Jelentős lépést tettek élő sejtek laboratóriumi körülmények közti előállítása felé amerikai kutatók, amikor nemrég először sikerült egy baktériumból egy másikba átültetni teljes génkészletet.
A Science című tudományos magazin cikkében arról számol be Dr. Crieg Venter amerikai kutató, hogy csapatával sikeresen transzplantált egyetlen sejtmagot egyik baktériumból a másikba, mely aztán nőni és osztódni kezdett, megalkotva az első mesterséges fajt. A csapat által csak faj transzplantációnak nevezett megoldás nyomán a terveik szerint hónapokon belül létrejöhet az első mesterséges génkészlet baktériumba ültetésével létrejövő élőlény.
A kutatók célja olyan új élőlények megalkotása, melyek zöld üzemanyagként helyettesíthetik a szenet és a kőolajat, vagy mérgező hulladékokat falhatnak fel esetleg, széndioxidot esznek és ezzel csökkentik az üvegházhatású gázok arányát a föld légkörében.
A megoldás ellenzői ellenben úgy vélik az úttörő kutatók „istent játszanak” s kísérletezgetésük azzal fenyeget, hogy előbb utóbb az emberi fajra veszélyes biológiai fegyverek új generációját szabadítják Földünkre.
Élő sejtek mesterséges génkészlettel való ellátása ugyanis feltételezi, hogy teljes génkészleteket képesek transzplantálni a kutatók. Dr Venter szerint évtizedek munkája után „hónapokon belül” létrehozza az első laboratóriumi körülmények közt születő génkészletet, mely az első mesterséges élőlény legfontosabb pillére.
Venter azt is hozzátette, hogy reményei szerint egy évtizeden belül már szintetikus organizmusokból üzemanyagot is képesek lesznek létrehozni, sőt ha minden jól megy ehhez elegendő öt év további kutatás.
Ugyan már az 1970-es években is kísérleteztek ilyesmivel, de a mostani eredményhez 150 ezer féle baktériummal kellett lefolytatni a kíséreltet, míg egyet találtak, melynek DNS információit sikerült átültetni egy másik sejtbe.
Természetesen a hír kapcsán a biogenetikusok rögtön etikai kérdéseket vetnek fel, s figyelmeztetnek az elégtelen szabályozásra a kutatások ezen területén.
Venter azonban megnyugtatásukra közölte, hogy „a mostani transzplantáció ugyan, olyan mintha egy Macintoshból PC-t csinálnánk egy új szoftver beépítésével” de a többi sejtek esetében ez a feladat rendkívül összetett, például az olyan DNS készletű fajoknál, melyek a betolakodók elleni enzimeket is előállítanak. Magyarán az emberi fajt a mostani bejelentés kevéssé fenyegeti.
