A világ energiapiacán akkora káosz van, mint 2022-ben, a magyar kormány benzinárstopot vezetett be, csak most védett árnak nevezi, és mostanra összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány fele. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Közel 150 milliárd forint nyereséggel zárta 2025-öt az Erste Bank, miközben bankadóként, tranzakciós illetékként és extraprofitadóként több pénzt fizetett az államnak, mint amennyit a dolgozói béreire költött. A bank nem várt szerepet kapott a kampányban is, de ez az ügyfeleik reakcióin egyelőre nem látszik.
Már a 2022-es kampány idején is a miénk volt az EU legnagyobb inflációja, a választás után viszont elszabadultak az árak. Volt itt energiaválság, 25 százalék fölötti áremelkedés, árstopok, kormányzati beavatkozás, aztán egy jó szintre visszatérő, majd megint megnövő infláció, és most hiába jött egy nagyon alacsony adat, újra van mitől tartani.
Olyan szintre lassult az infláció, ahol utoljára 2016 novemberében járt. Csakhogy ez a februári adat: ebben az üzemanyagárak még 11 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint alatt.
Az USA és Izrael Iránt lövi, Irán lő mindenkit a Közel-Keleten, Ukrajna a magyar politikusoknak üzenget a Barátság vezeték miatt, a magyarok ukrán pénzszállítót kapcsoltak le, a benzinárak egyre magasabbak, a forint egyre gyengébb, Putyin pedig a gázszállítások leállításával fenyeget. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amit még sokáig fogunk emlegetni.
Kelet-Európa és a Balkán több országa is megközelítette Magyarországot a korrupcióérzékelési listán, néhány már tisztább is, mint mi. Pedig Európának ez a része változatlanul súlyosan korrupt, de így is volt néhány példa, hogyan lehet legalább a korábbiakhoz képest javulni.
Az árstop összeomlásának 2022-es végétől még távol van a benzinár iránti érdeklődés, de így is többéves csúcsra került.
Tényleg csökken a születések száma, de máshol még jobban, és egyébként is, nálunk nincsenek bevándorlók – így csomagolja be a kormánykommunikáció a híreket. Érdemes megnézni, mi igaz az egyes állításokból, és mi nem.
A szabályozási környezet lett a legnagyobb kockázat Magyarországon a PwC vezérigazgató-felmérése szerint. A magyarok jobb nemzetközi helyzetet várnak, mint mások, a hazai gazdaság kapcsán viszont egyre pesszimistábbak. Az is kiderült: az AI használatában hiába ugyanolyan felkészültek a magyar cégek, mint a külföldiek, sokkal kevesebben érnek el közülük nyereséget ezen.
Ahogy megugrott az olajár, az ellenzék újra felfedezte a témát: csökkenteni kellene a benzin adóját. Az tény, hogy a tankoláskor az üzemanyagok árának több mint felét elviszi az állam, ahogy az is, hogy a szigorú szabályozás ellenére is lenne mozgástér a csökkentésre, már persze ha megmondják, hogy helyette honnan tennének pénzt az államkasszába.
Mindössze 0,3 százalékkal nőtt 2025-ben a magyar GDP, igaz, legalább az év második felében javult a helyzet. Az iparunk továbbra is nagyon rosszul teljesít, a mezőgazdaságnak is rossz éve volt, a szolgáltató szektor húzta pozitív tartományba a számokat.
Ukrajna támogatása miatt fordul a magyar kormány minden eddiginél jobban az EU ellen, miközben folyamatos az üzengetés már nemcsak a Barátság vezeték, hanem a horvátországi kőolajszállítások miatt is. Az MNB kamatot csökkentett, Donald Trump pedig újabb vámháborúval fenyegetőzött. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Tragikus, ami a magyar beruházásokkal történik az elmúlt években, tényleg mintha minden rossz forgatókönyv egyszerre valósult volna meg, ez pedig az egész gazdaságot lehúzza a nulla közelébe. Az egyetlen jó hír az, hogy egyre inkább úgy látszik, elértünk a gödör aljára.
Újra van magyar régió az EU tíz legszegényebbje között. Négy régió a legszegényebb húszban szerepel, és újra van régiónk az uniós GDP-szint fele alatt. Budapest eközben közelít a tíz legvagyonosabb terület közé.
Kitört a botrány a gödi akkugyár körül; sorozatban negyedik évben is az EU legkorruptabb országa lettünk, miközben a GDP visszaesett a legutóbbi választás óta; 2018 óta nem volt ennyire kicsi az inflációnk. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Frissítette a KSH a listáját, mi az a 962 áru és szolgáltatás, amely alapján ki kell számolni az inflációt, hogy kövessék a vásárlási szokások változását. Van néhány nagy búcsúzó, pár érdekes új elem, és reagáltak az ingatlanárak jókora emelkedésére is.
Mindjobban kiütközik a különbség a Fidesz és a Tisza kampánystratégiájában, amit még látványosabbá tesz a kormánypárt egyszavas és Magyarék 240 oldalas, 2-3 ezermilliárd forintnyi ígéretet egybesűrítő, a NER-rel szemben alternatívát kínáló programja közötti differencia.
Óriásit lassult az infláció. Ebben szerepet játszott a benzin nagy áresése, az élelmiszerek árszabályozása és világpiaci árcsökkenése, de az is, hogy a januári rezsiadatok még nem most kerülhettek be a statisztikába.
Kevés az esélye annak, hogy a kormány magasabb GDP-vel zárja ezt a ciklust, mint ahonnan indult.
Az a fajta rendszerszintű korrupció, amely Magyarországon uralkodik, nemcsak az EU-ban példátlan, hanem Európa többi részén is egyre inkább az, lassan a latin-amerikai rendszerhez hasonlít jobban a miénk – állapította meg a Transparency International. Az EU-pénzek visszatartása annyi eredményt hozott, hogy a rendszer pénzügyi alapjai meggyengültek.
