Rugalmas, nyújtható áramkörök a Tokiói Egyetemen

Nyújtható, gumiszerű, az elektromos áramot remekül vezető áramköröket fejlesztettek ki a Tokiói Egyetemen. Az új találmányt gyakorlatilag bármiben fel lehet használni, a japán kutatók főként high-tech sportruhákban és új generációs robotokban tudnak gondolni vele kapcsolatban, adta hírül a Yomiuri Shinbun napilap.

  • hvg.hu hvg.hu
Rugalmas, nyújtható áramkörök a Tokiói Egyetemen


A Takao Szomeja professzorhelyettes és csoportja által kifejlesztett áramköröket eredeti méretük 1.7-szeresére lehetett nyújtani bármiféle teljesítménycsökkenés nélkül, hála egy újszerű, szén alapú nanocső-polimer keveréknek és az ebből kialakított drótoknak.

Az elmúlt években a jó áramvezetőnek bizonyuló szénszálas nanocsövekkel több kutatócsoport is kísérletezett: ezeket különböző polimerekkel ötvözték, így kívántak rugalmas vezetőket létrehozni. Ezeknek azonban mérsékelt sikere volt az anyag jellegzetességei miatt: a nanocsövek összecsoportosultak, az anyagkeverék pedig ennek következtében megkeményedett. A Tokiói Egyetem kutatói ezt úgy oldották meg, hogy a nanocsöveket egy ionizált folyadékkal keverték össze, amelynek révén azok egyenlően oszlottak el a folyadékban: az eredmény pedig egy olyan nyújtható anyag lett, amely 500-szor jobban vezeti az elektromosságot a jelenleg piacon levő nanocső-polimer keverékeknél.

Míg önmagában a rugalmas vezetők és áramkörök gyakorlatilag bármilyen elektromos eszközben elhelyezhetőek, a kutatók példaképpen olyan high-tech sportruhákat említettek meg a Yomiuri Shinbunnak, amelyek nemcsak fokozzák az élsportolók atlétikai képességeit, hanem figyelik is fizikai hogylétüket. Emellett lehetségessé válnak a hajlítható mechanikus részekkel ellátott "puha" gépek és az olyan robotok is, amelyekre ezen technika birtokában már puha, szenzorokkal telezsúfolt "bőrfelületet" varázsolhatnak a cégek.
Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?