Az elmúlt évek innovációs újításai közül egyértelműen a mesterséges intelligencia térnyerése az, ami a leginkább megváltoztatja majd a mindennapjainkat. Adatelemzés, tanulás, döntéshozás, kreatív támogatás, de technológiai trend és gondolkodásmód-változás is. Arról, hogy reagál mindezekre az üzleti szféra, legújabb adásunkban Dalos-Kovács Gabriellával, a 4iG Group AI Officer & Strategist szakértőjével beszélgettünk.
Elektronikai kiállításból lett technológiai show, mára lényegében minden iparágat átszövő újdonságok láthatók a Las Vegas-i CES-en. Az idei rendezvény várható újdonságaiból szemezgettünk.
2025-ben második éve jelentett csökkenő eladásokat Elon Musk villanyautógyártó cége, de a részvényesek kitartanak a Trump-adminisztrációt is megjárt vezér mellett, aki, úgy tűnik, inkább a robotikát tenné meg fő profilnak.
Egy kedvelt középiskolás kísérletben egy citrom és a beleszúrt rézdrótok képesek működtetni egy villanykörtét. Kanadai kutatók ezt az ötletet fejlesztették tovább, és egy olyan elemet készítettek, amelyre teljesen ráillik a zöld, környezetbarát jelző.
Kezdetben logikai játékokkal, később már az első programozható gépekkel tanította diákjait Kovács Mihály, akit többek között a legendás Öveges József terelt a természettudományos pálya felé.
A Sophos legújabb elemzése szerint 2026-ban a kibertámadások új szintre lépnek: a deepfake hang- és videómanipulációk, az AI-vezérelt csalások és a milliárdos nagyságrendű kriptolopások határozhatják meg a következő év biztonsági kockázatait. A támadók gyorsabban alkalmazkodnak, mint valaha – a védekezéshez pedig az identitásvédelem és az AI-használat szabályozása kerül előtérbe.
A jég keletkezése összefügg az igen alacsony hőmérséklettel, legalábbis így gondolhattuk eddig. Egy nemzetközi kutatócsoportnak viszont sikerült létrehoznia egy olyan jégfázist, amelyik szobahőmérsékleten is kialakulhat, és különbözik mindenfajta jégtől, amit eddig ismertek. Igaz, óriási nyomásra van szükség a kialakulásához.
A felettesek gyakran e-mailben osztják meg a gondolataikat, kéréseiket a kollegáikkal, és a munkahelyi légkör szempontjából egyáltalán nem mindegy ezen levelek hangvétele. Újabban sokan hívják ezért segítségül a mesterséges intelligenciát, azonban akad egy nem várt probléma az ilyen üzenetekkel.
Valamennyien jól ismerjük a bőrön keresztüli érzékelést, azaz a tapintást, amellyel megtapasztalhatjuk környezetünk fizikai tulajdonságait. Brit kutatók azt állítják, hogy néha már azelőtt is megérezhetünk egy fizikai tárgyat, hogy konkrétan hozzáérnénk.
Úgy tűnik, a korábbiaknál sötétebb hangulatú, stresszesebb, a szövegükben egyszerűbb zenéket streamelünk, és ilyeneket sugároznak a rádiók is.
Bár a kapcsolatok óriási problémája a WC-tető nyitva vagy zárva tartásának kérdése, jóval fontosabb ennél, hogy a WC öblítésekor zárva legyen a tető. Amerikai kutatók a szó szoros értelmében rávilágítottak e figyelmeztetés magyarázatára.
Míg a néhány napja történt dolgok apró részletei hamar feledésbe merülnek, akár sok évre visszamenően képesek vagyunk felidézni egy színt, egy tájat. Vajon hogyan dönt az agy arról, hogy mire emlékezik, és mit hagy elfelejteni? Amerikai idegtudósok erre a kérdésre keresték a választ.
Bár az emberek úgy gondolják, hogy össze sem lehet hasonítani az okostelefon-függőséget a többi függőséggel, valójában egyre többen keresnek rá erre a fogalomra. Egy brit felmérés annak is a nyomába eredt, hogy mit tennének meg az emberek azért, ahogy velük maradhasson az okostelefon.
A fejfájás egy olyan probléma, amit időként mindenki megtapasztal. A szerencsésebbek csak ritkán, azonban vannak, akiknek szinte minden egyes napját megkeseríti ez a cseppet sem kellemes érzés. Érthető, ha előkerül a fájdalomcsillapító, ami viszont nem egyszer tovább ront a helyzeten.
Különös tüneteket okozó agyi elváltozás miatt fordult orvoshoz néhány éve egy 52 éves holland nő. Egy fölöttébb ritka rendellenességről van szó, több mint száz év alatt mindössze száznál is kevesebbb ilyen esetet dokumentáltak.
A francia kormány felgyorsítja a vitatott intézkedéscsomag bevezetését.
Az éghajlatváltozás folyamatos megmérettetések elé állítja az építészetet. Német kutatók egy igazán különleges, hol kinyíló, hol becsukódó redőnyökkel ellátott homlokzattal mutattak egy igen érdekes példát arra, miként lehet megfelelni az említett kihívásoknak.
Nem kevesebb, mint 200 MWh tárolókapacitással indult el a dán Kvosted nevű napelem- és akkumulátorpark. Az építő cég 2027-ig 1 GW kapacitás kiépítését tervezi Európában.
Nagyjából 13,8 milliárd évre teszik az univerzum korát, szóval nem mondhatni, hogy rövid időről lenne szó. Egy új tárolási technológia most ilyen léptékekben gondolkozva állítja, hogy ennyi ideig megmaradnak a rá bízott adatok. Higgyük el, mert az ellenőrzésre ezúttal legfeljebb csak elméletileg van lehetőség.
Jó nagyra szabott zsebre lenne szükség, ha abba akarná az ember beletenni az új kerékpáros sisakot, de egy egyszerűbb bevásárlószatyorba, táskában már kényelmesen elfér az eszköz. Koncepciója lehetővé teszi, hogy akkor is felvegye valaki, ha csak a sarki boltba ugrana le valamiért.
