szerző:
Bari Máriusz

Riasztó jövőképpel fenyeget a tavalyi év egyik legsikeresebb japán animéje, a Vexille: Japánban 2077-ben már nincsenek élő emberek, csak emberként viselkedő kiborgok. Ha ránézünk a japán kereskedelmi minisztérium, a METI terveire, megállapítható: a rémkép akár még igazzá is válhat.


Japán: ipari robotokban az élen
Japán gazdaságát kormányszinten ugyanis a robottechnológia lendítheti tovább, sugallja a kereskedelmi minisztérium 2007-es fejlesztési terve. A gépesítés ára csökken, a munkabérek emelkednek, az elkövetkező években a kisvállalkozásokban akár teljesen le is cserélhetik az alacsony bérért dolgozó munkásokat a robotok, nyilatkozta például Eimei Onaga, a japán robottechnológia amerikai exportjáért felelős Innovation Matrix cég vezérigazgatója. A METI úgy kalkulál, 2025-re egymillió ipari robotot lehetne üzembehelyezni az országban, amelyekkel így tízmillió dolgozót, a jelenlegi japán munkaerő 15 százalékát cserélhetnék le.

A METI egyik képviselője szerint a robotok Japán nemzetközi versenyképességének alappillérei, a kormány évi 10 millió dollárt fordít a robottechnológiai fejlesztésekre, a robotikai iparág tavalyelőtti 5.2 milliárdos összértékét az évtized végére 26 milliárd dollárra, 2025-re pedig 70 milliárd dollárra becslik a hivatalos előrejelzések. A robotjelenség azonban mélyebben gyökerezik az ország életében a gazdasági érdekeknél.

Már a külseje is fenyegető
a katonai teherhordónak
© AP
A japán psziché számára ugyanis a robotnak lelke van, az egyes gépeket üzembehelyezésük első napján sok helyen sintoista rítusokkal köszöntik fel, így számukra a tamagocsi nem csupán csipogó tojás, a Sony AIBO-ja pedig nem "csak" egy robotkutya. A hit teljesen átlényegíti náluk a robot fogalmát, amellyel az európai vagy amerikai kultúra és annak lázadó, erőszakos gépei kifejezetten nincsenek összhangban. Ez érhető is: az amerikai robot- és mesterségesintelligencia-kutatások javát a katonaság, pontosabban a DARPA végzi - ennek köszönhetően az amerikai robotok első, sőt sokszor többedik ránézésre is a Terminátor-filmek harci gépeire emlékeztetnek.

Ehhez képest meglehetősen ellentmondásos kulturális és társadalmi helyzetben véreznek el Japán mindazon robotizációs törekvései, amelyek túlmutatnak az ipari felhasználáson. Az ipari robotizáció gyakorlatilag a jó időben és a jó helyen húzta ki a szigetországot a világháború utáni gazdaságilag jelentősen megroppant időszakból és formált belőle pár évtized leforgása alatt élvonalbeli gazdaságot. Ennek köszönhetően Japán nemzeti tudatában a robotok bármikor bevethető, szolgálatkész munkatársként,  ultrabiztos segítségként élnek - ha nem lesz mesterséges intelligenciák okozta krízis, nem is fogják Tokió utcáit dühödt ludditák elözönleni.

Gundam: generációk nőttek fel
rajta, mégis hiába várják
Érdemes idekötni a fiatalokat megcélzó anime-kultúra legújabb alkotásait is: Fumihiko Sori korábban említett Vexille-je mellett Shinji Aramaki erős európai design-hatásokkal árnyalt új filmje, az Appleseed: Ex Machina egyfajta idealista robotizált welfare-társadalmat mutat be: a városlakók gyakorlatilag extrém szintekig manipulálhatóak kiborgizációjuktól köszönhetően, mindkét filmben erős hátrányként jelenik meg a robotizáció mindennapokban való megjelenése.

Míg a japán (pop)kultúrában nemcsak a kiborgizáció és az androidok, hanem azok hatalmas testvérei, a mecha gyűjtőnév alatt tornyosuló óriásrobotok is egyre nagyobb szerepet kapnak, évtizedekre van még szükség ahhoz, hogy ne csak a filmvásznon, hanem a valóságban is szembesülhessünk velük. A JSTA tudományos és technológiai ügynökség becslése szerint közel 725 millió dollárba kerülne egy mozgásképes óriásrobot összeállítása. Ebben az árban nincs benne a páncél, a fegyver és a robot fenntartásához szükséges infrastruktúra sem, a legnagyobb problémát azonban nem ezek hiánya okozza, hanem a testsúly és a gravitáció. 

A JSTA példájában szereplő robot az emberekhez hasonlóan testsúlyának másfélszeresével nehezedik a földre: ez egy 43 tonnás humanoid esetében a legjózanabb becslések esetén is azt jelenti, hogy képes bármit szétrombolni a lába alatt. A pénz természetesen csak másodlagos tényező, a hadiiparban egy ilyen robot nem is számítana feltétlenül költséges mechanizmusnak. Játékszerként azonban elég költséges lenne, a jelenlegi technológiai szinten pedig csak egyhelyben álló, helyváltoztatásra sem képes prototípust nem is lenne értelme elkészíteni.

Japán robotok: visszatetszés az öregek otthonában (Oldaltörés)

Idős japán farmereknek
külön robotruhát is szántak
Míg a japán fiataloknak még várniuk kell a robotizációra, addig az idősebb generációk kifejezetten elutasítják a robotizációt. Japán egyike azoknak az országoknak, amelyekben az átlagostól eltérő populáció található: az országban kevés gyermek születik, a várható élettartam pedig igen magas, ennek következtében furcsa társadalmi helyzet alakult ki - a társadalom egyötöde már most 65 év feletti.

Nincs elég munkaerő ahhoz, hogy az öregeket kisegíthessék (a társadalom egyötöde már most 65 évnél idősebb, az előrejelzések szerint 2050-re ez az érték kétszeresére nő), így nem csoda, ha a robottechnológiai fejlesztések jó része az idősek ellátását akarja könnyíteni. Bármennyire idealistán hangzik is ez, a Reuters hírügynökség már tavaly is arról számolt be: a japán fejlesztők kénytelenek lesznek újragondolni mindent arról, hogy miként tudják segíteni mások életét.

Az idős japánokat ugyanis nem érdelkik a szerintük túl bonyolult, gyakorlatban nem hasznosítható gépemberek, árulta el a Reuters által megkérdezett szociális munkás a tokiói egyetemről, aki hozzátette: "az öregeknek csak az számít, hogy tudjanak járni egyet a házban, le tudjanak tusolni és ki tudjanak menni a vécére." Emiatt bukott nagyott a Sanyo által fejlesztett szőrös rózsaszín kutyarobot, a Hopis, ami vércukrot, vérnyomást és testhőmérsékletet tudott mérni, de a 4300 dolláros kórházi Ifbot is csak egy hónapig tudta beváltani a felé táplált reményeket.

Nem gondolkodtak azok a gyártók sem első körben, akik öregek életét könnyítő elektromos készülékekkel kívántak betörni a piacra: a Zojirushi Corp. konyhaeszköz-gyártó cég i-port néven dobott a piacra elektromos teafőzőt, az ebben elhelyezett rádiójeladó naponta kétszer küldött emailt a rokonoknak, tudatva ezzel, hogy készült-e aznap a tea. A felmérések szerint ebből 3300 darab kelt el a szigetországban. A Secom Co. My Spoon automata etetőjét azoknak szánta, akik remegő kezük miatt már nehezen tudnak egyedül enni, ebből hat év alatt összesen kétszáz darab fogyott el: Japánban és Hollandiában együttvéve. A magas gyártási költségek és az egyedi működtetés miatt nehéz az öregeknek különleges elektronikus termékeket eladni.

AIBO: túl drága volt a világnak
© AP
Súlyosbítja a helyzetet a tény, hogy Japán mindeddig nem volt képes előrukkolni piacvezető házirobottal. A Mitsubishi 2003-ban dobta a piacra Wakamaru nevű robotizált házisegédjét, amelyből egyetlenegy darab sem kelt el, de még a leginkább élen járó robot, az AIBO robotkutya sem futott be, köszönhetően igen magas, 2000 dolláros árának. Ezt felismerve indult meg egy fogyasztói robottrend, amelynek prominens képviselője a 350 dolláros, zenére forgó táncrobot. Kyoji Takenaka, a Robot Business Promotion Council iparági képviselőszerv igazgatója szerint az igazi humanoid robotnak még nem jött el az ideje, a mérnököknek most arra kellene rádöbbenniük: a fejlesztések kulcsa a mindennapi életben van, nem pedig a laborban. Erre jött rá Amerika is: a világ egyetlen sikeres házirobotja ugyanis pont egy amerikai fejlesztés. A Rooma porszívó, amely képes bekapcsolás után önmagától végigtakarítani a lakást, két és fél millió példányban fogyott el világszerte, közel 120 dolláros átlagáron.

Thomas Hayden, a Wired újságírója a japán robotikával kapcsolatban elég fanyarul jegyzi meg: az amerikai nemzet egyik nagy szerencséje az, hogy Japán kiolthatatlan szerelemmel lángol a gépemberek iránt. Az életet modellezni ugyanis még elég nehéz: a motorok nem helyettesíthetik az izmokat, a kamerák nem szemek, a számítógépek sem állhatnak munkába az evolúció során tökéletesre csiszolódott agyak helyett. A filmiparnak is köszönhetően a kutatók annyira rá vannak állva a humanoid robotokra, hogy biomimikrit, mesterséges intelligenciát kutatnak - nagyon hosszú és költséges, sokszor kilátástalan kutatásaiknak köszönhetően pedig esélyes, hogy Amerika fogja lehagyni Japánt a robotfejlesztésben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bari Máriusz Tech

Világot látni egy roboton keresztül

Játszani képes mesterséges intelligenciát, fogyatékosok életét és beilleszkedését segítő megoldásokat mutattak be az ELTE Sajtóklubjának legutóbbi állomásán.

hvg.hu Tech

Bevásárlórobotok helyettesíthetik a japán nyugdíjasokat

Július 10-én mutatták be a bevásárlórobotok prototípusát Kitakjusuban. A humanoid robot távvezérléssel irányítható, rajta keresztül aprólékosan megfigyelhető, mit is akarunk megvásárolni, olvasható a Data Max híroldalon.

Bari Máriusz Tech

2008 első kacsája: nem élesztik fel a robotkutyákat

Kacsának bizonyult a tavaly év végén felröppent hír, miszerint a Sony újraélesztené az Aibo robotkutya-szériát. A megacég szerint szó sincs ilyesmiről, a kétségbeesett fiatalok lemondhatnak arról az álomról, hogy összekössék PS3 játékkonzoljukat a kutyák új generációjával.

Bari Máriusz Tech

Játékmackók vezethetik a jövő autóit

Jövőre beszélő játékmackók, kabalafigurák vagy robotok vehetik át a főszerepet a japán autókban. Az iXs Research Corporation mérnökei ugyanis egy olyan beszélő autónavigációs rendszert mutattak be, amely nemcsak beszél és gesztikulál, hanem óvatosabb vezetésre is int, írja a Mainichi News.

Bari Máriusz Tech

Hol tart ma Japán: reménytelen fiatalok, lerombolt városok

Idén nyolcadszor rendezték meg a világ legnagyobb japán filmművészeti rendezvényét - Frankfurtban. Az európai premiereket is felvonultató Nippon Connection fesztivállal egyidőben azt fejtegeti egy Majna-parti kiállítás, hogy élőlénynek tekinthető-e egy város és miért is kedveli annyira a pusztulást a japán popkultúra.

Harry herceg: Nem volt más választásunk

Harry herceg: Nem volt más választásunk

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Ukrán gép fekete doboza – Irán magát cáfolja

Ukrán gép fekete doboza – Irán magát cáfolja

Hirtelen drágább lehet elektromos autóval járni, mint ha benzint tankolnánk

Hirtelen drágább lehet elektromos autóval járni, mint ha benzint tankolnánk

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Nagy akció után jön a még nagyobb bukás – ezért ne merjen túl olcsó napelemet vásárolni

Nagy akció után jön a még nagyobb bukás – ezért ne merjen túl olcsó napelemet vásárolni