Ha nem lépünk sürgősen, 3-4 év múlva már a Balatonnál lesznek a pestises vaddisznók

Márciusig 385 bejelentés érkezett afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznókról az országban, és közülük 110-et Baranyában találtak

mondta a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, Éder Tamás.

Az ország északi-északkeleti részében az elmúlt 7-8 évben már hagyományosnak mondhatók a fertőzött vaddisznók, főleg Komárom és Pest megyében, de a tavaly november 10-én lejelentett első eset óta már Baranya is gócpont.

Míg azonban északon az M1-es autópálya mintegy mesterséges akadályként „felfogja” a fertőzött állatokat, azaz a forgalom miatt lényegében nem engedi őket déli irányba továbbvándorolni, és terjeszteni a kórt, addig délen az M7-esig nincs sem ilyen, sem természetes földrajzi akadály, hívta fel a figyelmet Éder.

„Ha ezt nem vesszük komolyan, akkor a túlszaporodott vaddisznó-populáció és a földrajzi gát hiánya miatt az afrikai sertéspestis három-négy évben belül elmehet a Balatonig”

– figyelmeztetett a szakember. Ha ez megtörténik, onnantól értelmetlenné válik a regionalizációról beszélni – vagyis arról, hogy az ország csak egyes régióiból nem lehet exportálni –, hiszen akkor már az ország kétharmadából, akár háromnegyedéből sem lehet az Európai Unión kívülre szállítani.

https://hvg.hu/kkv/20250409_Husszovetseg-husipar-Eder-Tamas-szaj-es-koromfajas-jarvany-serteshus-ebx

A harmadik országokba irányuló export ugyan nem nagy súlyú a kosarunkban, de mégis ott van, folytatta a Hússzövetség elnöke, és a tagszervezetek minden évnek azzal a reménnyel mennek neki, hogy növelni tudják a súlyát. Ezért lobbiznak a kormánynál, hogy kereskedhessenek „a Fülöp-szigetektől Japánon át Ausztráliáig,” de ha az ASP ennyire elterjed Baranyából északra, akkor az egész értelmét veszíti, és évekre, akár évtizedekre elesik ettől a lehetőségtől a magyar húsipar.

Éder szerint sürgős és határozott lépésekre van szükség, mert „ha ezt a kihívást nem tudjuk kezelni, akkor értelmetlenné válik a sertéstenyésztők minden telepfejlesztése, amit az állami pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években tető alá hoztak”.

A hússzövetségi elnök szerint ahhoz képest, mennyire jelentős probléma az ASP terjedése már most, még szakmai szinten is méltatlanul keveset beszélnek róla.

A szükséges lépések között elsőként azt említette, hogy a vaddisznóállományt érdemben gyéríteni kell, amiről ugyan tudomása szerint van hatósági döntés, de ő úgy látja, hogy annak nem minden vadásztársaság tesz eleget. Szerinte sokkal szigorúbb területlezárásokra, drasztikusabb állománygyérítésre és alaposabb tetemeltávolításra van szükség.

https://hvg.hu/elet/20251018_buda-vaddiszno-veszely-tevhit-szakerto-foldes-andras-video

Jó példaként Spanyolországot említette. Ez az ország Európa legnagyobb sertéshús-előállítója, azon belül is Katalónia fedezi az ellátás 40 százalékát – és pont itt ütötte fel a fejét az ASP. Itt viszont a vadászok mellett rendvédelmi és fegyveres erőket és drónokat is bevetettek a fertőzött állatok levadászására, és hamar sikerült is megfékezniük a kórt.

Mi Észak-Kelet-Magyarországon késlekedtünk, most Baranyában nem kéne késlekednünk. Más megoldás nincs

– mondta Éder.

Nagy mentés a tavalyi járvány után

A hússzövetségi elnök szerint egyébként a tavaly tavaszi száj- és körömfájást, valamint az akkori ASP-t elég jól kezelte a kormány, ami a 2025-ös exportszámokon is meglátszik. Mint mondta, az év első felében 2024 azonos időszakához képest még 13,5 százalékos volt a kiviteli volumen visszaesése a járvány és a korlátozások miatt, de ezt a második félévben már sikerült megfogni, és végül a teljes 2025-ös adat így csak 7,2 százalékos gyengülést mutatott.

Ha nem sikerült volna jól a fertőzés kezelése, akkor Éder szerint most akár 45 százalékos exportvolumen-zuhanásról is beszélhetnénk.

A sertés-külkereskedelmi mérlegünk plusz 22 500 tonna volt tavaly, az élősertést és a húst is beleértve – miután az előbbi kategóriában 13 ezer tonnával, utóbbiban 10 ezerrel nőtt a kivitel, miközben 14, illetve 15 ezer tonnával csökkent a behozatal.

https://hvg.hu/gazdasag/20250714_Babolna-polgarmester-Lazar-Janos-karterites

A magyar sertésexporttal szemben az EU-s gyengélkedett, miután Kína – válaszul arra, hogy az unió megemelt importvámot szabott ki a kínai elektromos autók behozatalára – dömpingvámot vezetett be az EU-ból érkező disznóhúsra. Ez 15,6-tól egészen 62,4 százalékig terjed, országonként, sőt, cégenként eltérő tarifákat határoztak meg. Ennek eredményeként az össz-EU-s export 6,8 százalékkal csökkent éves szinten.

Inflációcsökkentő malac

Eközben az uniós disznófogyasztás stagnált, így nagyon komoly túlkínálat alakult ki a közös piacon, ami pedig mindenütt lejjebb nyomta a termelői árakat. Februárban itthon például közel 24 százalékos volt a vágósertés áfa és szállítási költség nélkül számolt ára, de az EU-s átlag is közel 18 százalékos mínuszt mutatott. A durva zuhanás után csak az elmúlt négy hétben kezdtek el lassú ütemben ismét felfelé kúszni a termelői árak.

https://hvg.hu/gazdasag/20240630_nemetorszag-elelmiszer-husfogyasztas-vagohid-taplalkozas

Magukról a fogyasztói árakról Éder azt mondta, a sertéshúsok és -készítmények 2025-ben konkrétan csökkentették az inflációt, az egyetlen kivétel a virsli volt. Persze egy évvel ezelőtt vezette be a kormány az árrésstopot, mely több sertéshúsra és -termékre is rákerült, de Éder elmondása szerint a sertésáruk már a stop bevezetése idején csökkentették az inflációt, így az árazási korlátozás náluk egy eleve árcsökkenési trendben lévő árucsoportra került rá.

Az állatállományunk egyébként nőtt, éves összevetésben 3 százalékkal, 2,9 millió sertésre (ebből 177 ezer a koca, ez 2,3 százalékkal több, mint tavaly), míg az EU teljes sertésszáma 0,1 százalékkal gyarapodott. A hazai vágásszám 3,6 százalékos növekedés után 4,9 milliós volt (az összuniós vágások száma 2 százalékot erősödött).

A húsvéti sonkánkat még nem bombázta le Trump

A kérdésre, hogy az iráni háború milyen hatással van az iparágra, a szakember azt mondta, hogy ha a krízis tartós lesz, az előbb-utóbb elkerülhetetlenül megdobja mind a feldolgozók átadási, mind a fogyasztói árakat, mivel nagyon energiaintenzív ágazatról van szó – a húsfeldolgozás folyamatos pörköléssel, hűtéssel, vízforralással, sütéssel, főzéssel jár.

Éder elmondása szerint viszont a most a boltok polcaira kerülő húsvéti húskészítmények viszont még az amerikai támadások előtti, olcsó disznóhúsból készültek, így ezek árain még nem fog meglátszani a közel-keleti háború. De elhúzódó krízisnél 4-5, vagy akár 2-3 hónapos távon „már nem tud optimista lenni”.

https://hvg.hu/360/20250418_sonka-husvet-pac-so-fustoles