„Alapos elemzés után a kormány arra a következtetésre jutott, hogy orosz szereplők brit kormánydokumentumok törvénytelen megszerzésével és azok kiszivárogtatásával befolyásolni kívánták a 2019-es parlamenti választást” – jelentette be egy írásos nyilatkozatban Dominic Raab, az Egyesült Királyság külügyminisztere. A konzervatív politikus azokról a kiszivárogtatott e-mailekről és egyéb dokumentumokról beszélt, amelyek azt bizonyítják, hogy a Brexit utáni kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon Nagy-Britannia különféle kedvezményeket tett volna az USA-nak a brit egészségügyi szolgálat, az NHS működtetésében.
A nyilatkozattal Raab egy hosszú titkolózási időszaknak vetett véget: már a 2019-es választás előtt elkészült egy olyan jelentés, amely arról szólt, hogy Moszkva beleavatkozott-e a 2016-os Brexit referendumba, ám Boris Johnson miniszterelnök nem engedélyezte, hogy a dokumentumot közzé tegyék a kampány idején. A közzététel elutasítását alátámasztó érvek mára elfogytak, így a menetközben a 2019-es választások idején tapasztalt beavatkozási kísérletek részleteivel is kiegészült Oroszország-jelentést a jövő hónapban nyilvánosságra hozzák.
Bár Raab „orosz szereplőkről” beszélt, azt nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy ezeknek a szereplőknek közük volt-e a moszkvai kormányhoz, s arról sem beszélt, hogy London csak azzal vádolja az oroszokat, hogy kiszivárogtatták a dokumentumokat vagy azzal is, hogy ők lopták el az államtitoknak számító e-maileket és egyéb üzeneteket. Brit források szerint egyébként a kiszivárogtatók egy NHS-alkalmazott személyes e-mail fiókjának feltörésével jutottak hozzá a kényes tartalmú dokumentumokhoz.
Dominic Raab
MTI / EPA / Andy Rain
Rejtélyes kommentelő
A brit-amerikai tárgyalásokról szóló részleteket a „Gregoriator” néven kommentelő felhasználó először a Reddit közösségi oldalon helyezte el, ám amikor látta, hogy a „Nagy-Britannia gyakorlatilag térdre ereszkedett” című poszt nem váltott ki komoly reakciókat, utána ugyanez a felhasználó a Twitteren kezdett nyomulni. Végül eredményes volt, a több mint 400 oldalból álló dokumentumot a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt bevetette a választási kampányban.
A „Gregoriator” tevékenységét elemző szakértők egymástól függetlenül megállapították, hogy az álnév mögé rejtőzött felhasználó szövegeiben több olyan nyelvtani hiba is volt, amilyet jellemzően az orosz anyanyelvűek követnek el, s a módszer, amivel „Gregoriator” fel akarta erősíteni üzenetét, kísértetiesen hasonlított a korábbi orosz befolyási kísérletek során alkalmazott taktikához. Például a „Secondary Infektion” névre keresztelt akcióéhoz, melynek során különféle közösségi oldalak egész során próbálták a hat nyelven író, vélhetően orosz ügynökök aláásni a nyugati felhasználók demokratikus intézményekbe vetett bizalmát. A „Secondary Infektion” leleplezése után a Facebook, valamint a többi közösségi oldal is törölte az álnéven irkáló felhasználók profilját.
reddit/darkshark9
Egy kaptafára
A különféle digitális befolyási kísérletek leleplezésén dolgozó amerikai Digital Forensic Research Lab (DFRLab) is elemezte a „Secondary Infektion” akciót és megállapította, hogy az olyan hosszú ideig tartó és szerteágazó volt, hogy nagy valószínűséggel a projektet egy titkosszolgálat valósította meg. A módszer viszont viszonylag egyszerű volt és nagyon hasonlított arra, amivel még a szovjet időkben próbálta meg Moszkva lejáratni a nyugati demokráciákat – például annak terjesztésével, hogy az AIDS-járványt az USA terjesztette el szándékosan a világban. Az első lépés egy álhír kitalálása és publikálása volt, a következő pedig az, hogy a hírből egy beépített felhasználó mémet készített. Azt pedig különféle álprofilok révén elkezdték terjeszteni és a hírré „nemesedett” sztorit felkapták a beavatott médiumok.
A projekt végrehajtói igyekeztek kis feltűnéssel dolgozni: az álhíreket – például azt, hogy a spanyol hírszerzés kiderítette, a Brexit ellenzői merényletet terveznek Boris Johnson ellen – olyan felhasználók terjesztették, amelyek profilját közvetlenül az akció megindításakor hozták létre, s később nem is használták más kommentek közlésére.
Oroszország azonnal tagadta, hogy befolyásolni próbálta volna a brit választást. „Csak annyit mondhatunk, semmi közünk ezekhez a kísérletekhez. Elutasítjuk a teljes mértékben alaptalan vádat” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és ugyanazzal a lendülettel azt a vádat is tagadta, hogy az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hackerek megpróbálták ellopni a nyugati kutatóintézetek számítógépeiből a koronavírus-vakcinával kapcsolatos dokumentumokat.
Dmitrij Peszkov
MTI / EPA / Jurij Kocsetkov
Pettyes múlt
Moszkvát nem először érik olyan vádak, hogy beleavatkozott más államok választásaiba. 2016-ban Oroszország állítólag Donald Trumpot támogatta az Oroszországgal jóval ellenségesebb hangot használó Hillary Clinton ellenében és a vádak szerint miközben álnéven posztoló kommentelők tömege terjesztette a demokratapárti elnökjelöltet lejárató híreket és álhíreket, az orosz hackerek voltak azok, akik feltörték és kiszivárogtatták a demokrata párt szerverein található e-maileket.
Amerikai kutatók szerint a Kreml a 2020-as amerikai elnökválasztásra is készül, ám most a közösségi oldalakon aktív trollok nem Szentpéterváron ülnek, hanem Nigériában és Ghánában, s elsősorban a faji előítéletekről, valamint az USA-ban élő feketék nehéz sorsáról szóló posztokkal árasztják el a közösségi odalakat. A CNN szerint a fő cél most az – állítják az amerikai elemzők – hogy fenntartsák a feszültséget az USA-ban, s ezzel mérsékeljék a világ legerősebb államának külpolitikai aktivitását.
Moszkva már a szovjet időkben is próbálkozott, 1960-ban például Nyikita Hruscsov minden támogatást, még a pénzbelit is felajánlotta a demokrata színekben induló Hubert Humprey-nak. A kapcsolatfelvételt a szovjet nagykövetre, Anatolij Dobrinyinra bízták, aki elhívta reggelizni az amerikai politikust. „Amint a beszélgetés a kampányfinanszírozásra terelődött, a jelölt nagyon gyorsan megértette, miről van szó, és azonnal leállított. Azt mondta nekem, több mint elég, ha Moszkva jókívánságokat küld neki. Az ügy mindkettőnk megnyugvására így lezárult, és soha többé nem került napirendre” – írta Dobrinyin 2001-ben megjelent visszaemlékezéseiben.
De vádolták Oroszországot azzal is, hogy Afrikában is megvoltak a maga kiemelt támogatottjai. Több jel utal arra, hogy a „Putyin szakácsaként” ismert Jevgenyij Prigozsinhoz köthető személyek Madagaszkáron próbálták meg megválasztatni az Oroszországgal leginkább barátságosan viselkedő jelöltet és hasonló kísérletek történtek Mozambikban, Szudánban és Kamerunban is.
Oroszország Európában is aktív, egyértelműnek tűnik például, hogy szoros kapcsolat van Moszkva és a Liga élén álló egykori miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini között. A közvetett bizonyítékok szerint az egyik moszkvai szállodában arról tárgyalt Salvini több orosz közvetítővel, hogy Moszkva egy olajügylet keretében juttatna több millió dollárt – törvényellenesen – Salvini pártjának.
De az is figyelemre méltó, hogy orosz üzletemberek fizették ki a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt több vezetőjének moszkvai útját, amelyet nem sokkal a 2017 szeptemberi németországi parlamenti választás előtt ejtettek meg. Amikor az utaztatás ténye kitudódott, akkora botrány lett az ügyből, hogy az AfD több vezetője is távozásra kényszerült.
