A kutatók azt vizsgálták, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (például bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nemcsak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.

AFP / Frank Perry

A kutatók elemzésükben a KSH mikroadat-állományait használták, az egyéni szintű élveszületési és csecsemőhalálozási adatbázisokat vizsgálva.

Eredményeik szerint a dohányzási tilalom szignifikánsan javította az érintett anyák újszülöttjeinek egészségét. A jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony (2500 gramm alatti) születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett. A becsült hatások hasonló mértékűek, mint más, kifejezetten a terhes anyákat célzó és az újszülöttek egészségi mutatóit javítani szándékozó (például amerikai, kanadai) programok során tapasztalt hatások.

Túry Gergely

A kutatás szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról. Másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért a passzív dohányzás csökken. A közlemény szerint a felhasznált adatok nem adtak lehetőséget arra, hogy e két tényező jelentőségét közvetlenül megvizsgálják, ugyanakkor nagyobb hatásokat találtak az érettségivel nem rendelkező (és a felmérések szerint nagyobb arányban dohányzó) nők újszülöttjeinél, ami arra utal, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat.

Az MTA szakemberei szerint mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.