Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
Írásba adta a kormány, hogy 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát, aztán szembejött a valóság. Nem véletlenül.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme? Tényleg ennyire rövid a választók memóriája? A mostani kormányzati ciklusban túl vagyunk egy brutális infláción, a GDP-nk beragadt a 2022-es szintre – el tudnák felejteni ezt a szavazók, ha mostantól jövő áprilisig gyorsan javulna a helyzet?
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
Régen azért nem volt hőségriadó június elején vagy szeptemberben – emlékezhetünk. Vagy csak az idő szépíti meg az emlékeket? Megérte visszakeresni a régi számokat: nemhogy a 30-40 évvel korábbihoz, hanem a 2010-es évekhez képest is romlott a helyzet.
Döbbenetes szintekig ment le az amerikai politika, amikor csütörtökön élőben figyelhettük, amint Donald Trump és Elon Musk egymásnak esik. De min vesztek össze annyira, hogy az X-en gyalázzák egymást, mit reagálnak a trumpista szavazók, és egyáltalán, mi jöhet most?
Néhány tisztes profit és pár gigantikus veszteség látszik a kiskereskedelmiláncok friss mérlegében. Az árstop és az árréssapka közötti rövid időszakban semnyugodhattak meg a boltok, a kiskereskedelmi különadó is fájdalmas a 2024-es beszámolók alapján.
Elképzelhető, hogy Mészáros Lőrinc igazat állított, amikor azt írta Magyar Péternek, hogy már 2009 óta milliárdos? Ennek jártunk utána, és találtunk egy olyan számítási módszert, amivel nagyon-nagyon jóindulatúan tényleg ki lehet ezt hozni – de akkoriban azért inkább a tízmilliós nagyságrend volt a nemzet gázszerelőjének hazai pályája.
Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
Évtizedes rekordra ugrott a magyar állampolgárságot megkapó oroszok száma, eközben az ukrán útlevelük mellé egyre kevesebben szerettek volna magyart is. A magyar kivándorlók közül eközben a legtöbben Németországban találtak új otthont.
A kormány azt ígéri, napokon belül bemutatja a nyugdíjasok vásárlási utalványainak részleteit. Lesz mit kidolgozni, egy ilyen rendszert bevezetni nem annyira egyszerű, mint amilyen megígérni, hogy lesz pénz.
Hány alkalommal találta el Nagy Márton az elmúlt években az előrejelzéseit? Mi lesz, ha nem jönnek az EU-pénzek? Hogyan számolja a kormány azt, hogy egyre gazdagabbak az önkormányzatok? Ilyen témákról esett szó a parlament Költségvetési Bizottságában a 2026-os büdzsé vitájában.
Bombabiztosnak tűnő gazdaságok, hatalmas támogatottságú pártok, néha egész rendszerek zuhantak meg – nem egyszer bármilyen komoly előjel nélkül. Sokan kutatták már, miért, majd kiderült, hogy egy pénzpiaci elmélet tökéletesen leírja, mitől bukhatnak meg a legstabilabbnak látszó rendszerek is meglepő gyorsasággal.