Szitakötőkre erősített jeladók segítségével mutatták ki a Princeton Egyetem kutatói, hogy a szitakötők naponta akár 137 kilométert is képesek megtenni. A rovarok az Egyesült Államok keleti partvidékéről indulnak el és melegebb éghajlatot keresve vándorolnak délre. A kutatók részben a földről, részben repülőgépekről követték a rovarokra helyezett apró rádiók jeladásait.

Azt eddig is tudták, hogy minden évben szitakötők milliárdjai kelnek útra, de a repülési szokásaikat és a pontos útvonalat eddig nem ismerték. Ezúttal sikerült megfigyelniük, hogy a rovarok csak két hidegebb éjszaka után indulnak útnak, mert a lehűlés hidegfrontot jelez, amely rendszerint kedvező észak-nyugati szelekkel jár.

Az is kiderült, hogy rendszerint irányt váltanak, ha nagy és összefüggő vízfelület fölé keverednek, mert előfordulhat, hogy kifáradnak, mielőtt elérnék a szárazföldet. Az apró, mindössze egyharmad gramm súlyú rádiók 10 napig képesek jeleket sugározni. Éppen ezért a szitakötők utazásának végső célját nem sikerült megismerni. A kutatók azonban azt remélik, hogy a technika további tökéletesítésével, illetve műholdak bevonásával jövőre erre is fény derül.