szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyre agresszívebb űrprogramot diktál Kína. 2010-ben katonai űrlabort bocsátanak fel a világűrbe, az új Senzsou rakéta robotikus dokkolórendszert tesztel majd - mindez pedig kísértetiesen pontosan esik egybe azzal az időszakkal, amikor a NASA öt évig nem lő fel asztronautákat.


Gőzerővel dolgozik Kína az új űrprogramon. 2010 végén lövik fel a "Mennyei Palotát", azaz a Tiangong-1 jelzésű űrállomást. A nyolc tonnás katonai űrlabor a tervek szerint több kínai űrrepülő-programban szerepel, 2011 első felében például az emberi utas nélkül fellövendő Senzsou-8 dokkol majd vele, ez tesztel majd egy új fejlesztésű kínai robotikus dokkolórendszert, a tervek szerint a későbbi missziókban már a kínai űrhajósok is ellátogatnak a Tiangongra.

Kína bevallottan katonai jellegű űr-missziókat és technológiai fejlesztéseket tervez a Tiangonggal kapcsolatban, valamint az űrállomás nevéből adódik is, hogy több űrállomáson is dolgoznak: a bejelentések szerint a Tiangong-2 és a Tiangong-3 állomásokat még 2015 előtt fellövik. A kínai újév alkalmából a televízióban is bemutatták az űrállomás terveit: a prototípus elülső felét egy dokkolórendszerrel felszerelt modul, míg hátsó felét egy napelemekkel és hajtóanyagtankokkal felszerelt szervizmodul alkotja, mindez kifejezetten hasonlít az európai ATV (automata szállítójármű) űrrepülőgéphez, amelyet az ESA európai űrügynökség fejlesztett ki tavaly mintegy másfél milliárd euróból. A modult időnként a kínai űrhajósok is meglátogatják majd, feltehetően azért, hogy a szenzorok által összegyűjtött adatokat vagy képeket biztonságba helyezzék.

A Tiangong kilövésével egyidőben áll rá Kína a Senzsou űrtaxi tömegtermelésére is, jelentette be Zsang Bainan, a Senzsou fő tervező igazgatója, a tervek szerint sokkal több járművet akarnak fellőni az űrbe. Mindez azonban csak akkor indul be, amikor az USA szünetelteti az amerikai asztronauták kilövését - az amerikai űrprogram jelenlegi állása szerint 2015 előtt nem lövik fel az űrhajósokat az Orion/Ares misszióban, amerikaiak 2020 előtt pedig nem mennek a Holdra. Ezt a helyzetet Kína alaposan kihasznáná: a 2010-11-es időszakban egy olyan szondát lőne ki a Holdra, amellyel landolási techológiáikat tudnák demonstrálni, 2012-13 körül pedig egy nukleáris meghajtású, asztronauta nélküli holdjárót küldenének ki, 2017-ben pedig egy olyan holdszondát, amely mintákat gyűjtene, majd vissza is térne a Földre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!