szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amint az a Panda Security friss, harmadik negyedévi jelentéséből kiderül: egyre súlyosabb problémával kell szembenézniük a felhasználóknak világszerte. A hamis antivírus-programok miatt egyre több a támadás.

Meglehetősen agresszív adware-növekedésnek lehettünk tanúi az idén. A gépekre – illegálisan, a felhasználó tudta, beleegyezése nélkül - beszivárgó reklámprogramok a második negyedévben még az összes megjelent rosszindulatú szoftver, malware 22,4 százalékát tették ki, a harmadik negyedévben ez az arány 31,05 százalékra nőtt, ráadásul az összes fertőzés 37,49 százalékáért voltak felelősek.

A probléma a PandaLabs elemzése szerint a legújabb trendben, a hamis antivírus programok felfutásában keresendő. A digitális bűnözők is felfedezték az antivírus piaci szegmensét – ironikus módon ál-antivírus programokkal akarnak ide betörni.

A módszer viszonylag egyszerű: a fertőzés során egy program települ a felhasználó gépére, amely nem valós veszélyekről jelenít meg különféle figyelmeztető üzeneteket. Egyes variánsok még a Google Toolbart is befolyásolják, mégpedig oly módon, hogy a Google kezdőlapján jelenítik meg a figyelmeztetés. Az „Antivirus Lab 2009” termék megvásárlására buzdító üzenetek célja természetesen kizárólag a pénzszerzés; a program installálása után „ártalmatlanítja” az amúgy nem is létező fenyegetést, hogy ezzel is hamis biztonságérzetbe ringassa a felhasználókat.

Új spam-technikák

A spam egy új, speciális válfaja szaporodott el a harmadik negyedévben, az ún. NDR-ek (Non Delivery Report, vagyis az e-mail küldés sikertelenségéről tudósító státuszjelző e-mailek, „kézbesítetlenségi visszajelzések”) tartalmukat tekintve nem tekinthetők spamnek, hiszen nem kéretlen reklámlevelek, az új helyzetben azonban az antivírus-cégek definíciói szerint mindenképpen azoknak tekinthetők. Arról van szó ugyanis, hogy a különféle trójai vírusokkal „eltérített” e-mail fiókok a felhasználó tudta nélkül vaktában küldenek spamet, mindenféle lehetséges e-mail címkombinációt kipróbálva. Ha a címről visszapattan a levél, akkor a postafiók nem létezik, ha nem pattan vissza, akkor viszont máris ömlenek oda a kéretlen reklámlevelek. A felhasználó a fertőzött gépen nem látja, hogy ezek a levelek kimennek, azt azonban igen, hogy a küldésük sikertelen volt, hiszen az NDR-ek nála csapódnak le. A spamszűrők egyelőre nem szűrik – nem is szűrhetik – az ilyen jellegű leveleket: ezek legitim válaszok egy illegitim akcióra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Honnan tudhatjuk, hogy biztosan nincs vírus a gépünkön?

Előfordulhat, hogy egy fájl gyanús nekünk, de a víruskeresőnknek nem, vagy éppen fordítva. Mit tegyünk ilyenkor? Forduljunk az internethez, hiszen vannak olyan honlapok, amelyek éppen ilyen esetben sietnek a segítségünkre.

hvg.hu Tech

Új veszélyek fenyegetik adatainkat, a régiek ellen se védekezünk

Negyedszer rendezték meg Budapesten az Informatikai Biztonság Napját, amelyen kiderült, az eddig ismert fenyegetések mellett új veszélyforrások ellen is védekezniük kell a cégeknek és a számítógép-felhasználóknak egyaránt. Összeállításunkban beszámolunk az eseményről és áttekintjük, melyek azok a rizikófaktorok, amelyek pénzben is mérhető károkat okozhatnak a felelőtlen felhasználóknak.

hvg.hu Tech

Számítógépes vírus került az űrállomás fedélzetére

Számítógépes vírus került az ISS nemzetközi űrállomás fedélzetére, írja a BBC. A W32.Gammima.AG ázsiai online játékok felhasználóneveit és jelszavait gyűjti be titokban, az azonban mindeddig ismeretlen, hogyan is került egy ilyen vírus az űrbe. Az esetet a NASA is elismerte.