A publikáció szerint a madárszobrocskát egy lingcsingi régészeti lelőhelyen, a kínai Honan tartományban találták 2008 és 2013 között zajló ásatások során.

A késő paleolitikumból (késő őskőkorszakból) származó, és "valószínűleg" 13 500 éves faragvány felfedezése azt jelenti, hogy Kelet-Ázsiában az eddig véltnél több mint 8500 évvel korábbra vezethető vissza az állatszobrok és -ábrázolások kezdete – írják a CNRS francia állami kutatóintézet-hálózat, a bordeaux-i, a santungi és a bergeni egyetem, valamint az izraeli Weizman Tudományos Intézet munkatársai.

A kutatók szerint a figura – az egyetlen ismert, állatot emelvényen ábrázoló őskőkori szobor – stilisztikai és technikai sajátosságai egy, a Nyugat-Európában és Szibériában ismertektől eltérő, önálló művészeti hagyományra utalnak. Az apró madarat kőeszközökkel faraghatták ki négyféle szobrászati módszerrel (dörzsölés, vájás, karcolás és vésés). Szerintük ez a legrégebbi ismert háromdimenziós műalkotás Kínából, sőt egész Kelet-Ázsiából.

A leírás alapján a mindössze 1,5 centiméteres, egy énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra terméke. Egy nem azonosítható emlősállat csontjából faragták. A tanulmány szerint a madárkát olyan nagy hozzáértéssel készítették, hogy aprócska farka pont eléggé túlméretezett ahhoz, hogy a szobrocska ne bukjon előre.

Régészek tavaly 115 ezer évvel ezelőtti időkre visszanyúló vésett csontmaradványok felfedezését jelentették be ugyanezen a régészeti lelőhelyen, azokat a modern emberi megismerés korai indikátorának, az információrögzítés és -továbbítás eszközének nevezték.

Az emberiség ismert legrégebbi háromdimenziós faragványai 40 ezer évvel ezelőtt készültek mamutagyarból a mai Németország déli részén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.