Philipp Brun, a svájci erdő-, hó- és tájkutató intézet (WSL) kutatója és munkatársai szerint a pumpa epicentruma az Atlanti-óceán északi részén északnyugati irányba tolódott. Izland és az amerikai Maine-öböl között most több szén-dioxid kötődik meg, mint korábban, az Atlanti-óceán északi, nyílt területein azonban jóval kevesebb.

A biológiai pumpa alapját egyrészt a szén-dioxid kémiai kötése, másrészt a kisméretű élőlények adják. A növényi planktonok (fitoplanktonok) szén-dioxidot vesznek fel a levegőből fotoszintézis útján. A fitoplanktonokat apró élőlények, a zooplanktonok eszik meg. Ezek az élőlények ellenségeik elől a mély tengerszintek sötétjébe bújnak. Ott szén-dioxidot lélegeznek ki, emellett ürülékükkel is szenet bocsátanak ki, amely leülepszik a fenékre.

Tanulmányuk elkészítésekor Brun és kollégái a zooplanktonok egy bizonyos csoportjára, az evezőlábú rákokra koncentráltak. Bár csak 0,3-7 milliméteresek ezek az állatok, figyelemreméltó számuk miatt jelentékenyen hozzájárulnak a szénpumpához.

Calanus finmarchicus

Erik Selande

Az evezőlábú rákok elterjedését és gyakoriságát számos hosszú távú megfigyelés kutatta. A WLS kutatói ezeket az elmúlt 60 évből származó adatokat használták a tanulmány elkészítéséhez, különböző elméletekkel és számításokkal kombinálva arról, hogyan kerül a légköri szén az óceán mély rétegeibe.

Vizsgálatuk Nature Ecology & Evolution című folyóiratban megjelentetett eredménye szerint az Atlanti-óceán északi részében élő sok evezőlábúrákfaj elterjedési területe eltolódott a megváltozott hőmérsékleti viszonyok hatására. Így változik a faji összetétel, a biológiai pumpa fő aktivitási területe pedig északnyugati irányba tolódik.

Ahhoz  nem elegendőek az adatok, hogy felbecsüljék a pumpa teljesítményének változásait a teljes észak-atlanti medencében. "De ki tudtuk mutatni, hogy a fontos fajok elterjedési területének klímaváltozás okozta eltolódása regionális szinten jelentős változásokat idézett elő a szénexportban" – emelte ki a kutató, aki szerint nagyon fontos ezen folyamatok további megfigyelése.

A svájci tudósok eredményei más óceánokra is alkalmazhatóak és a globális szénáramlat modelljeinél is használhatóak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.