"A három hatóanyag vonzó jelölt széles spektrumú antibiotikumok kifejlesztéséhez" - mondta Richard Ebright, a New Yersey-ben lévő Rutgers Egyetem munkatársa. A három anyag a myxopyronin, a corallopyronin és a ripostatin elnevezésű vegyület.
Mindhárom vegyületet egyes baktériumok állítják elő kémiai hadviselésük során, melyet a többi baktérium ellen folytatnak a természetben. Ebright és kutatócsoportja kimutatta, hogyan blokkolják e vegyületek a bakteriális RNS-polimeráz elnevezésű enzimet, amelyre szüksége van a baktériumnak ahhoz, hogy a DNS-ből kiszedje a fehérjék előállításához elengedhetetlen genetikai információt. Az enzim nélkül a baktérium elpusztul.
Az RNS polimeráznak a rák ollójához hasonló formája van, két nyúlvánnyal. Az egyik "olló" mindig áll, míg a másik mozog, miközben a DNS molekulát helyben tartja. Mindhárom antibiotikum úgy működik, hogy megakadályozza az olló működését. A szükséges genetikai kód nélkül viszont a megtámadott baktérium nem tud fehérjéket termelni.
"Az antibiotikumok hat évtizede bástyaként védenek bennünket a bakteriális fertőzőbetegségek ellen. Mostanában ezek a bástyák összeomlóban vannak. Sürgősen szükségünk van új baktériumellenes vegyületekre" - méltatta a kutatások jelentőségét Ebright.
