Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Vlagyimir Putyin gyakran találkozik fiatalokkal és szeretné azt hinni, hogy valamennyien mögötte állnak. Senki sem meri megmondani neki, hogy ez azért nem pontosan van így” – idézte a The Moscow Times az orosz kormányzat egyik, természetesen neve mellőzését kérő képviselőjét.
A nyilatkozó azt magyarázta, miért adta ki az elnöki adminisztráció feladatként az Oroszországot alkotó megyék, területek és köztársaságok vezetőinek, hogy különösen a fiatalok körében növeljék meg a részvételi arányt a március 15-17-ei elnökválasztáson.
„Az elnöki adminisztráció különösen az egyetemistákat és a fiatal szakembereket akarja rávenni a választáson való részvételre. Mi teljesítjük a követelést” – mondta az illetékes. A teljesítés pedig azt jelenti, hogy meggyőzéssel vagy akár nyomásgyakorlással is igyekeznek növelni a részvételi arányt.
A fiatalok választási kedvének növelése csak az egyik, és viszonylag visszafogott módja annak a nagy vállalkozásnak, amelynek célja, hogy egy nyilvánvalóan lefutott és ezért meglehetősen korlátozott érdeklődést kiváltó választást úgy adjanak el a hazai és nemzetközi közvéleménynek, mintha azon szinte minden orosz választó részt vett volna.
