A hatalom a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletében leszögezi: az általa írott jog és végrehajtása tökéletes, jogorvoslatra tehát nincs szükség. Az Alkotmánybíróság még visszafoghatná, de az ellenkezőjét teszi.
A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs” – rögzíti a múlt kedden kiadott veszélyhelyzeti kormányrendelet, amely a kihirdetésének másnapján hatályba is lépett. Ráadásul nemcsak a jövőre nézve érvényes: a már folyamatban lévő ügyekben, visszamenőleg is alkalmazni kell.
A 2023–2025-ben esedékessé vált szolidaritási hozzájárulás miatt indított perek kapcsán a kormány kifejezetten utasítja a bíróságokat, hogy az eljárásokat szüntessék meg. Hogy ennek mi köze van a hivatkozási alapjául szolgáló orosz–ukrán háborúhoz, az rejtély.
Sokszor leírták már az Orbán-kormány politikája kapcsán, hogy ennél lejjebb már nem lehet süllyedni a jogállamiság kiüresítésében – aztán mégis kiderült, hogy lehet. A minapi történések azt bizonyítják, hogy a Fidesz szemében a jog már nem az igazságot, hanem az aktuális hatalmi érdeket szolgálja.
A jogszabály nem előzmény nélkül született, a szolidaritási hozzájárulás tárgyában több éve pereskedik egymással a Magyar Államkincstár és néhány ellenzéki város önkormányzata – így Budapest és Szigetszentmiklós –, amelyek működése ellehetetlenül az elvonás miatt. Tekintettel arra, hogy az Államkincstár a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik,
a közvetetten alperesi helyzetben lévő kormány a saját rendeletével kötelezi a felette dönteni hivatott bíróságot, hogy az ő javára billentse Justitia mérlegét.
Budapesten és Pest megyében több helyszínen zajlanak elfogások és házkutatások egy embercsempész ügyben.
