„A férfiak biológiai órája 40 éves kortól már erősen ketyeg” – miért romlik drasztikusan a nemzőképesség?
6 perc
2023.05.15. 04:30
Jelentősen csökken a férfiak nemzőképessége nemcsak a világban, hanem Magyarországon is. Az életkor és a betegségek mellett ebben nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód, különösen a dohányzás és a mozgás hiánya. A kormány tervei szerint Regionális Andrológiai Centrumokkal javítana a helyzeten, Kopa Zsolt andrológus szerint viszont a fiatalokat is „fertilitástudatosságra” kellene oktatni.
Nyugat-Európában hatból egy pár küzd meddőséggel, Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány: hazánkban minden ötödik párt érint valamilyen módon a probléma. Vagyis húsz százalék lehet azoknak a magyar pároknak az aránya, akiknek nem sikerül spontán a teherbeesés. (Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint meddő a párkapcsolat, ha a spontán fogamzás a védekezés nélküli, rendszeres együttlétek mellett 1 év alatt nem jön össze.)
Bár a közvélemény hosszú ideig a női meddőséget helyezte előtérbe, ma már azt is tudjuk, hogy a meddő kapcsolatok 50 százalékában a férfi oldalon is van probléma.
Húszéveseké a világ?
A férfi nemzőképesség az elmúlt évtizedekben világszerte – így Magyarországon is – drasztikusan csökkent, amiről a környezeti hatásoktól a betegségeken át az egészségtelen életmódig rengeteg tényező tehet. Hogy ezek közül mi befolyásolhatja legjobban a hímivarsejtek funkcióját, azt nemrég a Semmelweis Egyetem kutatói szedték össze, 27 ezer nemzetközi tanulmányt összegezve. Tanulmányuk a Reproductive Biology and Endocrinology című szaklap hasábjain jelent meg.
A nemzőképességet egyébként nem egyszerű vizsgálni, jelen pillanatban a klasszikus spermaanalízis mellett az úgynevezett DNS-fragmentációs tesztet használják a leggyakrabban a hímivarsejtek funkcionális épségének megállapítására. Ez azt jelenti, hogy a spermiumok örökítőanyag-tartalmát veszik szemügyre, és azt nézik meg, hogy milyen arányban töredezettek. Fontos, hogy ez a módszer még nem teljesen kiforrott, így egyelőre konkrét határértéke sincs. A tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy jelenleg a DNS-fragmentáció 25 százalék alatt tekinthető optimálisnak, efelett csökken a spontán fogamzás esélye, ha pedig meghaladja az 50 százalékot, akkor az már a lombikkezelés sikerességére is negatív hatással lehet.
A Semmelweis Egyetem most publikált kutatása szerint a spermiumok funkcionális épségére leginkább a környezetszennyezés, a dohányzás, a herevisszér-tágulat, a cukorbetegség, a heredaganatok és az életkor van rossz hatással. Bár ezek első látásra evidenciának tűnhetnek, a kutatási eredmények így is okoztak meglepetést, például az életkorral kapcsolatban.