Az éghajlatot és klímát befolyásoló rendszerekben is megfigyelhetőek hasonló jelek, amelyek a pénzügyi piacok összeomlása, vagy akár az epilepsziás rohamok bekövetkezése előtt is észlelhetőek – derül ki a wageningeni és a wisconsiniegyetem, valamint a Scripps Oceanográfiai Intézet közös kutatásából, amelyről a Nature tudományos szaklapszeptember 3-i számában jelent mega beszámoló. 

A kutatók szerint a fordulópont (tipping point) jelensége annyit tesz: ha egy összetett rendszerben végbemenő változások elérnek egy bizonyos „kritikus tömeget”, olyan hirtelen és visszafordíthatatlan következményekkel szembesülhetünk, amelyek alapjaiban formálhatják át a szóban forgó rendszert. A lényeg, hogy időben felfigyeljünk az intő jelekre, amelyek arra utalnak, hogy fordulópont – ezt követően pedig gyökeres változás, vagy akár összeomlás - közeleg, s megtegyük a szükséges lépéseket ezek elkerülésére, illetve a következmények kezelésére.

„Az efféle fordulópontok nem következnek be túl gyakran, de amikor mégis, akkor rendkívüli hatásuk miatt alapvető változásokat hoznak” – Stephen Carpenter, a tanulmány egyik társszerzője, a University of Wisconsin munkatársa. „Ezek a fordulópontok a változás kapui.”

Ha a rendszer eléri a kritikus tömeget, már nincs visszaút © sxc.hu

Honnan tudhatjuk, ha közelít egy ilyen fordulópont? A kutatók szerint a legfontosabb jel a hirtelen váltakozás az adott rendszer két jellegzetes állapota között. Ezt hétköznapi nyelven squealingnek, vagyis sikításnak nevezik. Egy ökológiai rendszerben, például egy erdő esetében ez abban nyilvánul meg, hogy az erdő hol dús és termékeny, máskor pedig kopár és kihalt. Ez általában az előtt következik be, hogy a zöld terület, például egy aszály miatt kihalt sivataggá változik, amikor már egy monszuneső sem képes életet lehelni az egykori rengetegbe. A halállomány esetében – jellemzően a túlhalászásnak köszönhetően intenzív fluktuáció áll be a populáció létszámában, míg végül eljut én egy olyan állapotba, amikor már akkor sem tud életben maradni az állomány, ha a halászat teljesen megszűnik.

Ismerje meg a fordulópontot!

Miért és hogyan keletkeznek hirtelen és váratlanul nagyobb hatású, jelentősebb változások? Hol és mikor van az a fordulópont, ahol a mennyiség átfordul minőségbe? Malcolm Gladwell könyvében könnyen érthető nyelven, köznapi példákon keresztül vázolja fel a fordulópontokkal kapcsolatos kuta-tásainak eredményeit. Rendelje meg a HVG Könyvek kiadványát! Tovább>>

Az időjárást, éghajlatot tekintve a squealing jelenségére az időjárás hirtelen változásai utalhatnak – például a meleg és hideg hőmérséklet váltakozása. Ez a labilis állapot egy idő után állandósul, majd a középértékektől az extremitások irányába mozdul.

„Akárhányszor elértünk egy fordulópontot, előtte mindig rekordokat döntött a hőmérséklet, akár pozitív, akár negatív irányban” – magyarázta Carpenter. „A történelmi adatok azt mutatják, hogy a hirtelen klímaváltozások előtt mindig bekövetkezett ez a fajta váltakozás.”

A nehézséget az okozza, hogy ezt a tudást hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni. Igaz ugyan, hogy a fordulópontok közeledtére utaló jeleket képesek vagyunk felismerni – például az Északi-sark jegének csökkenése, vagy a sarkvidéki permafrosztból felszabaduló metángáz jelensége. Azonban egyelőre a „kirakónak” nincs meg minden darabja, amelyből összeállhatna a teljes kép, vagyis, hogy mire számíthatunk a közeli, illetve a távolabbi jövőben a klímaváltozást illetően. Ehhez kaliforniai kutatók szolgáltathatják a megoldást, akik a Google algoritmusát alkalmazva igyekeznek felbecsülni, hogy egy-egy ökoszisztémában mikor érkezik el az a bizonyos fordulópont.

„A környezet vizsgálata ahhoz hasonlít, amikor éjszaka vezetünk a ködben egy szakadék szélén” – fejtette ki Carpenter. „Tudjuk, hogy ott van a szakadék, de nem tudjuk pontosan, hogy hol. Az intő jelekből következtethetünk, azonban nagyon kell figyelnünk, hogy mindent számításba tudjunk venni.”