Kevés dologgal tudnak a politikusok nagyobb károkat okozni, mint azzal, ha kapkodnak, és ha kiszámíthatatlanok. A bizonytalanságot a cégvezetők és az átlagemberek is szinte azonnal beépítik a pénzügyi döntéseikbe, az eredmény kimondottan fájdalmas.
Csodálatos dolgokat ígért a kormány, ezek után a legpesszimistább elemzői véleményeket igazolva indult az év. Eddig sem volt fényes a helyzet, de január és március között éves alapon és 2024 végéhez viszonyítva is visszaesett a magyar gazdaság.
Új oldaláról ismertük meg Donald Trumpot a második elnöksége idején: az első ciklusával ellentétben ezúttal senkit nem engedett maga mellé, aki visszafogná, úgyhogy nekiállt gátlások nélkül megvalósítani minden ígéretét. A mézeshetek gyorsan véget értek, amiben jó eséllyel szerepe van annak is, hogy Trump az amerikaiak számára legfontosabb ígéretét nem tartotta be: nem lett olcsóbb a tojás.
Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.
Folytatódik a tapogatózás, lehet-e esély amerikai-ukrán-orosz egyezségre; Csányi Sándor távozik az OTP vezérigazgatói posztjáról; már azért is pénzt kell tenni az MNB alapítványába, hogy az eddigi százmilliárdok után lehessen menni. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hatalmas feladatot kapott mindenki, aki Rómában és környékén a turizmusból él: pár óra alatt kellett felkészülniük arra, hogy Ferenc pápa temetése és az utód megválasztása közötti időszakban milliók utaznának oda az egyébként is óriási tavaszi turistatömegen felül.
Tovább fenyegeti egymást az Egyesült Államok és Kína; a kormány már most bemutatja a 2026-os költségvetést; Matolcsy Ádám szerint őt próbálják lejáratni. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az energiaválság előtti kamatszintekre kellene visszatérni a banki különadó csökkentéséhez, ami a mostani szint megfelezését jelentené.
4,1 százalékos GDP-növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval tervezi a kormány a 2026-os költségvetést, és több különadót megtart a korábbi ígérete ellenére is.
A legnagyobb urakat is lehet büntetni, ha kitartóan nem vásárolunk tőlük – jöttek rá 1880-ban a Charles Boycott ellen tüntető írek. A világ most újra bojkottokkal van tele, ám elég kevés közülük a sikeres. De megvannak a módszerek arra, hogyan lehet győzelemre vinni egy ilyen tiltakozást.
Tömegek léptek ki az elmúlt tizenegynéhány évben a tartós munkanélküliségből és kezdtek el rosszul fizető, sokat követelő munkát végezni – ennek a hatásai mutatták be a HUN-REN konferenciáján.
A szegénység furcsa méréseiről volt szó a Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciáján, de azt is bemutatták, hogy az osztrák és a szlovák határ környékén rengetegen kezdtek el nem Magyarországon adózni.
Egyszer még külön neve lesz a gazdaságtörténeti könyvekben annak, amit Donald Trump e pár nap alatt művelt a vámháborúval; Magyarországon eközben sorra adják meg magukat a cégek az árszabályozással fenyegető Nagy Mártonnak, és azt is még csak számolgatják, hogy a száj- és körömfájásjárvány mekkora károkat okoz. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amelyet nagyon sokáig fogunk még emlegetni.
Veszteséges volt 2024-ben Magyarországon a Spar, miközben a forgalma még nőtt is. A cég most havonta 1,5 milliárd forintot bukik az árréssapka miatt, és már készülnek a tervek az esetre, ha a kormány a tavasz vége után is megtartaná az árrés szigorúbb szabályait.
Nem könnyű eligazodni a vámháborús fenyegetésekben: az USA legtöbb új vámja és néhány más ország válasza néhány órája lépett érvénybe, néhány másik már hetek vagy napok óta hatályos, akad, ami a jövő héten élesedik, de még olyan is, amelyet csak decemberre ígérnek, hátha addig sikerül tárgyalni. Rendet vágunk a nyilatkozatháborúban.
Zuhannak a tőzsdék, elszálló inflációtól és recessziótól fél az USA, világválságtól a bolygó többi része – de mi lehet a logika abban, amit Donald Trump csinál? Bemutatjuk, miben bízik az amerikai elnök, amikor épp felrúgja a teljes világrendet, és mi a célja mindezzel.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Brutális, viszont totálisan átgondolatlan vámháborút indított az Egyesült Államok; Matolcsy György durva szakmai hibákkal vádolja az MNB gazdálkodását kritizáló ÁSZ-t; tovább terjed a száj- és körömfájás járvány. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A vámháborúknak csakis veszteseik vannak, a külkereskedelmi hiány nem valami rossz dolgot jelent, csak a hiány szó ijesztő, a legnagyobb hülyeségeket pedig azok a politikusok követték el, akik nem gondolták át, hogy a tetteiknek következményeik vannak. Ezt sorolja a Közgazdaságtan tökfejeknek című könyv, amelyet már a magyar nemzetgazdasági miniszter is megkapott, és amelyet az amerikai elnök is haszonnal forgathatna.
Minden szakmai mérce alapján értékelhetetlen számításokra alapozva durrantotta be Donald Trump a modern gazdaságtörténet legnagyobb vámháborúját, és most mindenki azt figyeli, mik lesznek a válaszlépések, egyáltalán megúszhatjuk-e a világválságot. Az biztos, hogy a totális káosz időszakába léptünk be.