szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Körbement a második, az óramutató járásával ellenkező irányban indított protonnyaláb is a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) alagútjában - közölte a helyszínről szerda délután Vesztergombi György, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) működő magyar kutatócsoport vezetője.

Ismertetése szerint a második protonnyalábot valamivel három óra után indították, amely csaknem egy óra alatt tette meg a 27 kilométeres utat.

"Minden a tervek szerint haladt, innentől már tervezhető a kutatási program, mivel rendelkezésre áll minden eszköz, amellyel sikerre lehet vinni a projektet" - hangsúlyozta Vesztergombi György.

A genfi Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető gyűrű (LHC - Large Hadron Collider) szerdán reggel kezdte meg működését az első protonok kilövésével. Lyn Evans projektvezető adta ki az utasítást a svájci-francia határvidéken húzódó 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító indítására.

Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének tájékoztatása szerint a nagy hadronütköztető gyűrűben (LHC) végzett első kísérlet során minden a terveknek megfelelően zajlott. Működött az alagútban elhelyezett négy detektor, amelyek érzékelték a részecskéket.

A mágnesek már működnek, a Föld még létezik
© CERN.ch


A világ legnagyobb ilyen jellegű berendezésének segítségével a kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint például hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége, hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai.

A svájci kutatóintézet az interneten nyújt élő közvetítést az LHC-ben zajló eseményekről. A részecskegyorsító indítására annyian voltak kíváncsiak, hogy a reggeli órában a CERN szerverei nem bírták az internetezők rohamát.

Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a moszkvai Steklov Matematikai Intézet kutatói felvetették, hogy a CERN részecskeütköztetési kísérlete feltépheti az univerzum szövetét.

James Gillies, a CERN sajtóképviselője szerint nonszensz a részecskegyorsító ellen indított hadjárat, elmondása szerint ezt alátámasztja a svájci intézet 2003-as, online is megtalálható biztonsági jelentése is. A jelentés szerint az LHC nem jelent semmilyen veszélyt bolygónkra, bár van arra esély, hogy rövid ideig élő fekete lyukak, vagy az atomok protonjait elpusztító különleges mágneses jelenségek jelennek meg a kísérlet során - egyik eshetőség sem vezet krízishez.

Tréfás kedvű internetezők létrehoztak egy oldalt, amelyen folyamatosan figyelhetjük, hogy az LHC elpusztította-e már a Földet. A jelenlegi állás szerint: nem. 

Mérföldkövek a CERN és a részecskefizika történetében (Oldaltörés)

A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában, az európai Részecskefizikai Kutatóközpontban (CERN) megkezdte működését a nagy hadronütköztető (LHC), amely a világegyetemet létrehozó ősrobbanást hivatott modellezni. A CERN és az itt folyó részecskefizikai kutatások történetében az alábbi fontos események történtek.

Az LHC kezelőfelületének misztikus ábrái
© CERN

1954. szeptember 29. - Tizenkét európai ország (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc és Jugoszlávia) aláírta egy közös európai atomfizikai kutatási együttműködés, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) alapító okiratát. A szervezetnek jelenleg 20 tagja van, köztük Magyarország, amely 1992-ben csatlakozott.

1957. - Üzembe helyezték a szinkrociklotront (SC), a CERN első protongyorsítóját, amelyet kezdetben részecske- és atomfizikai kísérletekhez használtak. 1959, a részecskefizikai kutatásokra specializált protonszinkrotron (PS) üzembe állítása után az SC-t atomfizikai, asztrofizikai és orvosi fizikai kutatásoknál alkalmazták.

1968. - Georges Charpak, a CERN fizikusa kifejlesztett egy gázzal töltött, úgynevezett sokhuzalos proporcionális kamrát, amely az addigiaknál ezerszer gyorsabban tudta azonosítani a részecskéket. (Charpak 1992-ben fizikai Nobel-díjat kapott a részecskeazonosítás forradalmasításáért.)

1971. - Üzembe helyezték a világ első proton-proton ütköztetőjét, a proton tárológyűrűt (ISR), amelyben a világon elsőként hajtottak végre proton-proton ütköztetést, a CERN jelenlegi protonnyaláb-ütköztetési kutatásának előfutárát.

1973. - A CERN bejelentette, hogy a neutrínóreakciók vizsgálatára létrehozott Gargamelle-buborékkamrás kísérletei során felfedezték a Z (null) részecske semleges áramlását. A felfedezés óriási előrelépést jelentett az elemi részecskék és kölcsönhatásaik megértésében.

1976. - 7 km kerületű pályával felépült a szuper protonszinkrotron (SPS), amely a CERN számos kutatásához szolgáltatott protonnyalábokat. A kutatók ezek segítségével fedezték fel 1983-ban a töltéshordozó részecskéket, a W- és Z-bozonokat. (Carlo Rubbia és Simon van der Meer felfedezésükért 1984-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.) A szuper protonszinkrotron az utolsó tag a nagy hadron ütköztetőhöz használt előgyorsítók sorában.

1989. - 27 km hosszú alagúttal megépült nagy elektron-pozitron ütköztető gyűrű (LEP). Az ezzel folytatott kutatások során bebizonyították, hogy az elemi részecskék három családba sorolhatók. A LEP, amely megépítésekor Európa legnagyobb mélyépítési projektje volt, 2000-ben állt le az ugyanabba az alagútba tervezett nagy hadron ütköztető építése miatt.

1990. - Tim Berners-Lee, a CERN kutatója a tudósok közötti gyors információcsere elősegítésére kifejlesztette a világhálót, a World Wide Web-et, definiálta az alapfogalmakat, mint pl. URL, http és html, és megírta az első böngésző és szerver szoftvert.

1994. - A CERN jóváhagyta a nagy hadron ütköztető megépítését. A világ legnagyobb részecskegyorsító alagútjában teljes üzemben protonok milliárdjai száguldanak körbe közel fénysebességgel, a fény sebességének 99,99 százalékával, másodpercenként tizenegyezerszer.

1995. - A kis energiájú antiproton tároló gyűrűvel (LEAR) dolgozó kutatócsoport először állította elő az összetettebb felépítésű antianyagot, az antihidrogén-atomot. Felfedezésük hozzájárult a Világegyetem anyag-antianyag aszimmetriájának feltárásához.

2002. - Két kísérlet során több ezer hideg állapotú antihidrogén-atomot hoztak létre és tároltak annak bizonyítására, hogy ezek az atomok lassan mozognak és elég hosszú életűek ahhoz, hogy tanulmányozni lehessen őket, mielőtt közönséges anyaggal találkoznak és megsemmisülnek.

2008. szeptember 10. - Végigfutott az első protonnyaláb a világ legnagyobb energiájú és leghosszabb részecskegyorsítóján, a nagy hadronütköztető gyűrűn. Az itt folytatott kísérletektől az ősrobbanás-elmélettel kapcsolatos feltételezések igazolását, valamint a világegyetem keletkezésének titkaival kapcsolatos kérdésekre várnak választ.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Befejeződött a CERN óriás mágnesének szerelése

Csütörtökön befejeződött annak az 1920 tonnás, 100 méter mélyen elhelyezett óriási mágnesnek a szerelése, amely a genfi CERN-ben, a világ legnagyobb atomkutató központjában épülő részecskegyorsító, az LHC központi alkatrésze lesz.