Eláraszt minket az elektronikus szemét

Sok millió tonna elektronikai hulladék marad feldolgozatlanul és kezeletlenül, pedig tele van mérgező anyagokkal és veszélyes nehézfémekkel - hívta fel a figyelmet csütörtökön jelentésében a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet.

  • MTI MTI
Eláraszt minket az elektronikus szemét

Indiában csak 1 százalékot
hasznosítanak újra
© AP
A tévékészülékek, számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök több mint 80 százalékát nem dolgozzák fel az Egyesült Államokban, az Európai Unióban pedig 75 százalékos ez az arány. Indiában az elektronikai eszközök 99 százalékával nem történik semmi, ha tönkremennek - állítja a Greenpeace.

Csak tavaly egymilliárd mobiltelefont vásároltak az emberek világszerte, és ezek a készülékek tele vannak veszélyes anyagokkal: ólommal, higannyal, kadmiummal, berilliummal és égésgátló anyagokkal.

Az Európai Unióban 2005 augusztusában lépett érvénybe az a rendelet, amelynek alapján az elektronikai cégek kötelesek visszavenni tönkrement termékeiket, ami az újrahasznosítást segíti elő.

A jelentést több mint száz forrás alapján írták meg a Greenpeace szakemberei, és azért most tették közzé, mert a napokban vizsgálják felül az Európai Bizottsággal az elektronikai hulladékokra vonatkozó irányelveket.

A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy a veszélyes elektronikai hulladék egy részét illegálisan olyan országokba exportálják, mint Kína, India és Thaiföld, ahol szétszedik és újrahasznosítják a tönkrement készülékeket, de az eljárás rendkívül veszélyes a munkások és a környezet számára. Európában tilos az ilyesfajta export, ám az Egyesült Államokban nem - mutattak rá a Greenpeace kutatói.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?