A meteorzápor az "elkopott" Phaeton üstökösből származik. (Phaeton a görög mitológia hőse, Héliosznak, a Napnak fia volt. Maga akarta hajtani apja szekerét, de képtelennek bizonyult rá, s amikor már összeégette a földet, Zeusz villámával sújtotta.) Valamikor tekintélyes üstökös volt, felszínén jég és porkéreggel. Ezek a felszíni rétegek azonban már régen elvesztek. Megmaradt viszont a Phaeton szilárd magva, amely kisbolygóként továbbra is járja útját a Nap körül. Minden alkalommal, amikor a Föld a Phaetonnak és törmeléknyomának útját keresztezi, egészen apró részecskék kerülnek a Föld légkörébe. Ott aztán a súrlódás következtében elhamvadnak és mi hullócsillagokként (meteorokként) látjuk őket.
A Geminidák raja a leglátványosabb jelensége a decemberi égboltnak. A fényjelenségek az egész égbolton feltűnhetnek. Hermann Mucke, a bécsi Csillagászati Iroda munkatársa arra számít, hogy a csillaghullás csúcspontján, december 14-én óránként akár száz fényjelenséget is láthatunk. Erre a legnagyobb esélyünk röviddel a hajnali derengés előtt vagy az alatt kínálkozik.
Hullócsillagzápor december közepén
Akinek a december 14. körüli éjszakákon nincsen jobb dolga, az kockáztasson meg egy pillantást az égboltra. Feltéve, hogy legalább félig derült lesz az idő, a csillagászok arra számítanak, hogy a Geminida-meteorraj záporaként óránként mintegy száz hullócsillag lesz látható.
Orbán: Nem fogom meglátogatni az öcsémet, a média örülne egy olyan képnek, ahogy bemegyek egy börtönbe
EPC-csúcs: Európa helyet követel az ukrajnai béketárgyalásokon. De ki veszi fel a piros telefont?
Miért dühöngenek az anyák, mikor a világon a legboldogabbnak kellene lenniük?
Kiderült, milyen ügyekben vonultak ki a hatóságok Lezsák Sándor alapítványához
A NAV és az ügyészség nyomozói csütörtök reggel jelentek meg a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál.
