A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A pszichodráma magyarországi meghonosítója, a csoportdinamika, a szociometria művelője, a „közösségek rejtett hálózatának” térképezője ma lenne száz éves. Az ország leghíresebb gyermekpszichológusa, a szabadelvű marxistává lett, ám éppen a kommunizmus alatt meghurcolt Mérei Ferenc mindig úgy gondolta, hogy amit művel, az sem nem tudomány, sem nem művészet, hanem mindkettővel felérő külön műfaj.
Mérei Ferenc, az éppen ma száz éve, 1909. november 24-én született pszichológus és pedagógus tíz éves volt a Tanácsköztársaság idején, amikor egy ízben gyereknyaraltatáson vett részt, s a kerítésen át hazaszökött. Amikor, ismét a kerítésen át, visszamászott, s egy vigyázónő elfogta és megkérdezte, miért a kerítésen ment ki, miért nem a kapun át, ő azt válaszolta: „Hát a kapun? Ott áll egy katona”. A vigyázónő, aki meg is simogatta, erre „azt mondta, hogy a katona az a városra vigyáz, nem rád.” Mérei az esetet 11 évvel később megírta a Párizsi Munkás című lapban, 1972-ben pedig egy Szilágyi Jánosnak adott rádióinterjúban úgy emlékezett rá: „Ez eldöntötte a viszonyomat a Tanácsköztársasághoz, az ethoszához, a moralitásához, eldöntötte a kapcsolatomat Magyarországgal, és nagyon belejátszhatott abba, hogy én úgy tíz évvel később gyermekpszichológus lettem.”
Az lett, mégpedig Magyarország leghíresebb gyermekpszichológusa, akinek egyik tanítványával, Binét Ágnessel közösen írt Gyermeklélektan című könyve, valamint a szintén vele kettesben írt Ablak-Zsiráf című, kisiskolásoknak szóló lexikona számos kiadást megért bestsellerek lettek. Az utóbbit, az Ablak-Zsiráfot néhány kiadás óta a Mérei-tanítvány gyermekpszichológus, Fischer Eszter bővíti, írja tovább. Mérei már 28 éves korában írt A gombozó gyermek című írásában egyértelműen a gyermek autonómiája, s a közösség együttes élményének jelentősége felől közelítette meg tárgyát: „A gombozás olyan vívmánya a gyermeki társadalomnak, amelyet naturális állapotban fenntart, és a felnőttek minden üldözésétől megvéd, még akkor is, ha gombjait a szemétbe dobják, vagy ha a gombpálya céljaira ideális ebédlőasztalról a majdnem alkalmatlan konyhaasztalra száműzik.”
Mérei Ferenc |
1949-ig a tudományos tekintélye felfelé ívelt, 1949-ben a tanítók tanításában elért eredményeiért még Kossuth-díjat kapott, de aztán hirtelen támadás indult az általa képviselt „burzsoá áltudomány”, a gyermekközpontú tudomány, a pedológia ellen. Kizárták a pártból, elbocsátották az állásából, attól kezdve fordításokból élt.
A forradalom idején, október 25-e és november 4-e között az ELTE BTK Egyetemi Forradalmi Diákbizottságának tanár vezetője volt. November 4. után részt vett a szellemi ellenállásban, a letartóztatottak családtagjainak támogatásában. Őt magát végül 1958 októberében tartóztatták le, és 1959 áprilisában ítélte tíz év börtönbüntetésre a Mérei-per elsőrendű vádlottjaként a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa, „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért”. Az 1963-as amnesztiával szabadult. Nem lett volna Mérei, ha a börtönben ne dolgozott volna. Lélektani naplóját ott írta wc-papírra, és csempészte ki a börtönből.
A pszichodráma magyarországi meghonosítója, a csoportdinamika, a szociometria művelője, a „közösségek rejtett hálózatának” térképezője szociálpszichológus is volt és gyermekpszichológus is, és persze pedológus, és sorolhatnánk még foglalkozásokat, de a kérdés megmaradna: miféle dolog is az, amivel csoportterápiáin, megbeszélésein foglalkozott? Mérei Ferenc ugyanis úgy gondolta, hogy amit művel, az voltaképpen sem nem tudomány, sem nem művészet, hanem valami ezekkel egyenlő, de harmadik minőség.
Gerlóczy Ferenc
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért.