Az utóbbi években tucatnyi olyan cikk jelent meg (a teljesség igénye nélkül, például itt, itt, itt meg itt és még itt is), melyek az energiaitalok – illetve a bennük lévő koffein, taurin stb. – egészségtelenségéről és káros hatásairól szóltak.

Igaz, abból két éve már csak egy kis színes hír született, hogy a mértéktelen kólaivászatba bele lehet halni, és valószínűleg a „megittam egy energiaitalt, és rosszul lettem tőle” típusú bombasztikus sztorik korának is vége van (mert ha az ügy a bíróságon folytatódott, rendre sokba került a lapkiadónak), de azzal még jó nagy port lehet kavarni, ha egy kardiológus állítja azt, hogy energiaitalból „egyetlen doboznyi elfogyasztása hirtelen szívleállást idézhet elő”.

hvg.hu

Azon nincs igazán vitatkozni való, hogy a literszámra fogyasztott energiaital koffeinmérgezési tüneteket és rosszullétet okozhat (éppúgy, mint a túlzott kávé- vagy teafogyasztás), az pedig egyenesen törvényszerű, hogy ha – ahogyan az elrettentést célzó példabeszédekhez gyakran citált németországi példában szerepel – egy bulin valaki megiszik három liter energiaitalt, és rátölt egy liter vodkát is, akkor annak súlyos következményei lesznek. Annak kimondására azonban, hogy mennyi koffein (illetve energiaital) napi rendszerességű fogyasztása nem okoz semmiféle egészségügyi problémát, eddig kimaradt e történetekből.

Vádak és adók

Azt az ÁNTSZ-közleményt, melyből anno kiderült, hogy a regisztrált 243 gyanús energiaitalos esetből a fiúk 4:1 arányban produkáltak „gyanús tüneteket” a lányokhoz képest, nehéz volna hová tenni. De az e közleményt tisztázandó, egy tévéműsorba befáradó helyettes országos tiszti főorvos azt mégis elmagyarázta, hogy a mérgezési tünetek „a testsúlykilogrammonkénti 15 mg koffein bevitele” körüli szinten jelentkeztek. Hogy ez sok vagy kevés, azt már nem tette hozzá, pedig érdekes következtetéseket lehet levonni abból, hogy ez egy átlagos testfelépítésű, 70 kg tömegű ember estén 10 liter kóla, 16 presszókávé, vagy 13 palack energiaital elfogyasztásával egyenértékű mennyiség.

Az energiaitalok káros hatásának árnyéka a regnáló kormányzatnak is jól jött, mivel az eredetileg hamburgeradónak indult, ma csipszadóként ismert népegészségügyi termékadó (neta) egy tollvonással az egyik legmegadóztatottabb termékké tette az energiaitalt. Az adó mértékét azóta lényegesen csökkentették, de az alaphivatkozás bizonyítása – például annak a tavaly tavasszal hivatkozott toxikológiai elemzésnek, mely a „gyanús eseteket” vizsgálta – máig várat magára.

Most uniós hatóság vizsgálta

Lehet, hogy nem az energiaitalra vetülő árnyék az oka, de eddig nem kapott idehaza nyilvánosságot az a január közepe óta elérhető tudományos szakvélemény, mely az eddigi vádakat és gyanúkat a helyére teszi.

A Pármában működő Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság Diétás Termékek, Táplálkozás és Allergiák Tudományos Testülete (EFSA-NDA) 22 európai országban elvégzett 39 felmérés összesen 66 531 résztvevőjének adatait dolgozta fel, többek között az energiaitalok hatásait is vizsgálva.

Az Európai Bizottság (EB) megbízásából egészen pontosan a koffeinfogyasztás élelmiszer-biztonsági vonatkozásait kutatták. Az EB szakértői megállapításokat kért arra vonatkozóan, hogy hol a napi koffeinfogyasztásnak az a szintje, „mely nem támaszt egészségre ártalmas hatások miatti aggályokat általában a népességen belül”. A vizsgálatnak ugyancsak célja volt, hogy a koffein és energiaitalok több már összetevője, illetve az alkohol (de a szinefrin és a testmozgás) közötti lehetséges kölcsönhatásokat is feltárja.

Az EFSA-NDA szakemberei tanulmányozták a koffein biztonságosságára vonatkozó korábbi kockázatelemzéseket is, de vizsgálták a koffeinfogyasztás akut és hosszú távú hatásait a központi idegrendszerre (pl. alvás, szorongás, viselkedésbeli változások), a hosszú távú káros hatásait a keringési rendszerre, illetve az „energiaitalokban” lévő koffein fogyasztásának akut hatásait is. Felmérték és elemezték, hogy az egy napon belül elfogyasztott egyszeri vagy ismétlődő koffeinadagok milyen hatásokat fejtenek ki a központi idegrendszerre felnőtteknél (alvás, szorongás, érzékelt erőfeszítés testmozgás során és az alkoholos befolyásoltság szubjektív érzékelése) és gyermekeknél (alvás, szorongás és viselkedésbeli változások).

Értékelték a hosszú távú és rendszeres fogyasztás káros hatásait, keresték a lehetséges viselkedésbeli változásokat, de a terhes anyáknál a magzat lehetséges egészségi ártalmait (pl. koraszülés, a magzat növekedésének visszamaradása vagy fejletlensége a terhesség előrehaladtához képest, abortusz vagy spontán vetélés, halvaszületés stb.) is. De azt is, hogy a felnőttek rendszeres kávéfogyasztásának van-e bizonyíthatóan hátrányos hatása a szív- és érrendszer teljesítményére – akár önmagában, akár az „energiaitalok” más összetevőivel együtt.

Fél litert bármikor?

A legtöbb ma az EU-ban forgalomban lévő energiaitalos palack 250 ml űrtartalmú, és a bennük lévő koffeintartalom a legtöbb esetben nem haladja meg a 80 mg-ot. Ez egy erős eszpresszó kávé koffeinszintjének (40-80 mg) felel meg.

hvg.hu

Ez az adatpár azért fontos, mert az EFSA-NDA úgy találta: az egyszerre bevitt 200 mg koffein „nagy valószínűséggel nem idéz elő klinikailag lényeges változásokat a vérnyomásban, a szívizom véráramában, a vízháztartásban vagy a testhőmérsékletben, nem csökkenti az érzékelt erőfeszítést/erőkifejtést a testmozgás során, és nem leplezi el az alkoholmérgezés szubjektív észlelhetőségét”. Ugyanezt a határértéket az egy nap alatt a szervezetbe jutó koffeinadagra vonatkoztatva, 400 mg-ban határozták meg. Vagyis: ha egy ültő helyünkben megiszunk 2,5 palack energiaitalt – vagy egyetlen nap ötöt, attól még nem lesz semmi bajunk. [Megjegyzés: a magyar energiaital-piacon vannak 330-350 ml-es palackok is bőven, hogy a legnagyobb piaci szereplő, a Hell e héten bejelentett 500 ml-es kiszereléséről meg ne feledkezzünk – a szerk.]

A felmérési adatok azt mutatták, hogy a felnőtt népesség mintegy 4 százalékánál haladhatja meg a 200 mg-os koffeinszintet az azonnali energiaital-fogyasztás – jellemzően testmozgással összefüggésben. 13 ország adatai közt azonban azt is látták, hogy a vizsgált időszakban hét országban a napi össz-koffeinbevitel meghaladta a 400 mg-ot is. (Ebből az energiaitallal bevitt mennyiség nem ismert, de az igen, hogy az adott ország felnőtt népességének 5,8-32,9 százaléka esetében mutatták ki a szint feletti koffeinbevitelt.)

A koffein nem ártalmas

A leírt mennyiségi határokat átlagos testsúlyú (70 kg) egészséges emberekre számolták ki, de a serdülőkorúak és a gyerekek esetében a testsúlykilogrammra átszámolt és a megadott koffeinszintet (3 mg/kg) meghaladó értékeket nagyon-nagyon kis arányban mutattak. A hatóság egyetlen csoportot emelt ki a populációból, mint amely esetében a küszöbértéket alacsonyabb szinten érdemes megszabni. A terhes anyákét, akik számára az összes forrásból származó napi koffeinadag határát 200 mg-ban határozták meg, mint amelynek fogyasztása „nem támaszt magzatra vonatkozó biztonsági aggályokat” – írták.

A koffein és az elalvási idő összefüggést vizsgálva a gyermekeknél és serdülőkorúaknál azt találták, hogy az 1,5 mg/kg koffeinmennyiség bevitele – különösen, ha azt nem sokkal lefekvés előtt fogyasztják – növelheti az elalvási időt (alváslatenciát) és csökkentheti az alvásidőt. Ez azonban nem túl meglepő összefüggés. Az már sokkal inkább, hogy a koffeinfogyasztás és más ártalmas egészségügyi hatások között az EFSA-NDA nem talált sem egyenes, sem fordított összefüggést.