A tervek szerint 2026. január 1-jétől Magyarországon bárki online beülhet bírósági tárgyalásokra. Az innováció egyszerre ígér átláthatóságot és teremt komoly adatvédelmi és működési kockázatokat, ráadásul a bírósági munka eddig meglehetősen zárt – és ebből fakadóan méltóságteljes – világát a közösségi média reflektorfényébe helyezheti.
Orbán Viktor 200 ezer magyar megszületését tulajdonítja magának és a kormányának, de a magyar családtámogatási rendszer mélyében súlyos jogi és szociológiai ellentmondások húzódnak meg.
Ahány bank, annyi vélemény: az Otthon Start program szereplői változatosan értelmezik, mi történne, ha csökkenne vagy megszűnne az állami kamattámogatás. Kérdésünket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hárította, a kormány mélyen hallgat, a bizonytalanság pedig az adósoké.
Kétes statisztikák ellenére a közvélemény felháborodásán szörföző politikusok körében épp igazi slágertéma a szexuális bűnözők gyógyszeres kezelése. Lázár János Kocsis Mátéval közösen tervezett friss törvényjavaslata egyenesen arról árulkodik, hogy kormánypárti politikusok is készek támogatni új szankciók bevezetését.
2025 augusztus 19-től új, egyszerűsített perekkel is rendezhetjük szerződéses vitáinkat. A jogalkotó színes-szagos ígérete szerint ez a forma gyorsabb, feszesebb és olcsóbb lesz, mint a hagyományos eljárás. A friss Közlönyben megnézzük, milyen kockázatokat takar a villámmegoldás ígérete.
Az EU eredetileg 2022 májusában előterjesztett gyermekvédelmi rendelettervezete többszöri finomhangolás és sorozatos viták után a dán elnökség alatt újfent terítékre került. A gyerekek online szexuális bántalmazása ellen ígér fellépést, ugyanakkor szembemegy az eddig kialakult adatvédelmi hagyományokkal. A javasolt eszközök – mint a chatüzenetek és felhőfájlok tömeges ellenőrzése – sok szakértőt és civil szervezetet aggodalommal töltenek el. Az e heti Közlönyben az előzményektől a célkitűzésekig bemutatom a javaslat technikai részleteit és azokat a pontokat, amelyek visszaélésekre adhatnak lehetőséget.
Az ingatlanok vételárának lefaragását célzó trükközések régóta ismertek a piacon, ezért nem árt – főleg jogászként – óvatosan fogalmazni arról, hogy mi jogszerű és mi nem az. Gulyás Gergely ennek ellenére a hétfői kormányinfón végletekig leegyszerűsítve legitimálta az ingó-ingatlan adásvételik különválasztását.
Nincs visszaút, ha a politikai vagy jogelméleti viták a büntetőjog terepére tévednek: Fleck Zoltán ügyében egy szerencsétlen mondat először alkotmányjogi vitába, majd feljelentésbe torkollott. A bűncselekményekkel dobálózó kormánypropaganda maga is bűnbe esik, amikor a hamis vádat egyszerű karaktergyilkossági eszközként használja. Már a gumicsontok sem a régiek.
Az Otthon Start névre keresztelt állami támogatással megspékelt lakáshitel a tervek szerint szeptember 1-jétől indul. A látszólag minden eddiginél kedvezőbb feltételek rendkívül csábítóak. Mielőtt viszont rohannánk a kasszához, nem árt tisztán látni a jogi kockázatokat is. A célközönség végül rosszabbul is járhat, mintha meg sem hirdették volna a programot.
Bár az előképek nem túl biztatóak, az új politikai szereplőket ez mégsem rettenti el attól, hogy ismét megpróbálkozzanak a lehetetlennel – vagy legalábbis a lehetetlennek tűnővel. A Tisza Párt szintén felismerte az elszámoltatás étoszában rejlő politikai tőkét, azonban annak kiderítéséhez, hogy valóban új korszak kezdődik-e, jó lenne ismerni a pontos eszköztárat.
A nyári melegben vajpuhára olvadt Alaptörvényt kenyérre kente a valóság: hiába akarta a kormány ellehetetleníteni a Pride-ot, annyian vonultak utcára, hogy a rendőrségnek nem maradt más választása, mint biztosítani az eseményt. A hétvégén történtek azt igazolják, hogy a nép joga és egyben felelőssége, hogy kordában tartsa a hatalmat. De várhatók-e még jogi lépések a résztvevőkkel szemben?
Jövő tavasszal húsbavágó kérdéssé válhat, hogy egy lehetséges kormányváltó erő pontosan meddig nyújtózkodhat az alaptörvény takarója alatt.
Ugyan az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végén kihirdetett ítélete az úgynevezett AxFina-ügyben ismét ráirányította a figyelmet a magyar joggyakorlat hiányosságaira, de a devizahiteleseknek nem sok reménye maradhat a parlament múlt keddi döntése után. E heti írásomban az EUB új és korábbi döntései mellett a devizahitel-válság egészéből vonom le a tanulságokat.
A helyzet nagyon egyszerű: se az országra kötelező nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel, se az Európai Unió jogával, de még a szerencsétlen alaptörvénnyel sem összeegyeztethető a „a közélet átláthatóságáról szóló törvény” a jelenlegi formájában. Ha mégis elfogadják, azért akad pár jogi lehetőség az ellenállásra.
Egy tetszetős budapesti lakás ára és – a rendszerváltás óta példátlan módon – összesen ötvennégy ülésnapnyi kitiltás: ennyibe került Hadházy Ákos és öt momentumos képviselő füstgyertyás tiltakozása a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály parlamenti szavazásánál. A kormány által kimunkált törvényi keret valóban hungarikum?
Bár nem várható el, hogy a világviszonylatban szerény forrásokra támaszkodó magyar gógyi érdemben kihívja a globális szereplőket, itthon is felbukkantak innovatív MI-alapú megoldások, például a társadalomtudományokban.
Az alaptörvény április idusán kihirdetett tizenötödik módosítása bevezette a helyi közösségek önazonossághoz való alapvető jogát. Rossz híreink vannak eladóknak, vevőknek – és nem utolsó sorban ügyvédeknek is. Segítünk megérteni a módosító után egy nappal megjelent részletes törvényjavaslatot.
A drogszigort fokozó új salátatörvény a jól megszokott büntetőjogi elrettentéssel szorítaná vissza a terjesztést és a fogyasztást, miközben az alkoholról szemérmesen hallgat.
Mióta szigetelődött el ennyire hermetikusan az államfő a társadalomtól, sőt kicsoda, vagy inkább micsoda egyáltalán ma ez a közjogi intézmény? Az alaptörvény megfogalmazásában az államfőnek a nemzet egységét kellene kifejeznie, őrködve az államszervezet demokratikus működése felett. A Schmitt-Áder-Novák hármas kemény munkával feledtette ezt a nemes kötelezettséget a társadalommal, a bürokratikus hivatalok és kommunikációs szakemberek mögé bújó Sulyok Tamás pedig ott folytatja, ahol elődei abbahagyták.
Feladta a leckét a jogászoknak a törvénymódosítással és a tanúk befolyásolásával bonyolított bajai gyilkosság ügye. Ha a tettes valóban az elkövetés idején még fiatalkorú F. János volt, akkor jogi szempontból a legfontosabb kérdés most az, hogy elévült-e a büntethetősége vagy sem. Az e heti Közlönyben ebben segítek eligazodni.
