meg a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványnál. Portréinterjú Csatári Évával.
Az abszurd művészet lett realizmussá az alkotó szerint, aki az átpolitizált kulturális térben az underground lét új formáit keresi. Interjú Nemes Z. Márióval.
Ijesztően sok a hazugság, a titok és az álhír Amerikában, ami nemcsak az egész társadalom egészségét, hanem a családok mindennapi életét is rombolja – mondja Deborah Zoe Laufer, a Szemünk fénye című darabjának premierje miatt a közelmúltban Budapesten járt szerző.
Hamarosan ökokrimije jelenik meg magyarul a konzervatívok bajuszát rángató új irodalmi Nobel-díjas lengyel szerzőnek, Olga Tokarczuknak, aki szabadelvű, vegetáriánus és feminista. Róla beszélgettünk egyik fordítójával, a József Attila-díjas Pálfalvi Lajossal, aki személyesen is ismeri a lengyel írónőt.
A focista-pályafutást adta fel a színészi hivatásért kamaszként egy nyomasztó filmszerep miatt. Megtalálják a bonyolult színpadi karakterek, de lelkileg ő csak a tapsig marad a darab hatása alatt.
„Ami kiszúrás, az néha szerencse vagy kedvezés.” A világhírű író életfilozófiája tapasztalaton alapult: itthon betiltott szerzőként nemzetközi szervezetek élén népszerűsítette a magyar irodalmat.
A '70-es, '80-as évek demokratikus ellenzéki tagja, később az SZDSZ prominense 2015-ben a HVG-nek azt mondta, a NER polipkarú, korrupt rendszerében sem az építész nem akar maradni, és a politikában sincs keresnivalója, amíg abba nem kerülnek vissza a liberalizmus elemei. Így marad számára a film, a tanítás és a szabad művészet. Ez a HVG-portré eredetileg 2016. január 2-án jelent meg. Rajkról 2019. szeptember 12-én írtuk meg, hogy elhunyt.
