Nem könnyű eligazodni a vámháborús fenyegetésekben: az USA legtöbb új vámja és néhány más ország válasza néhány órája lépett érvénybe, néhány másik már hetek vagy napok óta hatályos, akad, ami a jövő héten élesedik, de még olyan is, amelyet csak decemberre ígérnek, hátha addig sikerül tárgyalni. Rendet vágunk a nyilatkozatháborúban.
Zuhannak a tőzsdék, elszálló inflációtól és recessziótól fél az USA, világválságtól a bolygó többi része – de mi lehet a logika abban, amit Donald Trump csinál? Bemutatjuk, miben bízik az amerikai elnök, amikor épp felrúgja a teljes világrendet, és mi a célja mindezzel.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Brutális, viszont totálisan átgondolatlan vámháborút indított az Egyesült Államok; Matolcsy György durva szakmai hibákkal vádolja az MNB gazdálkodását kritizáló ÁSZ-t; tovább terjed a száj- és körömfájás járvány. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A vámháborúknak csakis veszteseik vannak, a külkereskedelmi hiány nem valami rossz dolgot jelent, csak a hiány szó ijesztő, a legnagyobb hülyeségeket pedig azok a politikusok követték el, akik nem gondolták át, hogy a tetteiknek következményeik vannak. Ezt sorolja a Közgazdaságtan tökfejeknek című könyv, amelyet már a magyar nemzetgazdasági miniszter is megkapott, és amelyet az amerikai elnök is haszonnal forgathatna.
Minden szakmai mérce alapján értékelhetetlen számításokra alapozva durrantotta be Donald Trump a modern gazdaságtörténet legnagyobb vámháborúját, és most mindenki azt figyeli, mik lesznek a válaszlépések, egyáltalán megúszhatjuk-e a világválságot. Az biztos, hogy a totális káosz időszakába léptünk be.
Elvárja a kormány a telekommunikációs cégektől az árkorlátozást, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az idei díjemeléseket kötelező lesz visszacsinálni. Számoltunk egy sort, mit jelenthet ez az ügyfeleknek és mit a cégeknek.
Nem a tudatlan ember a legkártékonyabb, hanem az, aki tévedésből hiszi azt magáról, hogy okos. Márpedig az autósok nagy része jobb sofőrnek hiszi magát a többieknél, a cégvezetők pedig sokkal nagyobb eséllyel állítják földbe a vállalatukat, ha úgy érzik, hogy mindenhez értenek. Rémes eredményekhez vezethet, ha az ember rosszul méri fel, mekkora a tudása, de azért tenni is lehet ez ellen.
Tovább gyűrűzik az MNB-botrány; Varga Mihályék szerint már a legjobb esetben sem lehet elérni a kormány idei inflációs és GDP-célját, úgyhogy marad kampányígéretnek az ATM-telepítés; az amerikaiak újabb vámokat ígértek, és a háborús terveikkel ellentétben ezt nem a Signalon jelentették be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egy tapodtat sem tudott közelíteni az elmúlt két évben Magyarország az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlaghoz, pedig a magyar politikusok évek óta egymással versengve ígérik, hogy mindjárt felzárkózunk. Aztán jött a Nemzetgazdasági Minisztérium, és közölte, hogy 2025 az áttörés éve Magyarországon. Igaz, ezt ígérték korábban is, és eddig nem lett belőle semmi.
Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.
Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj.
Visszatérünk a XIX. századba, egyre inkább olyan emberek irányítják a világot, akik azt gondolják, a politika és a gazdaság egy zéróösszegű játék, ahol nyerni csak más kárára lehet. Nagyobbat nem is tévedhetnének – és ezt a zéróösszegű játékok kutatói is így gondolják.
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Aki még emlékszik a dotkomlufira vagy a 2007–2009-es válságra, kínosan érezheti magát, amikor azt hallja, hogy mekkora pénzeket visznek mostanában a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy a kriptovalutákba. Mi van, ha egy gigantikus lufit fújunk épp, és honnan vehetjük észre, hol a határ a kockázatkeresés és az őrültség közt?
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Az egy szál Magyarországot kivéve egységesen néz szembe az EU az új világpolitikai helyzettel; a magyar kormány a boltokat fenyegeti; Trump előbb vámokat vezetett be, majd egy csomót felfüggesztett közülük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az alapszámla kibővítésére kérte Nagy Márton a bankokat, ami a legtöbbeket valószínűleg azért lephet meg, mert azt sem tudták, hogy alapszámla nevű fogalom egyáltalán létezik. Pedig van értelme, de nem véletlenül nem a legnépszerűbb: olyan fapados szolgáltatás, amelynél sokkal nagyobbat spórolhat a legtöbb ember, ha alaposan körbenéz, milyen banki számlaajánlat volna jó neki.
Elkészítette a KSH a 2024-es GDP-adat részleteit, és bemutatta, hogyan lett a kormány 4 százalékos ígérete helyett csak 0,6 százalékos a növekedés. Az emberek már újra kezdenek vásárolni és ezzel pörgetni a gazdaságot, a cégek azonban nagyon óvatosak, és pont azok az ágazatok teljesítenek igazán rosszul, amelyekre feltették a jövőt.