szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A bányákban használt 700 tonnás dömpert a DARPA szakértői robotizálják, hogy javítsák a hatékonyságot, s csökkentsék az emberekre leselkedő sérülésveszélyt.

A Caterpillar 797 már önmagában is lélegzetelállító jármű, a 700 tonnás szörnyeteget ugyanis egy 3550 lóerős, 24-hengeres motor mozgatja, amely közel 70 km/h-s sebességre tudja felgyorsítani a munkagépek királyát. Egy fordulóban akár 240 tonna rakományt is képes megmozgatni, nem véletlen, hogy a nagy kapacitású bányákban eőszeretettel alkalmazzák.

Az óriásdömper egy nagyobb terepjáró mellett: 700 tonna, 3550 lóerő
© AP

Az MSNBC értesülései szerint az óriás-dömpert a Pentagon védelmi fejlesztéseivel megbízott ügynökség, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) által étere hívott Urban Challenge részeként robotizálják. Az elmúlt években rendszeresen megrendezték ezt a megmérettetést, amelyen különböző egyetemek és kutatóintézetek csapatai indultak. A feladatuk az volt, hogy olyan autót tervezzenek, amely külső emberi segítség nélkül, önállóan képes elnavigálni egy adott célpontig. A Caterpillar 797-et most a versenyen szerzett tanulságokat felhasználva látják el vezérlőszoftverrel és az irányítást végző robotokkal.

„Az önálló járművek technológiája egyelőre még gyerekcipőben jár” – nyilatkozta az MSNBC-nek Tony Stentz, a Carnegie Mellon University (CMU) professzora. Stentz arra számít, hogy ez a terület az előttünk álló 5-10 évben robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, s a bányaiparon túl több területen is megjelenhetnek az önjáró gépkocsik, amelyek végül a fogyasztói piacra is eljuthatnak.

A Caterpillar járművei bár a világ legnagyobb robotizált haszonjárművei lesznek, nem lehetnek az elsők ezen a téren. A munkagépeket gyártó japán Komatsu már üzemeltet automata teherautókat a chilei Gaby bányában. A Rio Tinto brit-ausztrál bányaipari vállalat pedig nemrégiben jelentette be, hogy november végéig teljes mértékben automatizálja az auztrál Pilbara vasérc-bányatelepét.

A Caterpillar 797-eseket számtalan apró eszközzel szerelik fel, hogy biztonságosan tudjanak közlekedni. GPS-vevők folyamatosan figyelik a teherautók helyzetét és irányát, miközben lézeres érzékelők a jármű előtti útszakaszt vizsgálják nagyobb akadályokért. Egy videó-elemző rendszer pedig eldönti, hogy az adott objektum veszélyt jelent-e vagy sem. Ezeket az információkat egy szoftver dolgozza fel, amely ezután kiadja az utasítást a robotsofőrnek, hogy kikerülje-e az akadályt és ha igen, mekkora távolságot tartson tőle.

A vezérlőprogram eredeti változatát a CMU diákjai és tanárai fejlesztették ki a DARPA Urban Challenge-hez, s úgy írták meg, hogy a robotizált jármű szenzoraival és mesterséges intelligánciájának segítségével képes legyen navigálni a városi környezetben található akadályok között. A programot némileg át kell majd alakítani, hogy a bányák világában is használható legyen, erről azonban Stentz professzor nem árult el további részleteket.

A teljesen automatizált óriás szállítójárművektől azt remélik, hogy csökkentik a karbantartási költségeket, miközben növelik a termelékenységet. Stentz szerint akár durván 100 százalékos termelési növekedést is jelenthet, ha a teherautók kapacitását teljes mértékben kihasználva azok egy hét minden napján 24 órában dolgoznak a bányában.

„A bányákban rengeteg veszély leselkedik a munkásokra, így elkerülhetővé válik számtalan baleset és tragédia a robot-sofőrök alkalmazásával” – tette hozzá Mark Campbell aki a Cornell University színeiben indult a DARPA Urban Challenge-en. „Én személy szerint azt gondolom, hogy ez jó ötlet, a bányászoknak ugyanis sokszor kell rossz látási körülmények között dolgoznia, a rossz megvilágítás, a szálló por, vagy éppen a köd miatt, ezek pedig mind-mind olyan tényezők, amelyek nagyon veszélyessé teszik a közlekedést a bánya területén.

Bár a terepviszonyok változatosabbak egy bányában, mint egy városi környezetben, a kutatóknak mégis könnyebb dolga van a vezérlőszoftvert illetően, mint az Urban Challenge idején.

Ennek ellenére nem valószínű, hogy a városi forgalomban megjelennének az automatizált járművek. Az ehhez szükséges technológia részei – például az automata parkolórendszerek, tolatóradarok – már ma is elérhetőek egyes sorozatgyártású járművekben, azonban a további komponensek árának még esnie kell, a technológiának fejlődnie kell (például a szenzorok érzékenységét illetően), s a sofőröknek is meg kell majd tanulnia megbízni az önműködő gépkocsikban.

Az autózás szerelmeseinek tehát egyelőre nincs mitől tartania, Campbell szerint ugyanis a szenzorok eleinte csak többletinformációval látják majd el a sofőrt, akinek továbbra is a kezében marad az irányítás, de legalábbis a döntés lehetősége.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Élő agyszövet vezérli a robotot

A Gordon nevű robot agyát patkányok idegsejtjeiből tenyésztették, ezzel létrejött a világ első, élő agyszövettel irányított mesterséges szerkezete. Gordont megalkotói az angliai Reading Egyetemen mutatták be szerdán.

Bari Máriusz Tech

Majdnem Terminátor: alakváltó robotokat fejlesztenek Amerikában

Elektromágneses erő révén tudnak majd a jövő robotjai bármilyen formát felvenni, állítják pittsburghi kutatók. A jelenlegi prototípusok apró alkotóelemei képesek egymással kommunikálni és az áramot is megosztják egymással, ha kell.

hvg.hu Tech

Denevérektől tanulnak az amerikai harci robotok

Denevérként képesek érzékelni környezetüket a jövő automata minirobotjai, adta hírül a hadászati fejlesztésekkel kapcsolatos Danger Room blog. Az első tesztekre már két éven belül sor kerülhet.

hvg.hu Autó

Benzint tankol a holland robot - videóval

Benzinkutas-feladatokat ellátni tudó, azaz tankolni képes robotot mutattak be holland feltalálók egy északnyugat-hollandiai, emmeloordi töltőállomásnál.

hvg.hu Tech

Videóról képes mozgást tanulni az új robothelikopter

Különleges mesterséges intelligencia vezérli a Stanford Egyetem robothelikoptereit. A robotjárművek képesek úgy megtanulni bonyolult légimanővereket, hogy azokat más helikopterek légibemutatóiból nézik végig.

hvg.hu Tech

Bemutatták az önfejlesztő, feledékeny robotot

Lipcsei kutatóknak köszönhetően elkészült az első olyan szoftver, amely révén a robotok saját maguktól, hibáikból okulva tanulhatnak meg mozogni. A programkód egy neurális hálózat, kvázi egy egyszerűsített idegrendszer felépítését imitálva biztosítja, hogy a robotok maguktól jöjjenek rá, hogyan is kell mozogni.

hvg.hu Tech

Kijavítja a betanított munkást az ipari robot - videó

A New Scientist weboldalának értesülései szerint az ARoS nevű robotot a portugál Minho városának egyetemén fejlesztették ki. A videón egy habszivacsból készült szerkezetet kell összeillesztenie a robotnak és emberi segítőjének.

Bari Máriusz Tech

Jégen sem csúszik el a robotkutya - videó

Két éve már beszámoltunk a BigDog-nak nevezett harctéri teherhordozó robotokról. Az amerikai védelmi minisztérium kutatórészlege által támogatott projekt új videója az elmúlt két évben történt tökéletesítéseket mutatja be.

hvg.hu Tech

Embervadász robotokat fejleszt Amerika

Olyan vállalkozókat keres a Pentagon, akik segítenének kifejleszteni számukra a "nem kooperatív emberi célpontok" érzékelésére és felkutatására kialakított robotcsoportot, írja a New Scientist. A megkérdezett szakértők szerint nem meglepő a hír, a robotok harctérre küldése ugyanis számos alkalommal logisztikai problémákkal jár.