A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
A kormány szerint nincs elég szakember, ezért úgy módosítanák a szabályozást, hogy ha a szakasszisztensnek kérdése van, akkor "hír- vagy távközlési eszközön" kérdezhetne a patikustól. A kamara súlyosan elhibázottnak tartja a javaslatot, mely szerintük csak a nagy gyógyszertári láncoknak kedvezne, a betegeknek biztosan nem.
Rohamosan megnőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik az elmúlt években lakást vásároltak a Kanári-szigeteken, azon belül is főleg Tenerifén. Az időjárás, a nyugalom és az elfogadó társadalom mellett a legtöbben befektetési szemponttal magyarázzák a jelenséget, mások szerint azonban csak egy lufiról van szó. De még az is lehet, hogy így is megéri.
Magukra zárt lakás, több órás kényszerpihenő, túltolt légkondicionálás – így próbálják meg túlélni a tartósan 40 fok feletti meleget az európai hőhullámtól leginkább érintett országokban. Az sem véletlen, hogy a mostani hőség az Alvilág kapuját őrző mitikus teremtményről kapta a nevét, sok helyen már pokoli állapotokról számolnak be. De mi történik most Dél-Európában, és meddig marad még velünk az extrém időjárás? Nincsenek jó híreink.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Mindössze néhány hónappal az erről döntő kormányrendelet után indították meg a kötelezettségszegési eljárást. Más ügyben is döntöttek: beperelték Magyarországot az Európai Unió Bíróságán az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok miatt, és új szakaszba lépett az eljárás az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatt.
Kell a pénz rezsicsökkentésre és honvédelemre, a hídépítés, a majdani Dél-budai Centrumkórház megközelíthetősége és a körvasútfejlesztés várhat.
Fontos gazdasági ügyben maradt alul a szigorú magyar szabályozás. Nem alapvető társadalmi érdek, hogy korlátozzák a letelepedés szabadságát az építőipar ellátásbiztonságára hivatkozva – mondta ki az Európai Unió Bírósága.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait, azonban ha november végéig nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a modellváltó egyetemekkel nem fogják tudni megkötni a támogatási szerződéseket a 2023-2024-es időszakra. Vagyis ebben az esetben hiába minősít a Tempus nyertesnek egy egyetemet, a gyakorlatban az intézmény nem jut majd pénzhez. Ironikus módon, miközben a kormány minden fronton igyekszik bebizonyítani, milyen jó ötlet a modellváltás, mégis az állami egyetemek hallgatói és kutatói azok, akiknek a jelek szerint nincs mitől tartaniuk. Leszámítva a kormányzati nyomást.
Támogatta Bóka János európai uniós miniszteri kinevezését az Országgyűlés illetékes bizottsága. A leendő miniszter az uniós pénzekről azt mondta, mindenkinek a saját belátásra bízza, az Európai Bizottság politikai megfontolásoknak megfelelően hogyan értékeli a magyar vállalások végrehajtását.
A tisztséget augusztus 1-jétől tölti be a politikus, aki jelenleg az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Bóka János számára régóta nem ismeretlen terep Brüsszel: 2004 és 2009 között Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő asszisztense volt az Európai Parlamentben, a 2009-es EP-választásokon pedig az SZDSZ színeiben indult.
Nagy reményekkel érkeztek az Európai Unió állam-és kormányfői Brüsszelbe, de lapértesülések szerint a migrációs végkövetkeztetések a magyarok és a lengyelek ellenállása miatt egyelőre elmaradtak. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elfogadhatatlannak tartják, hogy a migrációs javaslatokról nem egyhangú döntés született a belügyminiszterek tanácsában.
Ki költözik manapság a budapesti belváros közepére? Az, aki az élő történelem mellett az eldugott parkokat, a sarki kávézókat és a meglepetéseket is szereti. Erre nincs jobb hely, mint az V. kerületi Magyar utca – kicsit girbegurba, kicsit zsúfolt, de a miénk. És nem csak a történelme miatt érdekes.
Már csak néhány nap, és az államhoz kerül a védőnői ellátás, az érintetteknek azonban lényegében még mindig fogalmuk sincs a részletekről. Így arról sem, mi lesz a béren felüli juttatásokkal, amit a településektől kaptak. Van, akinek önkormányzati lakásából is ki kell költöznie, más azt nem tudja, ki fizeti majd a családlátogatásokhoz szükséges autóhasználatot. Az OKFŐ szerint alaptalanok a félelmek, a védőnőknek nem csak fizetésemelés jár majd, hanem a juttatásaikat sem veszítik el.
Az unió soros elnökségét hamarosan betöltő Spanyolország és Belgium is támogatja, hogy folytatódjon a hetes cikkelyes eljárás, és meghallgatásokat is terveznek a Tanácsban – derült ki a témában tartott stockholmi konferencián. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok nem akarják napirenden tartani a jogállamiság témáját, csak egy kicsit máshogy képzelik. Ha pedig szükség van rá, Varga Judit akár hetes cikkelyes coach is szívesen lesz.
Az igazságügyi miniszter a hvg.hu-nak Stockholmban azt közölte, hogy az igazságügyi csomagot ráerőltették Magyarországra, és az Európai Bizottságon belül nincs arra szándék, hogy lezárják az ügyet. Az viszont nem kérdéses, hogy lesz magyar uniós elnökség 2024-ben.
Több helyen sántít, máshol pedig kifejezetten valótlan a kormány érvelése, mely szerint az unió menekültügyi reformcsomagja bevándorlóországot akarna csinálni Magyarországból. Kampánytémának azonban tökéletes lesz az európai parlamenti választások előtt, és végső soron még Soros Györgyöt is bele lehet keverni. Végigvettük, mit is vár pontosan az EU a kudarcot vallott menekültügyi rendszer reformjától, és mit kommunikál helyette a kormány.
Soha nem került még tagállam az Európai Bíróság elé csak azért, mert egy nemzeti jogszabálya megsérti az unió alapvető értékeit. Most mégis ez történhet Lengyelországgal az orosz befolyást vizsgáló törvény miatt. Úgy tűnik, az Európai Bizottság egyre bátrabban nyúl a demokráciát védő eszközökhöz, ha pedig a kereset megállja a helyét, az történelmi jelentőségű lehet az unió alapszerződése ellen vétő, renitens tagállamokra nézve.
Sem a szülők, sem a tanárok, sem a képviselő-testület nem támogatták a terveket, így Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár végül úgy döntött, idén nem kerül sor az átszervezésre.