Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány készítői 2017-2018 folyamán öt hónapon át vizsgálták a Spanyolország és Franciaország közötti természetes határt képező magashegységben lévő állomás környékét és megállapították, hogy naponta átlagosan 365 apró műanyagrészecske rakódott le a terület minden egyes négyzetméterén.
A kutatók két megfigyelőkészüléket használtak, hogy azok egymástól függetlenül mérjék fel a mikroműanyagok koncentrációját a területen, amely a legközelebbi falutól hét, a legközelebbi várostól, Toulouse-tól pedig több mint 100 kilométerre fekszik.
A kutatóknak ugyan sikerült megállapítaniuk a műanyagok típusát, ám azt, hogy pontosan honnan érkeztek vagy mekkora távolságot tettek meg, nem sikerült megállapítaniuk.
A szakemberek döntően a 10 és 150 mikrométer átmérőjű – összehasonlításképpen, egy emberi hajszál átlagosan nagyjából 70 mikrométer széles – műanyagrészecskékre fókuszálták a vizsgálatukat. A délnyugat-franciaországi Toulouse-ban működő EcoLab munkatársa, Deonie Allen szerint a tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a mikroműanyagok – lévén, hogy a szél, a hó és az eső elszállítja őket a távoli hegyvidékekre, ahol aztán lerakódnak – légköri szennyezőanyagoknak számítanak.
A légáramlatok elemzése alapján azonban úgy vélik, hogy a műanyagrészecskék egy része legkevesebb 100 kilométerről érkezhetett. "A jelentős helyi műanyaghulladék-források hiánya miatt azonban, feltehetőleg messzebbről származnak" – jegyezte meg Allen.
A kutatókat megdöbbentette, hogy
a hegyekben lévő meteorológiai állomásnál megállapított mikroműanyag-koncentráció egyenértékű a Párizshoz és a dél-kínai iparváros Tungkuanhoz hasonló nagyvárosokban kimutatott értékkel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
