Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

A Tokaj Kereskedőház elküldi a dolgozói negyedét. A „tokaji minőségi forradalom” nevében már csak a végrehajtást váró döntést nem az elbocsátásra váró 48 dolgozó, hanem a két éve hivatalban lévő menedzsment eddigi tevékenysége alapozza meg. Olyan lépések körvonalazódnak, amelyek gyanút szolgáltathatnak arra, hogy a TK központja a fővárosba költözik.

Február 2-án, hétfőn reggel Gaálné Király Enikő úgy érezhette, hogy eljött végre az ő nagy napja. A korábban több birtokon is megfordult borkereskedő vezérigazgatóvá kinevezését ugyan már az előző héten bejelentették, de a karrierje csúcsára érkező cégvezérnek mégiscsak ez volt az első „rendes napja”. Nyolckor belépett a Tokaj Kereskedőház (TK) tolcsvai központjába és szép napra készült. Amit azonban gyorsan elrontott az Üzemi Tanács (ÜT) négyoldalas levele.

A hivatalosan 10 óra körül kézbesített dokumentum törvénytelenséget olvasott a cégvezetés fejére. A vád komolyságát – ugyanakkor Gaálné lélekjelenlétét is – jelzi, hogy 3 órával később, a 200 kilométerre lévő Budapestről berobogtak az udvarra a cég jogászai. (Cikkünk megjelenése után a TK jelezte, hogy ez nem történt meg. Az eredeti információt közlő források ugyanakkor ezen állításuk mellett továbbra is kitartanak.) Röviddel 1 óra után elkezdték a dolgozókat raportra hívni. A munkavállalói szervezet levelét Felházi Sándorné ÜT-elnök írta alá, így nem meglepő, hogy a raktárból – ahol egyébként dolgozik – ő is „eltűnt egy időre”.

Fele, harmada maradhat?

Az ÜT levele a fejlécben ugyan javaslatként definiálta magát, de az írásnak nagyjából egy oldala azt taglalja, hogy miért probléma, hogy „a munkaadó nem ismeri az ÜT jogait [és] a Tokaj Kereskedőház 2000-ben elfogadott Kollektív Szerződését sem”, és hogy mi minden következik abból, hogy ez alapján a cég felügyelőbizottsága törvénytelenül működik.

©

„Az ÜT egyedül az elbocsátások törvényességét vitatja” – olvasható a levélben, melynek megírását egyértelműen az indukálta, hogy a TK előző héten kiadott, Gaálné székfoglalójaként is értelmezhető sajtóközleményében mellékesen megemlítette, hogy elbocsátja 160 dolgozója egy részét. E sajtóközleményről korábban már írtunk – azt emeltük ki belőle, hogy a cégnél szokássá vált technológiai megújulás és minőségi forradalom folytatását ígérő tételek közé csak úgy becsomagolták a napra pontosan két évet a cégnél töltő addigi vezérigazgató, Goreczky Gergely leváltását is. A Gaálné szájába adott mondatok amúgy beolvastak az előző vezetésnek, és azt ígérte az új vezérigazgató, hogy „a társaság 20 év adósságát törleszti az eddig halogatott reformok végrehajtásával”. Az ezt követő mondatból – mely szerint a Tokaj Kereskedőházhoz hasonló méretű, piaci alapon működő birtokok fele-, harmadennyi emberrel is jól működnek – viszont a kapukon belül pánik lett, mivel a dolgozók mindezt úgy dekódolták, hogy az új vezér belépője az, hogy a dolgozók felét-kétharmadát lapátra tegye.

Némi cégen belüli tájékozódás után azt sikerült konkretizálni, hogy a 160 fős Tokaj Kereskedőház februárban 70 embertől megválik. A kapun belül az utóbbi hónapokra már-már skizofrénné vált a légkör – ez magyarázza azt is, hogy volt olyan középvezető, aki tényleg elhitte, hogy Gaálné egyszerűen kifüggeszteti a faliújságra a kirúgottak névsorát, „és akkor majd mehet mindenki isten hírével”. Nagyon úgy tűnik, hogy ezt kívánja megtorpedózni az ÜT február 2-án kézbesített levele.

Kollektív munkajogok

Az ÜT abba kapaszkodik bele – és ezen keresztül játszhat minimum időhúzásra, vagy akár arra is, hogy sok embert megmentsen a kirúgástól –, hogy szerinte a leépítésről szóló döntés nem jogszerű. Álláspontjuk szerint a Tokaj Kereskedőház kollektív szerződése azt tartalmazza, hogy a cég felügyelőbizottságában (fb) – illetve most az ennek a szerepét átvevő ügyvezető felügyelőbizottságban (üfb) – a dolgozói oldalt egyharmad rész illeti meg, azonban most a munkavállalói oldalnak nincs delegáltja a testületben. Ezért nem hozhat szabályos döntést a grémium – így gondolkodik az ÜT. A Tokaj Kereskedőház és a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ezt az álláspontot vitatja. (A részleteket a keretes részben kifejtjük.)

''...e szempontok alapján a felügyelőbizottság törvénytelenül működik''
©

Lapunk két munkajogászt is megkeresett a kérdéssel. Egyikük, az ügy alaposabb ismerete nélkül azt mondta, hogy „per esetében kérdéses” kimenetelűnek látja a helyzetet. A másik szakember viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályi ütközések esetén a kollektív szerződést védő Polgári törvénykönyv a fontosabb regula, így hiába, hogy a munkajogban jelenleg más szerepel, „az adott munkáltató és munkavállalói közti, rájuk speciálisan érvényes megállapodások felülírhatják a Munka törvénykönyvében szereplőket”.

E körül is folyik a vita

A 2000 óta lényegében érintetlen kollektív szerződés, az fb és a kirúgások közti összefüggést megérteni nem is olyan egyszerű, ezért inkább elmagyarázzuk.

A Tokaj Kereskedőház kollektív szerződésében – melyet az utóbbi 15 évben inkább csak azért módosítottak, hogy a bérrendezés kérdése aktuálisan ki legyen pipálva – az áll, hogy a cég felügyelőbizottságában (fb) a munkavállalókat 1/3 rész illeti meg. Az ÜT szerint mivel jelenleg nem ez a helyzet, így az fb törvénytelenül működik, s így nem hozhat jogszerű döntéseket. (Az ÜT azonban azt is jelezte, hogy „egyedül az elbocsátások törvényességét vitatja”.)

A Tokaj Kereskedőházban azonban nem klasszikus fb működik. A 2012 végén a céghez a kormány által delegált Tombor András ugyanis egy sajátos, ún. ügydöntő felügyelőbizottságot (üfb) vezet. Az 5 fős szervezet a „sima” fb-hez képest markánsabb jogosítványokkal bír, és alapvetően öt kérdéskörben kompetens. Döntési jogköre van a beruházások (bizonyos összeghatár feletti) kérdésének engedélyezésében vagy tiltásában, ahogyan a beszerzések, a hitel, illetve kötelezettségek vagy kezességvállalások ügyében, a nagyobb volumenű értékesítési ügyekben, illetve a jóváhagyása kell olyan személyi kérdésekben is, melyek meghatározzák a cég mozgásterét és lehetőségeit. Ez utóbbiból vezetik le például azt, hogy úgy Goreczkyt, mint Gaálnét az a Tombor castingolta – aki papíron ugyan csak az ötfős üfb elnöke, és mint ilyen, elvileg a bizottsági döntések bejelentője a cégnél, de valójában a cég gyakorlati vezetőjeként funkcionál. (A magára rendre elnökként hivatkozó Tombor egyébként így is viselkedik a térségben, de ez más téma, igaz korábban erről is írtunk már – itt meg itt.) Mindebből az ÜT azt a következtetést vonta le, hogy az fb/üfb a cég igazi vezetője, és így ez a tömeges elbocsátások kérdésével is összeköthető.

Az elbocsátásokat jogilag a Munka törvénykönyve rendezi, mely ma már úgy rendelkezik, hogy 200 fősnél kisebb cégek esetében az fb-ben nem kötelező a munkavállalói jelenlét biztosítása. A probléma így abból adódik, hogy a kollektív szerződéssel hozott, meglévő jogokat felülírja-e az időközben megváltozott munkajogi szabályozás. A Tokaj Kereskedőház erre vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt, hogy mivel „a létszámleépítésre vonatkozó döntés a társaság vezetésének hatáskörébe tartozik, ilyen döntésre a felügyelőbizottság nem jogosult”. Hozzátették: mivel az fb összetételéről a cég tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt döntött, „a testület működése törvényes, és a kollektív szerződésben szereplő kitétel, mely szerint vállalói képviselők is helyet kell, hogy kapjanak az fb-ben, nem kötelezi jogszabály”. A cég szerint a kollektív szerződésben foglaltakat a Munka törvénykönyve nem is teszi lehetővé, „és mivel a kollektív szerződés csaknem 15 éve, a jelenlegitől lényegesen eltérő munkavállalói létszám és jogi környezet mellett jött létre, egyébként sem érvényesek ezek a pontjai” – közölték.

Egyeztetés helyett akadálymentesítés

Az ÜT-levél indukálta kihallgatásokról és egyeztetésről hivatalosan ugyan semmilyen információ nem került napvilágra, de a zárt ajtók mögötti alkudozásról és ígéretekről emlékeztető készült. Később erre való hivatkozással így szárnyra kapott, hogy az új vezérigazgató nemcsak azt ígérte meg, hogy egy hónapon belül megpróbálják a kérdést házon belül megoldani, de hogy Gaálné arra is utalt, hogy ha mégis lesznek elbocsátások, akik végül kapun belül maradnak, megkaphatják az elbocsátottak bérállományát.

Erről a zárt ajtók mögötti tárgyalásokról szerettük volna megkérdezni a vezérigazgatót és az ÜT-elnököt is, de a Tokaj Kereskedőház erre a kérésünkre – a többivel ellentétben – nem reagált, Felháziné pedig azzal hárított, hogy titoktartási papírokat írattak vele alá és így nem nyilatkozhat.

Az ügy kipattanásakor a cég hivatalosan azt válaszolta a hvg.hu-nak, hogy az ÜT-levél után valóban kértek időt „annak érdekében, hogy a menedzsment a levélben szereplő javaslatokat áttekinthesse és mérlegelhesse elfogadásukat”, de erről mára kiderült, hogy az így kapott haladékot a menedzsment a problémák elhárítására fordította.

©

Gaálné már február 13-án átvetette a válaszlevelét Felházinéval. Ebben a Munka törvénykönyvére hivatkozva, „a létszámcsökkentési szándékkal kapcsolatban” arról tájékoztatta az ÜT-t, hogy az „a hatékonyság és a versenyképesség helyreállítását” szolgálja. Valamint, hogy az „a technológiai megújulás” következménye, illetve azé is, hogy a Tokaj Kereskedőház a 2014 májusában elrendelt készletvisszahívás következtében „a meglévő vevőit és piacainak nagy részét elveszítette, amiből kifolyólag a megrendelések jelentősen csökkentek”. Ezért – közölte a vezérigazgató – márciusban 24 fizikai munkást (köztük 20 szakmunkást, 2 betanított-, illetve 2 segédmunkást), valamint 24 szellemi munkakörben dolgozót (4 vezető-irányító szakembert és 20 ügyintézőt) elküld a cégtől. Vagyis a korábban belengetett 70-ről körülbelül két hét alatt 48-ra apadt az elbocsátandók száma.

Gaálné magabiztosságáról mindenesetre árulkodik, hogy a válaszlevélben a kollektív szerződésből eredő anomáliát szóba sem hozta, s erre csak úgy utalt, hogy a végkielégítések, illetve a felmondási idők az abban foglaltak szerint történik majd meg. Azt a cég ügyvédjétől tudjuk, hogy ez a végkielégítés egyes esetekben – a kollektív szerződésben foglaltak miatt – akár 14 havi jövedelem kifizetését is jelenti majd. (Ez viszont azért érdekes, mert a végkielégítéseknél a TK hivatkozási alapnak tekinti a kollektív szerződést, ám az elbocsátásoknál azt nem tekinti mérvadónak.) A létszámleépítés kicsikarása tehát ezen az áron is megéri a cégvezetésnek.

©

Lesöpörték őket

Az ÜT a válaszlevélre tíz nappal később hivatalos viszonválaszt küldött, és sérelmeik jogosságának alátámasztásához még Lázár Jánost is megidézték. A Miniszterelnökséget vezető miniszter még 2013-ban, az állami vállalatnál akkor kezdődő technológiai fejlesztések alapkőletételnél olyanokat mondott, hogy „próbáljuk bebizonyítani, hogy a Magyar Állam lehet jó gazdája a Tokaj Kereskedőháznak”, illetve, hogy „a kormány elszánta magát, hogy biztosítani fogja a személyi feltételeket és a forrást”.

Hiábavalónak bizonyult azonban ez is, ahogyan Felházinénak az a ravasz húzása, hogy jelezte: a készletvisszahívásból eredő károkról nem az elbocsátani rendeltek tehetnek, hanem épp az a cégvezetés, ami Gaálnét is a székébe ültette. De mindhiába kérték az fb törvényes működésének visszaállítását is, az erről csak március 4-én megtartott egyeztetésen már szó sem esett. A vezérigazgató (a termelési-, és a gazdasági vezető mellett a cég fővárosi ügyvédjével, és a Tokaj Kereskedőház kommunikációját intéző, szintén budapesti szakemberrel az oldalán) 30 perc alatt, ahogyan forrásaink lefestették a helyzetet, lényegében felmosta a padlót a hatfős munkavállalói delegációval. Már csak arról egyeztettek, hogy az elbocsátások során milyen tényezők veendők majd figyelembe.

Hogy kit rúgnak ki és ki marad egyelőre a kapukon belül, az napokon belül kiderül. Aztán az is, hogy a dolgozói struktúraátalakításnak mindez a végállomása vagy csak az első lépésének számít.

Leépítés: nem új ötlet

A Tokaj Kereskedőháznál a létszámfaragás nem új gondolat: ha arányaiban nem is a mostanihoz mérhetően, de az elbocsátások kérdése évek óta napirenden van. Főként annak az állami szemléletnek „köszönhető” ez, hogy az állami cégekből minden központosítható, tömbösíthető tevékenységet megpróbálnak kiszervezni, és csak szolgáltatásként visszavásárolni.

Amellett persze lehet érvelni, hogy a TK legnagyobb pincéjének számító szegi pince tervezett bezárásával feleslegessé válik néhány ottani pozíció. Valamiféle élménycentrumot, üdülőhelyet álmodnak oda, a semmi közepére, a hegyoldalba a cég döntnökei, amihez nyilván kevesebb borászra és efféle, szakmai segéderőre lesz szükség. Viszont a szegi pince helyébe lépő, fejlesztések és szakemberek után kiáltó tolcsvai pincék felszívhatnák a szegiben felszabaduló dolgozókat.

Az viszont tűnhet logikusnak is, hogy a bérszámfejtést, a könyvelést vagy éppen a céget kiszolgáló rendszerinformatikát inkább szolgáltatásként vegye meg eztán „külsőstől” a Tokaj Kereskedőház. Ám a teljes kép ez utóbbi esetben problémákat is magában rejt, pláne, ha a szolgáltató nem csak kilométerben mérve, de specifikumában is távol esik Tolcsvától. Még menedzsmentekkel korábban, de előfordult már, hogy állami utasítás jött: a Tokaj Kereskedőház a bérszámfejtést adja át egy másik (gyöngyösi vagy budapesti) cégnek. A végrehajtás előtt a belsős és külsős munkavégzést „leütésre pontosan” összehasonlították, és kiderült, hogy a fél tucat ember kirúgásával felszabadítható bértömegből és kiadásmegtakarításból a munkadíjak közti kis különbségek, valamint az elbocsátottak végkielégítésének megfizetése miatt a kiszervezést mint soha meg nem térülő döntést kellene végrehajtani.

Mindezt azért érdemes visszaidézni, mert Gaálné az első, pörgősre sikerült napját követően minden irodai munkát leállított. „Néhány napra leállt a könyvelés, az analitika, minden az irodán, és a dolgozók arra lettek ráállítva, hogy a tavaly felmerült szőlészeti költségeket vizsgálják át töviről hegyire” – mesélte az egyik részvevő. (Cikkünk megjelenése után a TK jelezte: a munka nem állt le a cégnél. Az eredeti információt közlő források továbbra is kitartanak amellett, hogy ez megtörtént.) Azt, hogy mi jött ki a végén, ő sem tudja, arról legfeljebb a menedzsmentben készült tájékoztató, de az utolsó tárgyaláson Gaálné tudomásunk szerint azzal mosta le az ÜT munkahelymegtartó javaslatait, hogy a vagyonvédelmet, illetve a növényvédelmi munkákat saját emberrel nem éri meg végeztetni, mert annál olcsóbb a külsős szolgáltató.

©

Az is lehet, hogy ez így is van. Ez esetben viszont az nem érthető, hogy az épp a napokban ott, Tolcsván építeni kezdett új irodaházat valójában kinek is építik.

Pusztán a számokon és költségrubrikákon túl azonban azt is látni kell, hogy a céges átszervezés abba az irányba is mutat, hogy a Tokaj Kereskedőház kereskedelmi és döntéshozatali apparátusa lassan végleg Budapestre költözik. Így a borvidék olyan egyszerű költséghellyé válhat, ahol a cég csak termel, és ahová nem is kell más (a kisszámú végrehajtó menedzsmenten kívül), csak betanított munkás.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mercedes CLA Shooting Brake plugin teszt: nem csak attól jó, mert magyar

Mercedes CLA Shooting Brake plugin teszt: nem csak attól jó, mert magyar

Megmagyarázta a kormányhivatal, mi a baj a hódmezővásárhelyi ingyenes buszjáratokkal

Megmagyarázta a kormányhivatal, mi a baj a hódmezővásárhelyi ingyenes buszjáratokkal

Müller: a lezárás és az oltás együtt megszakíthatja a fertőzési láncot

Müller: a lezárás és az oltás együtt megszakíthatja a fertőzési láncot