Étteremmé alakított repülők, sehová sem tartó járatok: így küszködik a légiipar
A költség- és létszámcsökkentés mellett kreatív ötleteket is bevetnek a koronavírus-járvány miatt válságba került légitársaságok.
A költség- és létszámcsökkentés mellett kreatív ötleteket is bevetnek a koronavírus-járvány miatt válságba került légitársaságok.
Egyedi módszerrel, kötelező árukapcsolással igyekszik felélénkíteni a hazai ipart Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök, aki úgy is tagadja, hogy országában jelen lenne a koronavírus, hogy a név nélkül nyilatkozó orvosok szerint a járvány komoly méreteket ölt a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban. Egy szerencsésebb országban ez már a politikai elit számára a vég kezdete lenne, ám Türkmenisztánnak eddig csak halálukig kitartó excentrikus államfők jutottak.
Saját sikerük áldozatává váltak az európai kormányok: a polgárok millió oltatták be magukat unszolásukra influenza ellen, így tonnaszámra fogynak a vakcinák. Emiatt – bár minden korábbinál több oltást halmoztak fel a kontinensen – valószínűleg nem jut minden jelentkezőnek és ezért több helyen sorrendet kell felállítani, hogy kik kaphatnak először a vakcinából.
Európa-szerte szigorodnak a koronavírus-járvány második rohama miatt bevezetett korlátozások, ám az első, tavaszi hullámmal ellentétben most valamennyi országban ügyelnek arra, hogy az óvintézkedések a lehető legkisebb mértékben érintsék a gazdaságot.
Fellázadtak a mexikói farmerek és meg akarják akadályozni, hogy az aszály ellenére az ország hatóságai több százmillió köbméter vizet exportáljanak az USA-ba. Kaliforniában évek óta súlyos gondot jelent a növekvő vízhiány és a klímaváltozás miatt más országokban is egyre több erőszakot szülnek a folyók és tározók miatti viták.
Az orosz állam évek óta ingyen osztott földdel igyekszik rávenni polgárait, hogy költözzenek a gyéren lakott szibériai területre. Az egyelőre meglehetősen vontatottan haladó program ki nem mondott célja az, hogy elejét vegye a szomszédos Kína esetleges területszerzési ambícióinak.
A Szovjetunióban kezdte a tüntetéseket, és már a Komszomol-gyűlésekről is elszökött a fehérorosz ellenzék nagymamája, aki a tiltakozás jelképévé tette a régi belarusz zászlót.
Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán – sorra zuhannak válságba Oroszország legközelebbi szövetségesei, és Moszkva képtelen rendet tenni a térségben. A volt szovjet tagköztársaságokat megrémítette, ahogyan Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet.
Új külföldi tulajdonos szállhat be a súlyos helyzetben lévő Dunaferrbe, amely a magyar államtól kér védelmet az üzleti kalandorokkal szemben. Közben elbocsátásokra készül.
Úgy folytatódik a karabahi háború, mintha Örményország és Azerbajdzsán képviselői nem írtak volna alá a múlt hét végén Moszkvában tűzszüneti egyezményt.
Több mint 850 ember halt meg 1994 szeptemberének végén, amikor Észtország és Svédország között rövid idő alatt elsüllyedt az Estonia nevű észt komphajó. A viharos időben bekövetkezett tragédia okát a mai napig nem állapították meg pontosan, s a roncsról készült videófelvételek alapján most egy új, logikusnak tűnő magyarázat is született.
Karabah határain túlra is átterjedtek a múlt vasárnap kezdődött heves azeri–örmény harcok, és úgy tűnik, egyelőre egyik fél sem hajlandó kompromisszumra. A konfliktusban érintett már Törökország, Oroszország, Iráni és Izrael is.
Míg Fehéroroszországban már két hónapja tüntetnek szakadatlanul az augusztus 9-ei elnökválasztás eredményeinek elcsalása miatt, Kirgizisztánban gyorsan visszakozásra kényszerítették a hasonló manipulációkkal kísérletező hatalmat. A két volt szovjet tagköztársaság között nemcsak a választási csalás jelenti a hasonlóságot, hanem az is, hogy az ellenzék Fehéroroszországban és Kirgizisztánban is lazítani akar az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatokon.
Leginkább Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjért folytatott kampányát szolgálta az a Washington által kierőszakolt szerb–koszovói alku, ami a valóságban végrehajthatatlan.
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a hazai idegenforgalom egyik legjobban teljesítő ágazata, a konferenciaturizmus. A bevételek drasztikus csökkenése miatt már elkezdődtek a leépítések, az évi közel ezermilliárdos forgalmú rendezvényiparág csak komoly kormányzati segítséggel maradhat életben.
Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény–azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.
Sorra derülnek ki újabb részletek a legismertebb orosz neonáci, Makszim Marcinkevics haláláról. A 36 éves, 2018 óta börtönben ülő szélsőséges férfi állítólag öngyilkosságot követett el, ám sokan arra gyanakszanak, azok tetették el őt láb alól, akik szerint az orosz államban már csalódott Marcinkevics túl sokat tudott róluk.
Míg Európában több helyen aggasztó ütemben nő a koronavírus-fertőzöttek száma, Svédországban annyi az újonnan regisztrált vírushordozó, mint a járvány kezdetén. A sokak által bírált „svéd modell” vizsgálata azért is időszerű, mert Magyarország – még ha nem is vallotta be – annak elemeit használja.
Kettős szorításban él a koronavírus második, az elsőnél talán veszélyesebb hullámával harcoló emberiség: miközben még nincs vakcina a kór ellen, szinte biztosra vezető, hogy belátható időn belül újabb, a Covid-19-nél súlyosabb pandémiák jelenhetnek meg. S ami a legfélelmetesebb, nem kell sok pénz és nagy szaktudás egy mesterséges kórokozó létrehozásához. Csak egy kis düh.
Fehéroroszországban folytatódnak az augusztus 9-ei elnökválasztás miatti tömegtüntetések, vasárnap is több tízezren vonultak fel Minszkben és más városokban, hogy követeljék Aljakszandr Lukasenka államfő távozását. Szombaton is volt tüntetés, akkor a tiltakozó asszonyok közül több százat őrizetbe vettek, elvittek egy 73 dédnagymamát, Nyina Bahinszkaját is.