Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Máris kiskapukat keres - és talál - magának a pénzügyi tranzakciós adó megfizetése alól a munkavállalói és a munkáltatói oldal is. Szakértők szerint az államnak inkább a saját kiadásainak csökkentésén kellene ötletelnie, mert a magyaros Tobin-adó bevezetésével több úszhat el a vámon, mint remélhető a réven.

A pénzügyi tranzakciós adó - ami mellett legutóbb még Angela Merkel és Nicolas Sarkozy is hiába kardoskodott - James Tobin Nobel-díjas közgazdász "találmánya". Igaz, ő eredetileg kifejezetten a devizatranzakciókra kivetett adófajtaként ötlötte ki, hogy a tőkepiaci tranzakciók megsarcolásával enyhítse a spekulatív tőke hirtelen és gyors mozgását, ami extrém esetben a bankok és hitelintézetek működését, stabilitását veszélyezteti.

Márpedig  a magyar pénzügyi tranzakciós adótervnek ehhez vajmi kevés köze van. Ez az adóztatás ugyanis nem célzott, nem csak bizonyos devizaügyletekre érvényes, mint ahogy ezt eredetileg kitalálták. Hanem gyakrolatilag fűnyíró: Matolcsyék lényegében az összes pénzügyi tranzakcióra kivetnének ilyen adót; a csoportos beszedési megbízásoktól a sárga csekkes befizetéseken át az összes lakossági és céges pénzátutalásig - legalábbis ez derül ki az Origo birtokába jutott tervezetből.

Nem csoda, hogy szakértők már a kiskapukat keresgetik, miként tudna az adó elől a lakosság és a vállalati szféra is kitérni. Abban mindesetre a szakemberek egyetértenek, a remélt 100 milliárd forintot az állam aligha fogja ebből beszedni. A nemzetgazdasági minisztérium kalkulációjából ugyanis kimaradt, hogy kreativitásuk kísérleti terepeként épp azt a szektort választották, amely a változó körülményekre leggyorsabban reagál.

Készpénzelt szürkegazdaság

Mit tehet az állampolgár, aki adózik a legális munkája, fizetése, fogyasztása és gyarapodása után is, és nem igazán szeretné ezt az adót megfizetni? Ez fordul meg valószínűleg a legtöbb ember fejében. Elvi megoldást jelent, ha a munkáltatójától nem bankszámlára kéri a munkavállaló a fizetését. Erre egyébként épp az államigazgatásban nincs mód, tehát az állam a saját alkalmazottait tudná leginkább foglyul ejteni.

A versenyszférában jelenleg nincs arra jogszabály, hogy a munkáltatónak kötelezően átutalással kell kifizetnie a béreket. Ugyanakkor a munkavállaló kérése ellenére is választhatja azt, hogy inkább átutalással fizet. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy az új adó növelné a szürke- illetve feketejövedelmeket, és ennek megfelelően a hazai készpénzforgalom már így is kirívóan magas szintje tovább emelkedne. Ez bizonyos szolgaltató szektorokban (vendéglátás, kiskereskedelem, turizmus stb.) különösen érvényes lenne, ami hozzájárulna ahhoz, hogy az adóbevételek csökkenjenek.

Mint az egyik neves pénzügyi tanácsadó cég vezetője a hvg.hu-nak megfogalmazta: az államnak arra kellene törekednie és azt kéne ösztönöznie, hogy a bérek bankszámlákra utalva - tehát: adott esetben jól ellenőrizhető módon - jussanak a dolgozókhoz. Ez ma már az általános európai pénzügyi kultúra része is. Emellett nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a bankkártyahasználat visszaesne és a lassan időszerűvé váló nfc-rendszerek bevezetése is léket kapna.

Külföldre vándorló számlák, osztrák revans

A pénzügyi tranzakciók megcsapolásának szándékával szemben nemcsak a dolgozó-fogyasztó tömegek, hanem a cégek is lázadnának. Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója az esetleges kibúvókról a hvg.hu-nak példaként azt mondta, az adótörvény kötelezettségként jelenleg csak azt írja elő, hogy a Magyarországon működő cég rendelkezzen magyarországi pénzintézetnél nyitott pénzforgalmi számlával. De azt a jogszabály nem köti ki, hogy csakis e számláról lehessen a munkavállalók bérét és járulékait fizetni. Így a cégeknek elég egy külföldi banknál számlát nyitniuk és arra terelniük a kifizetéseiket, máris mentesülnek ez alól a fizetés alól. Kérdés, az adó mértékét hogyan lövik be, és hogy alatta marad-e egy külföldi számlanyitás költségeinek.

Túry Gergely

Ha százalékos adó lesz, ahogy most sejteni engedik, akkor erre a legnagyobb cégek fognak a leggyosabban megoldást keresni, ami veszélyes következményekkel járna az államháztartás számára - mondta Kalocsai Zsolt. Ilyen kibúvót jelenthet, ha a cég dolgozója is külföldön nyit számlát, pláne, ha az ottani számlavezetés olcsóbbnak bizonyul, mint itthon minden után sarcot fizetni. Danku Tamás, a Company House adótanácsadója úgy látja, hogy ha a térségben csak nálunk vezetik be ezt az adótípust, akkor a környező országoknak nem csak új pénzpiaci terméket teremtünk, de az amúgy sem túl fejlett adózási morált is elkezdjük tovább bontani. "És ma már arra sincs feltétlenül szükség, hogy az illető minden hónapban külföldre utazzon, hogy az efféle adótehertől mentesülve vehesse föl a fizetését" - mondta Danku Tamás, arra utalva, hogy itthon is van már olyan bank, amelyik a régió több országában működik, és ingyenes készpénzfelvételt biztosít valamennyi fiókjában. Egy ilyen helyzetben az Oberbankban rendszeresített megoldás könnyen ragadóssá válhat, hiszen több olyan szereplő is van a magyar piacon, melynek saját fiókhálózata van a környező országokban - igaz, ehhez szükség volna a számlavezető rendszerek összefésülésére.

Réven - vámon

Kalocsai Zsolt mai blogbejegyzésében a svéd modellel foglalkozik. Szerinte amennyiben Magyarország a régióban egyedüliként vezetné be az adót, várhatóan a tranzakciók zöme a környező országokba vándorolna át, amiből az osztrák, a német vagy a lengyel pénzügyi piacok is építkezni tudnának. A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését azonban nem csak régiós szinten szükséges áttekinteni, hiszen még ha Európa-szerte is vezetnék be, akkor is a tranzakciók - természetüknél fogva - pillanatok alatt az amerikai kontinensre vagy éppen az ázsiai pénzügyi piacokra vándorolnának. Nem véletlen, hogy az adó bevezetését több uniós tagállam kifejezetten ellenzi, ezek között található az Egyesült Királyság, Olaszország, és nem véletlenül Svédország" - írja Kalocsai Zsolt.

A károkat a kormányzat egy jól definiált keretrendszerrel, mely a menekülést értelmetlenné teszi, elvben minimalizálhatná. De Kalocsai Zsolt szerint az egész irány rossz; a költségvetésben az adóbevételi oldalon ebben a szerkezetben már nincs érdemi bővülési potenciál (az szja-szint így is túl magas és a plafon közelében van a jövedéki adók mértéke is, miközben az ingatlan- vagy vagyonadó kérdése lekerült a napirendről). Ezért szerinte inkább kiadáscsökkentésre kellett volna a kormánynak koncentrálnia.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!