Eredetileg monumentális szobrászat szakon végzett Lembergben, de már Ungváron is inkább csak miniszobrokat készített. Azért települt át Magyarországra, mert szerinte itt nagyobb a remény komolyabb megbízásokra, ám Budapesten eddig a köztéri gerillaszobraival lett híres. Portréinterjú Kolodko Mihállyal.
Megosztja ugyan a közönséget, de érzékenyíti és színházba szoktatja a fiatalokat az Örkényben született Kertész utcai Shaxpeare-mosó című darab – véli az előadás létrehozásában fontos szerepet játszó Gábor Sára. A dramaturg szerint csak a jelenlegi kultúrpolitika miatt szokatlan Magyarországon ez a provokatív produkció.
Együtt ebédelt Einsteinnel és Neumann Jánossal, a Buckingham-palotában ugyanúgy érzi magát, mint bármelyik budapesti bisztróban. Alexander Brody a világ egyik legfontosabb reklámcégének elnöke volt, ma már könyveket ír és szerkeszt. HVG-Portré.
Színésznőként fellépett Szolnokon és Nyíregyházán, és most is játszik még Pintér Béla egyes darabjaiban. Előtte élsportoló és történelemtanár is volt, de az alkotás örömét végül a bohóclétben találta meg a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványnál. Portréinterjú Csatári Évával.
Az abszurd művészet lett realizmussá az alkotó szerint, aki az átpolitizált kulturális térben az underground lét új formáit keresi. Interjú Nemes Z. Márióval.
Ijesztően sok a hazugság, a titok és az álhír Amerikában, ami nemcsak az egész társadalom egészségét, hanem a családok mindennapi életét is rombolja – mondja Deborah Zoe Laufer, a Szemünk fénye című darabjának premierje miatt a közelmúltban Budapesten járt szerző.
Hamarosan ökokrimije jelenik meg magyarul a konzervatívok bajuszát rángató új irodalmi Nobel-díjas lengyel szerzőnek, Olga Tokarczuknak, aki szabadelvű, vegetáriánus és feminista. Róla beszélgettünk egyik fordítójával, a József Attila-díjas Pálfalvi Lajossal, aki személyesen is ismeri a lengyel írónőt.
A focista-pályafutást adta fel a színészi hivatásért kamaszként egy nyomasztó filmszerep miatt. Megtalálják a bonyolult színpadi karakterek, de lelkileg ő csak a tapsig marad a darab hatása alatt.
„Ami kiszúrás, az néha szerencse vagy kedvezés.” A világhírű író életfilozófiája tapasztalaton alapult: itthon betiltott szerzőként nemzetközi szervezetek élén népszerűsítette a magyar irodalmat.
A '70-es, '80-as évek demokratikus ellenzéki tagja, később az SZDSZ prominense 2015-ben a HVG-nek azt mondta, a NER polipkarú, korrupt rendszerében sem az építész nem akar maradni, és a politikában sincs keresnivalója, amíg abba nem kerülnek vissza a liberalizmus elemei. Így marad számára a film, a tanítás és a szabad művészet. Ez a HVG-portré eredetileg 2016. január 2-án jelent meg. Rajkról 2019. szeptember 12-én írtuk meg, hogy elhunyt.
Hús-vér emberként jeleníti meg Nincsen számodra hely című regényében a reformkor nagyjait. Még a Szózat könyvcímbeli szavainak születéséhez is legendát teremt, de hősei sorsába beleszövi saját élményeit is. Interjú Jolsvai Andrással.
Pálinkás József sokáig közel volt a tűzhöz, de most már örül, hogy nem kell megégetnie magát, például a CEU és az Akadémia elleni háborúban. A volt miniszter, MTA-elnök, innovációs hivatali elnöknek nem tetszik, ami az országban zajlik, értelmiségiként, civilként aktívan politizál.
Almási Miklós filozófus, esztéta egy szovjet akadémikus korabeli szavait idézve beszél a kormányzat MTA elleni támadásáról. Legutóbbi könyve a digitalizációról szól, az szerinte akár háborúhoz is vezethet, de úgy véli, mégis több az információs társadalom előnye, mint a kára. HVG-portré.
„A szakértők, a tanácsadók, a politológusok kancsal logikáját próbáltam előcsiholni magamból” – mondja Egyéni javaslat című, humoreszkeket tartalmazó új kötete születéséről a szerző.
„Túlzás azt állítani, hogy Vera én vagyok” – formálta át a flaubert-i szállóigét a szerző, de gyerekkori szorongásait átadta a vállán nagy súlyt cipelő kislány hősének.
Az ország GDP-je a lakói írásbeliségének fejlettségétől is függ – jelzi az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, Steklács János, aki XXI. századi oktatási módszereket ajánl.
A mi tájainkon a tehetség részben jellem kérdése is – mondja a regényeiben történelmi korokat a mával egybevető író, Márton László.
„A felnőttek világából én annyit értettem sokáig, hogy a második pofon azért jött, mert az elsőnél nem kaptam le időben a szemüvegemet. Merthogy az milyen sokba kerül” – írja a hatvanadik születésnapjára nemrég megjelent önéletrajzi könyvében Szarvas József Jászai-díjas színművész.
A sztereotip autizmusábrázolás kárt okoz, véli Stefanik Krisztina, a Rózsavölgyi Szalon Táncórák darabját szakértőként előkészítő pszichológus kutató, aki annak idején az Esőember szerepére készülő Kulka Jánossal is dolgozott együtt. Interjú.
Ha nem nyitott a közönség, a világ legjobb előadása is hidegen hagyja – véli a magát számos műfajban kipróbáló alkotó, a Nézőművészeti Kft. alapító tagja.
