szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amerikai mérnökfizikusok számításai szerint a tengerbe csapódó aszteroidák nagyobb kárt okoznak, mint a szárazföldbe ütközők, s a 2004-es ázsiai cunamihoz hasonló pusztítással járó kisebb becsapódások átlagosan 6000 évente fordulnak elő.

Ha vízbe csapódik nagyobb a kár.
Repül a nehéz kő
© NASA
A pasadenai Steve Chesley, és Steve Ward, a kaliforniai egyetem kutatója a dioszauruszok kihalásának lehetséges okait kutatva elsőként próbálta meg számszerűsíteni a kisbolygók okozta veszélyeket, a pusztítás nagyságát és az ütközés gyakoriságát, s eredményeit az amerikai építőmérnökök szövetségének természeti katasztrófákkal foglalkozó negyedévenkénti kiadványában jelentették meg (Natural Hazards, vol 38 p 355).

A kutatók azt az aszteroida-becsapódást modellezték, amely a feltételezések szerint a dinoszauruszok kipusztulását okozta.

A Föld felszínéig eljutó aszteroida átmérőjének anyagától függően legalább 60-100 méter között kell lenni, ha ennél kisebb, nem jut át a légkörön. Az aszteroidák leggyakrabban 100-400 méter közötti átmérőjűek, és a tengerpartokon 10 m magas szökőárat okoznának. A világon 50 millió parti lakost fenyeget ilyen veszély, de egyetlen becsapódás nem érintene mindenkit. Az átlag 6000 évente egy aszteroida, 1 millió ember és 110 milliárd dollárnyi kár.

A 300 méteres kategóriában érkező aszteroidák gerjesztette szökőár hasonlít ahhoz, amikor vulkánkitöréseknél nagy szikladarabok hullanak az óceánba. Ilyen események is nagyjából 6000 évente egyszer következnek be.

A számítások szerint az aszteroidák leginkább cunamiveszélyt jelentenek. A nagy becsapódások okozta por, füst és az ezzel járó klímaváltozás kockázata csupán kétharmada a szökőárénak, s a szárazföldi becsapódások pedig egyharmadnyi kockázatot jelentenek.

A számításokban természetesen sok a bizonytalanság. Nem lehet pontosan tudni, hogy a Naprendszerben mennyi 100 és 400 m közötti aszteroida van, és a Föld tengerparti lakosságáról sincsenek pontos adatok.

A pusztítás mértéke erősen függ attól, hogy a partot érő hullámok hogyan viselkednek. Aszteroidák esetén például sűrűbben követik egymást a hullám csúcsok, mint a földrengéseknél.

Végül nem lehet tudni, hogy mikor és hova csapódik be egy aszteroida. A hurrikánokhoz hasonlóan az okozott kár helyfüggő. A Katrina hurrikán távolról sem a legnagyobb vihar volt, mégis az utóbbi idők legnagyobb pusztítását okozta, mert sérülékeny területet érintett. A hurrikánokat sem könnyű előre jelezni, az aszteroidák pedig szó szerint a derült égből jönnek – áll a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Elvontatnák a Földet fenyegető aszteroidákat

Amerikai űrhajósok új tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a Föld pályáját aszteroida keresztezné: kiszámították, hogy a NASA készülő ionhajtóműves űrhajója leszállás nélkül, pusztán gravitációs erővel is képes lenne pár év alatt a Föld sugarának megfelelő távolsággal odébb vontatni egy 200 méter átmérőjű aszteroidát.

MTI Tech

Harminc év múlva ütközhet a Földnek egy távoli aszteroida

Jelenleg messze van és csendben kering a Nap körül. De ha nem módosul a pályája, az Apophis, a halál és a pusztítás egyiptomi istene után elnevezett aszteroida 2036-ban másodpercenként 13 km-es, azaz óránként csaknem 50 ezer kilométeres sebességgel a Földnek ütközik.

Világ

Rekordközelségben halad el ma este egy aszteroida

A 30 méter átmérőjű aszteroida alig 40 ezer kilométerrel a Föld felszíne felett fog elhaladni, helyi idő szerint csütörtök este 11 óra után. A NASA szerint bolygónk gravitációja 15 fokkal téríti majd el az aszteroidát a pályáján.

MTI Tech

Két éven belül a Földbe csapódhat egy hatalmas aszteroida

A Földre potenciálisan veszélyes új aszteroidát észlelt a NASA április utolsó napjaiban. Bár az első számítások alapján csupán 1:6000000 az esélye a találkozásnak - tehát igen valószínűtlen, hogy a 2006 HZ51 névvel jelölt objektum beleütközik a Földbe - a potenciálisan veszélyes égitestek listáján jelenleg ez a nagyjából 800 méter átmérőjű kisbolygó a legnagyobb.

Világ

Ma ér a Föld közelébe az óriási aszteroida

A tudósok biztosan állítják: aggodalomra nincs ok, a Toutatis aszteroida bolygónktól másfél millió kilométerre suhan el, és arra, hogy belénk ütközzék, még csak a leghalványabb esély sincs.