szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ma hetven éve 183 japán repülőgép támadást intézett az amerikai flotta Pearl Harbor-i támaszpontja ellen. A "gyalázat napja" után Franklin D. Roosevelt elnök hadat üzent Japánnak, ezzel a második világháború kiterjedt a Csendes-óceán térségére is. Természetes, hogy egy ilyen jelentőségű esemény nem kerülhette el, hogy összeesküvés-elméletek jelenjenek meg vele kapcsolatban.

A fékezhetetlen étvágyú Japán 1931-ben lerohanta Mandzsúriát, majd 1937-ben Kínát, aztán Délkelet-Ázsiában folytatta a terjeszkedést. 1940-ben szövetségre lépett a fasiszta Berlinnel és Rómával, 1941-ben pedig semlegességi megállapodást kötött a Szovjetunióval. Az erőegyensúly felbomlásától tartó Egyesült Államok 1941 elején elrettentő célzattal Hawaiira helyezte át a csendes-óceáni flotta fő bázisát.

Mivel a diplomáciai tárgyalások kilátástalan huzakodásba torkollottak, Tokió december elején megelőző csapás mellett döntött. A hadműveletet a legapróbb részletekig kidolgozták, és az is segítette őket, hogy az amerikai hadvezetés figyelmen kívül hagyott minden figyelmeztető jelet. A japán csapás következtében minden amerikai csatahajót találat ért, hullámsírba küldtek hét hadihajót, súlyosan megrongáltak további tízet, elpusztítottak 300 repülőgépet. A kikötőben 2400 amerikai halottat és 1300 sebesültet számoltak össze.

A mai napig folyik a vita arról, vajon Roosevelt elnök tudott-e a rajtaütés tervéről – az elterjedt vélekedés szerint igen, de nem tett semmit, hogy egy egységes országot vihessen a háborúba. David Aaronovitch Vudu-történelem című könyvében külön fejezetet szentelt annak, hogy a támadás apropóján hogyan vert gyökeret az amerikaiak lelkében a magas szintű összeesküvés gondolata.

Kattintson képeinkért!
©

Félelem egy amerikai típusú Hitlertől

Aaronovitch rámutat: Franklin D. Roosevelt elnöknek hamar meggyőződésévé vált, hogy ha háború törne ki Európában, Amerika nem nézheti tétlenül a demokráciák megtámadását. Csakhogy Amerikában akkoriban senki nem akart újabb világháborút, így Roosevelt kénytelen volt izolacionistának mutatni magát. Az idő azonban egyre jobban sürgette: a náci Németország megszállta Lengyelországot, Franciaország és Nagy-Britannia pedig belépett a háborúba. Az amerikai elnök kinyilvánította országa semlegességét, de például rögtön utána feloldotta a fegyverszállítási tilalmat.

Balos és populista újságírók közben folyamatosan figyelmeztették honfitársaikat, hogy egy esetleges háborús részvétel nemcsak összeroppantaná Amerikát, de annak a lehetősége is előállhat, hogy egy „amerikai típusú Hitler kerül hatalomra”. 1940 nyarán – rengeteg író, költő és színész híresség támogatásával – létrejött az „Amerika az első” elnevezésű bizottság (AFC), mely azt hirdette: Amerikának biztonsága érdekében meg kell erősítenie a védelmi rendszerét, de tartózkodnia kell a konkrét segítségnyújtástól.

Az AFC azzal vádolta a kormányzatot, hogy a mögötte álló pénzügyi körökkel együtt manipulációval akarja belerángatni az amerikai népet a háborúba. Szószólóik minden gátlástalanságot el tudtak képzelni Rooseveltről, aki szerintük titokban a háború felé vezette Amerikát.

Kattintson képeinkért!
©

Roosevelt tudta?

A háborúellenes gondolkodók közül sokan úgy érezték: Roosevelt egyáltalán nem bánta, hogy végre háborúzhat, hiszen ez szerintük mindig is a szándékában állt. A Pearl Harbor-i események azonnal kinyírták a rögtön hazaárulónak kikiáltott AFC mozgalmát, ezzel párhuzamosan azonban kezdetét vette egy lejáratókampány.

1944 szeptemberében megjelent a vád, miszerint Washington ausztrál forrásokból tudta, hogy japán repülőgép-anyahajók közelednek Hawaii felé, de nem továbbította az információt. Októberben egy John T. Flynn nevű újságíró megjelentetett egy brosúrát Az igazság Pearl Harborról címmel, amiben újabb elemet hozott a vitába: azzal vádolta Rooseveltet, hogy tudatosan provokálta a támadást, csak hogy Amerika beléphessen a háborúba.

Aaronovitch szerint Flynn érvelésének volt néhány könnyen felismerhető gyenge pontja. Először is az, hogy azon a feltevésen alapult, hogy a japánok meglepetésszerű támadásához provokációra volt szükség. Másodszor pedig az, hogy egy meglepetésszerű támadás provokálásához olyan képtelenül nagy kockázatot kellett volna vállalni, hogy az nem lehetett a vállalkozás célja, még az „álnok” Roosevelt számára sem.

Flynn állításai mégis hosszú éveken át meghatározták a Pearl Harborra vonatkozó összeesküvés-elméleteket.

Kattintson képeinkért!
©

A háború után sem ültek el a hangok

A támadás negyvenedik évfordulóján megjelent Szégyen és gyalázat – Pearl Harbor és következményei című könyvében a Pulitzer-díjas John Toland azt állította, hogy fontos új bizonyítékokra tett szert. Szerinte a Távol-Keletről holland hírszerzési források adtak hírt Washingtonnak a készülő támadásról. Toland újabb bizonyítéka Aaronovitch szerint igencsak problematikus, a hadműveletek során ugyanis a japánok óriási erőfeszítéseket tettek, hogy rádiójelekkel el ne árulják magukat: a szabotázsakciók megelőzésére a rádiókat működésképtelenné tették, a rádiósokat pedig Japánban hagyták.

És ami a legfontosabb, hogy a háborús logika sem indokolja az elméletet – mutat rá Aaronovitch. Stephen Ambrose történész szerint Roosevelt 1941 decemberében arra törekedett, hogy a náci Németország legyőzéséig mindenképpen elkerülje a Japánnal való háborút – s nem arra, hogy a hátsó ajtón lépjen be. A Pearl Harbor elleni japán támadás tehát nem megoldotta, hanem súlyosbította a problémáját.

„December 8-án Roosevelt arra kérte a Kongresszust, nyilvánítsa ki, hogy Amerika háborúban áll Japánnal, noha ezt a háborút az elnök nem akarta – legalábbis ekkor még nem. Ugyanakkor azonban nem indítványozta, hogy az USA üzenjen hadat Németországnak – pedig azt a háborút akarta. Nem a japánok oldották meg Roosevelt problémáját, hanem Hitler, aki sok őrült döntés után a legőrültebbet hozta meg december 11-én, amikor maga üzent hadat az Egyesült Államoknak” – idézi Ambrose-t Aaronovitch.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
 A 300 milliárdos állami pályázat kétharmadát az igénylők fél százaléka kapta

A 300 milliárdos állami pályázat kétharmadát az igénylők fél százaléka kapta

Bíróság támadta meg a felsőoktatási átalakítást – az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül döntenie kell

Bíróság támadta meg a felsőoktatási átalakítást – az Alkotmánybíróságnak 90 napon belül döntenie kell

Astrazeneca: hamisítvány lehet az a vakcina, amit a feketepiacon árulnak

Astrazeneca: hamisítvány lehet az a vakcina, amit a feketepiacon árulnak