Szexkannibalizmus hódít a pókok között

Azoknak a nőstény pókoknak, melyek megeszik lehetséges szexpartnereiket, több utódjuk jön világra, ráadásul ezek a pókfik erősebbek és nagyobbak, mint a szelíden viselkedő nőstények utódai - fedezték fel spanyol kutatók.

  • MTI MTI
Szexkannibalizmus hódít a pókok között
Jordi Moya-Larano munkatársaival az európai farkas pókot (Lycosa tarantula) figyelte meg természetes közegében. Ennek során nem igazolódott be az a közkeletű hiedelem, hogy a tarantellák párzás után az "apapókot" eszik meg. Valójában általában a következő, párzásra jelentkező hímet használják tápanyagforrásnak.

A PLoS ONE című online tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a spanyol kutatóké volt az első olyan vizsgálat, melyet a természetben folytattak le. A szerzők úgy vélik, hogy a korábbi megfigyelések azért hoztak más eredményt, mert a fogságban tartott pókok a stressz miatt agresszívabban viselkedtek.

Amikor a hímek és nőstények között megfelelő volt az arány, az utóbbiak mintegy harmada evett a hímekből. Ha azonban nőtt a hímek aránya, szaporodtak azok az esetek, amikor a nőstény megölte és megette a közeledő partnert. Még valószínűbbé vált a kannibalizmus, ha a nőstény a közeledést megelőzően egy másik hímmel már párosodott. A kutatók megállapították, hogy 30 százalékkal nagyobb gyerekáldást eredményezett, ha a nőstény táplálékként kezelte a párzásra számító hímet. A kannibál módjára viselkedő pókok utódai gyorsabban és nagyobbra növekedtek, mint azok a pókocskák, melyek nem kannibál nőstényektől származtak.

A kutatók úgy vélik, a kannibalizmusra a természetben való túlélés érdekében van szükségük a nőstény farkas pókoknak, a hímek pedig megfelelő tápanyagforrást jelentenek.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.