A baktériumok harca hozhat létre új antibiotikumokat

Három, a természetben is előforduló baktériumölő vegyület nyújt reményt az antibiotikumok új osztályának kifejlesztéséhez. A hatóanyagokat bevethetik majd a mára rezisztenssé vált tuberkulózis baktériumok ellen is, rövidítve ezzel a világszerte szaporodó gümőkóros esetek gyógyulási idejét - közölték amerikai kutatók a Cell című tudományos szakfolyóirat pénteki, legfrissebb számában.

  • MTI MTI
A baktériumok harca hozhat létre új antibiotikumokat

"A három hatóanyag vonzó jelölt széles spektrumú antibiotikumok kifejlesztéséhez" - mondta Richard Ebright, a New Yersey-ben lévő Rutgers Egyetem munkatársa. A három anyag a myxopyronin, a corallopyronin és a ripostatin elnevezésű vegyület.

Mindhárom vegyületet egyes baktériumok állítják elő kémiai hadviselésük során, melyet a többi baktérium ellen folytatnak a természetben. Ebright és kutatócsoportja kimutatta, hogyan blokkolják e vegyületek a bakteriális RNS-polimeráz elnevezésű enzimet, amelyre szüksége van a baktériumnak ahhoz, hogy a DNS-ből kiszedje a fehérjék előállításához elengedhetetlen genetikai információt. Az enzim nélkül a baktérium elpusztul.

Az RNS polimeráznak a rák ollójához hasonló formája van, két nyúlvánnyal. Az egyik "olló" mindig áll, míg a másik mozog, miközben a DNS molekulát helyben tartja. Mindhárom antibiotikum úgy működik, hogy megakadályozza az olló működését. A szükséges genetikai kód nélkül viszont a megtámadott baktérium nem tud fehérjéket termelni.

"Az antibiotikumok hat évtizede bástyaként védenek bennünket a bakteriális fertőzőbetegségek ellen. Mostanában ezek a bástyák összeomlóban vannak. Sürgősen szükségünk van új baktériumellenes vegyületekre" - méltatta a kutatások jelentőségét Ebright.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?