© wikipedia.org

Hiba csúszott a brit biometrikus azonosítók kifejlesztését és bevezetését elősegítő programba: hiába védenék jobban a személyazonosságot és a biztonságot az új kártyák, ha sem a rendőrségeken, sem a határátkelő pontokon, sem pedig a munkaközvetítőknél nem található egy olyan leolvasóberendezés sem, amivel ki lehetne nyerni az információkat a kártya biometrikus chipjéből.

A személyazonossággal és útlevelekkel foglalkozó hivatalos szervezet, az IPS kénytelen volt bevallani, hogy hiába készíttetett ujjlenyomatokat, fényképeket és egyéb személyes adatokat tartalmazó kártyákat, ha az olvasóberendezéseket nem rendelte be hozzájuk: ezek hiányában a biometrikus kártyák egyszerű fényképes azonosítóként használhatóak csak. 

A kormány sajtóhoz intézett válaszlevelében nem említ konkrétumokat - azt említik csak, hogy a közeljövőben garantáltan nem fognak olvasókat vásárolni és még a leolvasógyártóknak is döntést kell hozniuk arról, hogy megéri-e elkészíteni a hiányzó berendezéseket. Az IPS számos hivatalnoka közömbös a témát illetően, sajtóképviselőjük nyilatkozata szerint a szervezet korábban is azt állította, folyamatosan fogják felépíteni a projektet, valamint az állami szervekre sem akarnak nagyobb terheket róni a leolvasóberendezésekkel.

A kormány tervezete szerint első körben a repülőtéri dolgozók és a nemzetközi önkéntesek kapják meg a kártyákat, a lakosság többi része később jut majd a biometrikus azonosítókhoz. Az IPS elmondása szerint értelemszerűen több kártyaolvasó lesz már ekkor az országban, ezek számáról vagy beszerzéséről azonban semmilyen részletet nem árult el.