Szexista és sorosozó támadások ellenére lett EU-párti elnöknője Moldovának
Első nőként került Moldova élére Maia Sandu, aki az EU-hoz szeretné közelíteni az országát, és a korrupció elleni harcra építve nyerte meg az elnökválasztást.
Első nőként került Moldova élére Maia Sandu, aki az EU-hoz szeretné közelíteni az országát, és a korrupció elleni harcra építve nyerte meg az elnökválasztást.
A boszniai polgárháborúnak véget vető daytoni egyezmény ellenére még ma sem működőképes állam az egykori jugoszláv tagköztársaság. Jóformán csak a 25 éve ott lévő nemzetközi alakulatok akadályozzák meg, hogy elfajuljanak a három etnikai közösség ellentétei.
Csökken Európa lemaradása az innováció terén, de még van mit behozni az USA-val és Ázsiával vívott versenyben. A földrészen belül is átrendeződés tapasztalható, Kelet- és Közép-Európa kezdi behozni a Nyugattal szembeni hátrányát – mondta a HVG-nek Végh Attila, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kormányzattanácsának tagja. Az EIT csak tavaly 445 millió eurót juttatott az európai innovátoroknak.
Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU több tisztje ellenzi az ország NATO-hoz való közeledését és részben a kárpátaljai magyarok elleni akciókkal próbálja megakadályozni Kijev euroatlanti integrációját – állítják ukrán elemzők. Egyikük, Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek is megerősítette, több jel utal arra, hogy az SZBU valóban „önjáróvá” vált.
Ismét fordulat következett be az egykor testvéri viszonyt ápoló Montenegró és Szerbia utóbbi években igencsak fagyos viszonyában, Podgorica ugyanis váratlanul kiutasította Szerbia nagykövetét. Belgrád meglepő választ adott, s a vitában szerepet kapott Magyarország is.
Az EU-ban, így Magyarországon is folyamatosan szigorodnak az új épületekre vonatkozó energetikai előírások. A kötelezettségek teljesítését megkönnyíti az épületek okossá tétele.
A koronavírus-világjárvány megfékezését lehetővé tevő oltás gyors globális terítése egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a cégeket és a kormányokat. Ez lesz ugyanis a világ eddigi legnagyobb oltási kampánya.
A térség több országában viszonylag korán robbant be a koronavírus-járvány második hulláma, de a szigorításokat is hamarabb rendelték el, így mostanra jelentősen visszaesett az új fertőzések száma, és megkezdték a korlátozások enyhítését. Tőlünk keletre és délre másképp csinálják, ott messze még a lazítás ideje.
Vélhetően még jó ideig elhúzódik az augusztus 9-ei elnökválasztás elcsalása miatt kipattant fehéroroszországi belpolitikai válság, ám a főszereplők személye változóban van. Az ellenzéki tüntetések kifulladóban vannak, az 1994 óta hatalomban lévő államfő, csaláson kapott Aljakszandr Lukasenka már nem a tiltakozókkal hadakozik, hanem Oroszországgal: Moszkva azt szeretné, ha a levitézlett szövetségest egy másik megbízható politikus váltaná fel, Lukasenka viszont időt akar nyerni.
Az amerikai szövetségi repülésügyi hatóság bejelentette, az USA-ban ismét repülhetnek a Boeing 737 MAX gépek. A chicagói központú cég büszkeségének számító MAX-okat az után parancsolták világszerte földre, hogy két balesetben 346 ember vesztette életét. A fő kérdés az maradt, hogy a Covid–19-járvány miatti válság idején ki akar még MAX-ot venni, illetve hogy az utasoknak lesz-e kifogása az ilyen gépekkel szemben.
Eddig három győztese és egy vesztese van a karabahi harcoknak. A posztszovjet térségben több állam is akad, amely attól tart, hogy az azeri–örmény összecsapások tanulságai számukra is kedvezőtlen következményekkel járhatnak.
Az Egyesült Államok irányváltása példát is mutathat olyan országoknak, amelyek eddig haboztak zöld fordulatot venni. Azt is pontosan kiszámolták, hogy az aktív klímavédelmet ígérő Joe Biden elnökké válásával mennyivel lassul a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.
Sose hagyjunk veszni egy jó kis válságot – mondogatta Winston Churchill. Az egykori brit kormányfő tanácsát most Orbán Viktor és autokrata társai fogadják meg.
Egyre inkább úgy tűnik, a Vlagyimir Putyin orosz államfő által a világ első hatásos koronavírus-vakcinájaként beharangozott Szputnyik V gyártása még jó ideig nem indul be ipari méretekben. Emiatt természetesen késik az oltóanyag tervezett exportja is.
Mikor viselkedik helyesen egy politikus? Ha mindent elkövet annak érdekében, hogy országának polgárai mindenkinél előbb kapják meg a koronavírus-vakcinát? Vagy akkor, ha az oltások egy részét továbbadja a fejlődő országokban élő veszélyeztetett, de nincstelen emberek millióinak? A kérdésre adott válaszoktól dollármilliárdok és emberéletek százezrei függenek.
Az örmények súlyos vereséget szenvedtek a másfél hónapig tartó karabahi háborúban: elvesztették az ellenőrzést az 1994-ben kikiáltott, Azerbajdzsán területén lévő örmények lakta térség fölött. Azerbajdzsán mellett Oroszország és Törökország is nyertesek között van.
A The Sun című brit bulvárlap értesülései szerint néhány hónapon belül lemond tisztségéről az állítólag Parkinson-kórban szenvedő Vlagyimir Putyin orosz államfő. Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő szerint Putyinnak semmi baja és nem mond le idő előtt, az interneten viszont sok olyan videó és nyilatkozat kering, amelyek más képet sugallanak.
A földrész valamennyi országában meredeken nő a koronavírus-fertőzöttek száma, és minden jel arra utal, hogy Európa drámai tél elé néz. Legfeljebb kora tavasszal kezdődhet el a lakosság tömeges beoltása.
A német egyesítés jelképének szánták, de mégis inkább egy állatorvosi ló juthat az ember eszébe Berlin új, szombaton megnyílt légikikötőjéről, a Willy Brandt/Brandenburg reptérről. És még nem is esett szó a hánytató kanyarról.
Beavatkozás a franciaországi választásokba, az ukrajnai áramhálózat megbénítása és a 2018-as téli olimpia megzavarása miatt emeltek vádat az USA-ban hat orosz katonai hírszerző ellen. Bár Moszkva tagad, a bűnlajstrom ennél is hosszabb lehet.