A Magyar Telekom cége helyett a Magyar Villamos Művek infrastruktúráján üzemeltetik jövő januártól a kormányzati és közigazgatási kommunikációt - derül ki egy fideszes módosító indítványból. Az átállásra alig van idő, a döntés pedig jogilag is vitatható lehet.
Mi a fejlődés? Mi az állam és a piac szerepe? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására tesz kísérletet egy frissen megjelent tanulmánykötet, amely egy gazdag, de háttérbe szorult közgazdaságtani tradíció irodalmába enged bepillantást. A kötetből kiderül, hogy a pusztán piaci megközelítésű gazdaságszemlélet torz, hiányos fejlődési pályát eredményezhet, és hogy a kínai kapitalizmus sikere sem kizárólag a globalizációnak köszönhető, hanem sokkal inkább a kapitalizmus sajátos átvételének. Az egyik szerkesztőt, Boda Zsoltot kérdeztük.
A buszflotta modernizálása reményében közlekedési cégeknek szervezné ki a buszos személyszállítás egy részét a főváros közlekedésszervező cége. Ezt hívják piaci liberalizációnak. Kérdés, hogy a BKV megéli-e.
A magyar kuponos alkuszcégek jövőjét alapvetően befolyásolhatja a mobil pénztárca elterjedése. Kedden technológiatörténeti mérföldkőhöz érkezünk: három magyar cég lehetővé teszi a mobiltelefonos fizetési módot. Köztük van a közösségi vásárlásban utazó Bónusz Brigád. Ebből az alkalomból szemügyre vettük, mennyit érnek a magyar kuponos cégek.
Van, ahol több százezer forintos éves megtakarítást hozott, van, ahol csak azt látták, hogy bonyolult az áramvásárlás. Vegyes a fogadtatása a szabad áramszolgáltató-választásnak a kis- és középvállalkozások körében, állítja egy friss felmérés. A hvg.hu által tesztelt cégek többsége viszont pozitív tapasztalatokról számolt be.
A néhány hete indult reklámkampány azt állítja, hogy tízszázalékos felárért környezetvédelmi szempontból teljesen tiszta áramot lehet vásárolni. Az áramszolgáltató új termékéhez, a Zöld tarifa (Zt) elindulásához kellő médiafelhajtást is csapott, ám a szolgáltatás hátterében van néhány megválaszolandó kérdés. Az csak az egyik, hogy ki garantálja a vevő számára, hogy azt kapja, amiért többet fizet.
Egyelőre álom, hogy a házak többségének "B"-s vagy "C"-s legyen az energiahatékonysági besorolása, miközben az embereknek minimális ismereteik sincsenek a január elseje után kötelezővé váló energiatanúsítványi rendszerről.
A chipsadó alá vont energiaital fogalmát törvényileg ugyan még nem definiálták, de már elindult az első olyan fogyasztóvédelmi vizsgálat, amely a kibúvókat kereső cégek körmére nézne. Az elsőre célkeresztbe került Bomba állítja: semmi rosszat nem tettek. A cikkünkre a gyártó külön közleményben reagált.
A szeptemberben kinevezett új vezérigazgató irányításával kell a Magyar Postának az Európai Unió által 2013-tól előírt postai szolgáltatások piacnyitására felkészülnie. Geszti Lászlót, az ország legnagyobb foglalkoztatóját erről, a sárga csekkekről és a kispostákról is kérdeztük.
Nagyon kellene a 300 milliárd forintos azonnali szanálás, de még inkább az, hogy a központi költségvetés beszálljon a 2000 milliárdos megörökölt belső adósság leküzdésébe, mert a MÁV Zrt. a működőképessége határára ért. Míg a kormány nem dönt a közösségi közlekedés jövőjéről, a cég maga csak aprókat léphet. Szarvas Ferencet, a vállalat elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.
Kiszámítható környezetet, transzparenciát és egyszerűsítést várnak a magyar kormánytól a zöldenergiás befektetők. Ha belátható időn belül nem lesz változás, a projektjeiket a környező országokba viszik át. Az erről szóló elemzést aznap tették közzé, amikor kiderült, hogy a megújuló energiával kapcsolatos új, kormányzati támogatási rendszer bevezethetőségére legalább a jövő nyárig várni kell.
A honvédség technikai és technológiai fejlesztésére a jövő évi költségvetési tervezet mindössze annyi pénzt címkézett meg, amennyit a minisztérium az ingatlanokból és bizonyos lestrapált harci járművekből ki tud árulni. Ez még szerencsés esetben is csak a lecsúszás megfékezésére lesz elegendő.
A Paksi Atomerőmű korábbi vezetője kiborította korábbi munkatársait, mert a nyugalmazott mérnök leírta: Magyarországon be kell fejezni a nukleáris energiatermelést. A szakmán belülről ilyet nálunk még nem fogalmaztak meg.
A távhő árának a hatósági árképzését a kormány akkor is kész megvédeni, ha emiatt bajszot kell akasztania a távhőszolgáltatók fő tulajdonosaival, az önkormányzatokkal. Erről beszélt Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár Debrecenben, a IX. ENERGO expón. Csütörtök este ellenben megjelent, hogy mit fog tartalmazni a távhőrendelet: a lakosság és az állami-önkormányzati intézmények távhőjének az ára változatlan marad - vagyis a nagy összecsapás az önkormányzatokkal egyelőre elmarad. Bencsiket a parlamenti végszavazásra váró nemzeti energiastratégiáról és az új atomerőművi kapacitásokról is megkérdeztük.
Mi adja Magyarország energiaellátásának a gerincét hosszú távon, és a struktúra kialakítását ki vállalja magára? - feszegeti a magyar energetika előtt álló legfontosabb kérdést Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója. Szerinte a gázos erőművek építését a piac - ahogyan eddig is - akár egyedül is hajlandó megfinanszírozni, de az új nukleáris blokkok építése ezzel együtt sem az állam feladata. A parlament előtt lévő energiastratégiának valamilyen jövőkép mellett le kell tennie a voksot. Európát ezalatt az energiahálózatok összekapcsolása és gigantikus zöldipari beruházások foglalkoztatják.
Történelmi döntés olvasható ki egy nehezen megszületett jogszabálymódosításból; kikerültek az oda nem való erőművek a zöldenergia ártámogatási rendszeréből. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a támogatás valóban kizárólag a megújuló energiával áramot termelőkhöz jusson. A kiszorított erőművek viszont nehéz helyzetbe kerültek, és ez hatással lehet a távhőszolgáltatás mellett az áramellátásra is.
Előbb a pénznyerő automaták további megsarcolását, majd az online szerencsejáték megadóztatásának tervét is bejelentette a gazdasági miniszter. Utóbbival kapcsolatban biztosan nehéz dolga lesz, mivel ez eddig a világon még senkinek sem sikerült.
