Kongatják a vészharangot a kutatók, miután kiderült: 71 000 műanyagrészecskét lélegzünk be minden nap
100-szor több mikroműanyagot lélegzünk be napi szinten, mint azt eddig becsülték – mutattak rá francia kutatók.
100-szor több mikroműanyagot lélegzünk be napi szinten, mint azt eddig becsülték – mutattak rá francia kutatók.
Egyre többször hallani a műanyagok, azon belül is a mikroműanyagok káros hatásairól. Ennek ellenére sokan használnak ilyen edényeket, és sokszor ezekben melegítenek ételeket. Nem is gondolnak arra, hogy mennyire rosszat tesznek ezzel a szívüknek.
Egy magyar kutatás szerint a mikroműanyagok az élőlények egészségén túl a viselkedésüket is befolyásolhatják. A talajlakó ászkarákok példáján keresztül most először sikerült kimutatni, hogy ezek az apró szennyező anyagok óvatlanabbá teszik az állatokat. Ez pedig súlyos következményekkel járhat.
Francia kutatók vizsgálata szerint sokkal több a veszélyes mikroműanyag az üvegpalackokban lévő italokban, mint a műanyagban tároltaknál – az eredmények a szakembereket is meglepték.
Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekből kerülhet rengeteg mikroműanyag az emberi szervezetbe, így az agyba is – mutat rá egy friss kutatás.
Mára már elkerülhetetlen, hogy műanyag kerüljön a szervezetünkbe, de a bevitt mennyiségre még hatással lehetünk. A kulcs az ételek tárolásában és a tudatos vásárlásban rejlik.
Elképesztő mennyiségű mikroműanyagot bocsáthat ki minden szem rágó, állapította meg a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.
Újabb ijesztő tény derült ki a lassan mindenütt jelenlévő műanyagokról, ezek közül is az egészen parányi mikro- és nanoműanyagokról. Beleszólnak abba, hogyan hasznosulnak a szervezetben az antibiotikumok.
A Pekingi Egyetem kutatói egérkíséretek segítségével először figyelték meg valós időben, milyen utat tesz meg egy élő szervezetben a mikroműanyag.
Ígéretes módszert kínál az óceánokban lebegő mikroműanyag összegyűjtésére, ha darabjait tejben úszó gabonapehely-karikáknak képzeljük.
Amerikai kutatók szerint egyértelműen kimutatható, hogy az emberi szervezetben egyre több mikroműanyag halmozódik fel.
Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.
Átfésültek a kutatók egy sor tanulmányt, és kiderült: mindenféle problémákhoz vezethetnek a szervezetbe került mikroműanyagok.
A sejtekbe is behatolnak a mikroműanyagok, melyekből elképesztő mennyiségű oldódik ki a filteres teák fogyasztásával – mutat rá egy új vizsgálat.
A mikroműanyagok olyannyira a mindennapjainik részévé váltak, hogy immár az állatok és az emberek szervezetében is megtalálhatók. Él azonban egy egészen furcsa, szinte mindennek ellenálló állat, amelyik – úgy tűnik – még a mikroműanyagokat is elkerüli.
Kínai kutatók a pamutban lévő cellulóz, valamint a tintahalak csontjában lévő kitin segítségével olyan anyagot fejlesztettek, ami segíthet megtisztítani a szennyvizet a mikroműanyagtól.
A Birminghami Egyetem kutatói szerint felerősítik egymás negatív hatásait a mikroműanyagok és az örök vegyi anyagok, amelyek már külön-külön is komoly veszélyt jelenthetnek az ember egészségére.
Ausztrál kutatóknak sikerült olyan adatelemző rendszer kifejleszteniük, amely segítségével egy akkora műanyag szeméthalom is felfedezhető a tengerpartokon, ami kisebb, mint a műhold kamerájának egyetlen pixele.
A problémára vannak rendszerszintű és egyéni megoldások is.