Hivatalosan egy hete vált meg az államtitkári széktől, de szándékát már jóval korábban közzétette a Facebookon, amikor az írta, a lemondás előtt még „le kell szúrni a disznót”. A nevezetes tettről készült fénykép rég megjelent már, így a volt energetikai államtitkárral megvonhattuk tevékenysége mérlegét.
"Két magyar gazdaságpolitikus beszélget. Azt mondja az egyik a másiknak: Szerintem az jó ötlet volt, hogy az államkincstár-aukciót a Vaterán csináltuk. Erre a másik: De az nem, hogy nem állítottunk be minimálárat…" Az ilyen (és a másmilyen) politikai humorról, a Kőhalmi-féle abszurdról, valamint egy moszkvai stand-up castingról is beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Litkai Gergely.
Kihirdették, így január elsejétől hatályba lép az az áramtörvényt módosító jogszabályi csomag, ami miatt a szolgáltató azt a közintézményt se vághatja le a rendszeréről, ami jelentős számlatartozást halmozott föl. A féléves moratóriumot a távhő-, és gázszolgáltatók is kapták, minden költségével együtt.
Az online kereskedelem elsősorban a több mint nyolcvanszoros árbevételt produkáló kuponos vásárlásnak köszönhetően fejlődött 2011-ben. De internetes harisnyaáruházzal éppúgy lehetett sikereket elérni, mint márkás termékek zárt fogyasztói klubokban való értékesítésével. Kis Gergelyt, az internetgazdaságot kutató GKIeNet ügyvezető igazgatóját kérdeztük a honi internetes kereskedelem elmúlt évéről.
Csillagtúra címmel kiírta magából az elmúlt évek legjobbnak tartott magánkultúrsztorijait Winkler Nóra. A tetovált disznók, kalapács alá került Csontváryk és az élő adásban leomló díszlet történetének elmesélése azt is zárójelbe tette, hogy a tévés műsorvezetőt időközben elküldték a köztelevízióból.
A kiskorúak védelmére hivatkozva államosítaná és újraosztaná a dohányértékesítés kiskereskedelmi jogait egy múlt pénteken benyújtott törvényjavaslat, melyet kedden tárgyal a parlament. Ennek következtében 2013-tól a jelenlegi 40 ezer helyett 6 ezer helyen, és már csak "dohány szakboltban" lehetne majd cigarettát vásárolni. A kiskereskedők félnek, a nagykereskedő szerint nincs mitől.
A kormány tovább erőlteti az állami térnyerést az informatikai szolgáltatópiacon: bár épp még csak tesztelési fázisba ért a Magyar Villamos Művek (MVM) informatikai infrastruktúrája, egy törvénytervezetben máris kijelölték az első biztos fogyasztói kört is. A hírre az érintett telekomcégek csak dermedten pislognak. A fogyasztókat a szolgáltatásba beépített kényelmi díj akaszthatja ki.
Múlt héten a hazai jogrend része lett két olyan uniós szabály, amely a kormány energetikai ármoratóriumát veszélyezteti. Legalábbis elvileg. Az "ármegmondó" minisztertől azonban nem minden jogosítványt vettek el az európai regulák, a "hazai sajátosságok" pedig tovább bonyolítják a helyzetet.
A fejlesztési miniszter a napokban egy civil konferencián azzal tromfolt le mindenkit, hogy elmondta: akár már jövőre tendereztetné a paksi atomerőmű bővítési projektjét. A hvg.hu utánament, miért tűnik mindez irreálisnak.
A magyar energiaital-piac két nagyhala, a Hell és a Bomba másfél évvel ezelőtti sajtótudósítások miatt megy a bíróságra, ám azóta a helyzet még jobban elmérgesedett köztük. A per az első fokon ma kezdődött.
Dühöng az energetikai államtitkár, mivel Lázár János "Lex Hódmezővásárhelye" maga alá temetheti a teljes áramipari hálózati struktúrát. Kérdés, a Fidesz frakcióvezetőjének önálló akciójáról van-e szó.
Élményt és életérzést kínál immár a Microsoft is az ügyfeleinek, akárcsak piaci ellenfele. Az Apple-hez fűződő viszonyról, a piaci átrendeződésről és a cégátalakításról is kérdeztük Goldschmied Andreát, a Microsoft Magyarország Kft. konzumer üzletág igazgatóját.
A Magyar Telekom cége helyett a Magyar Villamos Művek infrastruktúráján üzemeltetik jövő januártól a kormányzati és közigazgatási kommunikációt - derül ki egy fideszes módosító indítványból. Az átállásra alig van idő, a döntés pedig jogilag is vitatható lehet.
Mi a fejlődés? Mi az állam és a piac szerepe? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására tesz kísérletet egy frissen megjelent tanulmánykötet, amely egy gazdag, de háttérbe szorult közgazdaságtani tradíció irodalmába enged bepillantást. A kötetből kiderül, hogy a pusztán piaci megközelítésű gazdaságszemlélet torz, hiányos fejlődési pályát eredményezhet, és hogy a kínai kapitalizmus sikere sem kizárólag a globalizációnak köszönhető, hanem sokkal inkább a kapitalizmus sajátos átvételének. Az egyik szerkesztőt, Boda Zsoltot kérdeztük.
A buszflotta modernizálása reményében közlekedési cégeknek szervezné ki a buszos személyszállítás egy részét a főváros közlekedésszervező cége. Ezt hívják piaci liberalizációnak. Kérdés, hogy a BKV megéli-e.
A magyar kuponos alkuszcégek jövőjét alapvetően befolyásolhatja a mobil pénztárca elterjedése. Kedden technológiatörténeti mérföldkőhöz érkezünk: három magyar cég lehetővé teszi a mobiltelefonos fizetési módot. Köztük van a közösségi vásárlásban utazó Bónusz Brigád. Ebből az alkalomból szemügyre vettük, mennyit érnek a magyar kuponos cégek.
Van, ahol több százezer forintos éves megtakarítást hozott, van, ahol csak azt látták, hogy bonyolult az áramvásárlás. Vegyes a fogadtatása a szabad áramszolgáltató-választásnak a kis- és középvállalkozások körében, állítja egy friss felmérés. A hvg.hu által tesztelt cégek többsége viszont pozitív tapasztalatokról számolt be.
A néhány hete indult reklámkampány azt állítja, hogy tízszázalékos felárért környezetvédelmi szempontból teljesen tiszta áramot lehet vásárolni. Az áramszolgáltató új termékéhez, a Zöld tarifa (Zt) elindulásához kellő médiafelhajtást is csapott, ám a szolgáltatás hátterében van néhány megválaszolandó kérdés. Az csak az egyik, hogy ki garantálja a vevő számára, hogy azt kapja, amiért többet fizet.
Egyelőre álom, hogy a házak többségének "B"-s vagy "C"-s legyen az energiahatékonysági besorolása, miközben az embereknek minimális ismereteik sincsenek a január elseje után kötelezővé váló energiatanúsítványi rendszerről.
A chipsadó alá vont energiaital fogalmát törvényileg ugyan még nem definiálták, de már elindult az első olyan fogyasztóvédelmi vizsgálat, amely a kibúvókat kereső cégek körmére nézne. Az elsőre célkeresztbe került Bomba állítja: semmi rosszat nem tettek. A cikkünkre a gyártó külön közleményben reagált.
