hvg.hu: Világszerte egyre többen igyekeznek áttérni a körkörös gazdaságra, amelynek lényege, hogy a termelés során csak nagyon kevés hulladék keletkezik. Hol tart az IKEA?

Vladimír Víšek: Az átalakulás közepén járunk, az a célunk, hogy még inkább elérhetővé és megfizethetővé váljunk, óvva az embereket és a bolygót egyaránt. Ennek része az is, hogy áttérünk a lineáris gazdaságról a körkörösre: a tervek szerint 2030-ra az IKEA teljes egészében ezen modell alapján működik majd.

Három területen cselekszünk, az első a tervezés. Azt nézzük, miként lehet újrahasznosítani, szétbontani vagy újrahasználni a termékeket. Egy székre is úgy tekintünk például, mint egy „erőforrásbankra”: ha már kiszolgált téged, akkor is azt szeretnénk, ha egyes darabjait másra tudnád használni. A második terület az ellátási lánc, azt kutatjuk, miként tudjuk a leghatékonyabban használni az erőforrásokat.

IKEA

Számunkra a mások által már hulladéknak tekintett anyagok is lehetnek alapanyagok, több olyan termékünk van már, amely újrahasznosított műanyagból, például PET-palackokból készült. A kedvencem a vízi jácint: ez a növény elzárja a vízi utakat, de mi összegyűjtjük a szárakat és a leveleket, kiszárítjuk és egyebek mellett kaspókat, vagy alátéteket készítünk belőlük.

A harmadik pedig az, hogyan érhetjük el, hogy vásárlóink, köztük a magyarok is, a körkörös gazdaság szabályai szerint és fenntartható módon éljenek. A változás egyik példája a bútorok második élete nevű program, amelyet Magyarországon június közepén indítottunk be. Azután, hogy 77 évig bútorokat árultunk, elkezdtünk bútort visszavásárolni. Az első héten több mint kétszázan jöttek, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, s a program jelenleg is népszerűbb az előzetes várakozásoknál.

IKEA / Kocsis Judit

hvg.hu: Az IKEA már foglalkozik bútorbérbeadással is. Mikor indul ez a szolgáltatás Magyarországon?

V. V.: Jelenleg kísérleti jelleggel Csehországban működik az irodabútorok bérbeadása. A koronavírus-járvány miatt a program végrehajtása egy kicsit lelassult, de hamarosan értékeljük majd a tapasztalatokat, és ezek alapján döntünk arról, mikor jelenik meg ez a lehetőség Szlovákiában és Magyarországon.

hvg.hu: Az IKEA nagy mennyiségű alapanyagot használt, főként fát és gyapotot. Mennyire fenntarthatóak a cég által használt források?

V. V.: Az egyik alapítója vagyunk a Forest Steward Councilnak (FSC) ezen keresztül az összes kitermelt fát új ültetéssel pótolják. Az a célunk, hogy 2021-re az összes általunk felhasznált fa FSC-bizonyítvánnyal rendelkezzen, vagy újrahasznosított alapanyag legyen. Ami pedig a gyapotot illeti: több éve már csak a Better Cotton kezdeményezés keretében termelt alapanyagot használjuk. A gyapottermelés közismerten szennyező tevékenység, mi viszont csak a legszükségesebb mennyiségű kemikáliát alkalmazzunk a termesztés során. És keressük az alternatívákat is, ilyen lehet például a gyorsan, naponta egy métert növő bambusz. Arra is büszkék vagyunk, hogy több energiát állítunk elő megújuló forrásból, mint amennyit elhasználunk.

IKEA

hvg.hu: A gazdaság szempontjából az az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire lehet üzlet a fenntarthatóság…

V. V.: Állandóan mérjük a CO₂-lábnyomunkat, és látszik, úgy bővül a forgalom, hogy közben csökken a szennyezésünk. Azaz bebizonyítjuk, hogy a fenntarthatóság igenis jó üzlet. Tavaly 6,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés, miközben a karbonlábnyom 4,3 százalékkal mérséklődött. Ez elsősorban a megújuló energia használatának köszönhető. Ez az eredmény nagyon fontos, mert vállalat vagyunk, azaz pénzt akarunk keresni és nőni akarunk, de mindezt úgy, hogy közben fenntarthatóak maradjunk.

Egyébként több tanulmány is azt bizonyítja, hogy a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatok gyorsabban nőnek, mint azok, amelyek nem követik ezt az utat. A vásárlók is ezt várják tőlünk, a közép-európai régióban Magyarországon a legmagasabb – kilencven százalék körüli – azok aránya, akik aggódnak a környezetszennyezés következményei miatt.

hvg.hu: Miközben az IKEA tesz a fenntarthatóságért, millió számra készülnek a papíralapú katalógusok. Nincs ebben ellemondás?

V. V.: Folyamatosan csökkentjük a kinyomott katalógusok számát és térünk át a digitális kiadásra. Csak egyes körzetekbe szállítunk még fizikai alapú katalógusokat, Magyarországra is jóval kevesebb ilyen érkezik.

hvg.hu: S mi van az áruházakkal, a hagyományos üzletek valószínűleg kevésbé fenntarthatóak, mint az internetes kereskedelem. Maradnak az üzletek?

V. V.: Még mindig az áruházak a legfontosabbak, itt érzik leginkább az emberek, hogy mi az IKEA. Az is fontos, hogy a boltok csak kismértékben, alig négy százalékkal járulnak hozzá az IKEA karbonlábnyomához. A Covid-19 járvány miatt nagyon megugrott a digitális forgalom, s itt is azon dolgozunk, miként lehetünk még fenntarthatóbbak. 2025-re például vállaltuk, hogy az összes kiszállítást elektromos járművekkel bonyolítjuk le.

IKEA

hvg.hu: Mióta fontos a cég számára a fenntarthatóság?

V. V.: Az IKEA Dél-Svédország egyik szegény régiójában Smalandban született, s az alapító, Ingvar Kamprad a maga bőrén is érezte, hogy semmi sincs ingyen, és minden erőforrást a lehető legészszerűbben kell felhasználni. Ez a fajta erőforrás-takarékos gondolkodás így már az első pillanattól jelen volt a vállalat életében. S amikor már nőni kezdett a cég, Ingvar nem csak ügyfélnek, hanem inkább olyan társaknak tekintette a beszállítókat, akikre az IKEA-nak is oda kell figyelnie.

Ugyanez igaz a munkatársakra is. Manapság mindenki ismeri az IKEA Family programot, de az kevésbé köztudott, hogy ez abból származik, hogy Ingvar először az alkalmazottakat vonta be ebbe a körbe, akiket a hőskorszakban egytől egyik meghívott a nyaralásokra.  Ezt a fajta viselkedést ugyan akkor nem nevezték fenntarthatóságnak, de ettől függetlenül az IKEA-nál mindig jelen volt az, hogy oda kell figyelnünk egymásra, és ügyelnünk kell a környezetünkre. Kamprad pedig már az 1970-es években is azt mondta, hogy a világ egyik legsúlyosabb betegsége az erőforrások pazarlása.