Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"59af6d9c-97cd-4611-b560-4d4977cfc887","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A sérültek többsége nő.","shortLead":"A sérültek többsége nő.","id":"20250423_Oroszorszag-Ukrajna-drontamadas-busz-utasok-Zelenszkij-Putyin","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/59af6d9c-97cd-4611-b560-4d4977cfc887.jpg","index":0,"item":"afc6fe93-1a93-4706-ac0d-6728df9c6f0a","keywords":null,"link":"/vilag/20250423_Oroszorszag-Ukrajna-drontamadas-busz-utasok-Zelenszkij-Putyin","timestamp":"2025. április. 23. 15:23","title":"Ukrán munkásokat szállító buszba csapódott egy orosz drón, kilencen meghaltak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2daa4dd5-3305-402f-9ba4-f6257679d599","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A Huawei szoftveres Toyota bZ7 a Tesla Model S kategóriájában áll rajtvonalhoz.","shortLead":"A Huawei szoftveres Toyota bZ7 a Tesla Model S kategóriájában áll rajtvonalhoz.","id":"20250424_latvanyos-elektromos-szedannal-rukkolt-elo-a-toyota-bz7","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2daa4dd5-3305-402f-9ba4-f6257679d599.jpg","index":0,"item":"b1fd6afb-b612-4f8e-bfcc-ea1ea39cc453","keywords":null,"link":"/cegauto/20250424_latvanyos-elektromos-szedannal-rukkolt-elo-a-toyota-bz7","timestamp":"2025. április. 24. 10:49","title":"Látványos elektromos szedánnal rukkolt elő a Toyota","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d6ec2415-bbcb-4b0b-af92-98d4e830f4ec","c_author":"hvg.hu","category":"cegauto","description":"Az I Bike Budapest kerékpáros felvonulás útvonalán szombat délután nem a megszokott módon lehet majd közlekedni.","shortLead":"Az I Bike Budapest kerékpáros felvonulás útvonalán szombat délután nem a megszokott módon lehet majd közlekedni.","id":"20250423_BKK-forgalmi-korlatozas-bicikli-MOL-Bubi-Budapest","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d6ec2415-bbcb-4b0b-af92-98d4e830f4ec.jpg","index":0,"item":"9fffa960-0b1f-4a5a-8ebe-d5b1b8879f39","keywords":null,"link":"/cegauto/20250423_BKK-forgalmi-korlatozas-bicikli-MOL-Bubi-Budapest","timestamp":"2025. április. 23. 11:38","title":"Szombaton pár órára felborul Budapest közlekedése","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1b66694c-ff6d-4743-af6d-f2f83d347cb0","c_author":"Lőrincz Tamás","category":"itthon","description":"Egyebek mellett a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya visszaállítását követeli az a több ezer önkormányzati köztisztviselő, aki ma reggeltől kezdett munkabeszüntetésbe az ország húsz pontján. ","shortLead":"Egyebek mellett a keresetek megduplázását, a diplomás bérminimum bevezetését, valamint a köztisztviselői életpálya...","id":"20250423_Reggeltol-tobb-ezer-onkormanyzati-koztisztviselo-kezdett-sztrajkba-magasabb-fizetest-kovetelnek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1b66694c-ff6d-4743-af6d-f2f83d347cb0.jpg","index":0,"item":"7862148e-c46d-47a9-8097-b91b626f8950","keywords":null,"link":"/itthon/20250423_Reggeltol-tobb-ezer-onkormanyzati-koztisztviselo-kezdett-sztrajkba-magasabb-fizetest-kovetelnek","timestamp":"2025. április. 23. 06:00","title":"Több ezer önkormányzati köztisztviselő kezdett sztrájkba reggel, magasabb fizetést követelnek ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e7b3f554-1cfa-4ee3-bd6c-6a15b3ccf23f","c_author":"Görföl Tibor","category":"360","description":"Miközben sok országban azt latolgatják, hogy saját bíborosaiknak van-e esélyük a pápaválasztáson, erre a kérdésre válaszolni már csak azért is nagyon nehéz, mert az elmúlt években kinevezett pápaválasztó bíborosok gyakran egymást sem igazán ismerik. Vendégszerzőnk, Görföl Tibor teológus, a Vigilia folyóirat főszerkesztője tájékozódási pontokat ad a katolikus egyház “hogyan továbbját” illetően.","shortLead":"Miközben sok országban azt latolgatják, hogy saját bíborosaiknak van-e esélyük a pápaválasztáson, erre a kérdésre...","id":"20250422_ferenc-papa-halala-papavalasztas-katolikus-egyhaz-jovoje","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e7b3f554-1cfa-4ee3-bd6c-6a15b3ccf23f.jpg","index":0,"item":"c7f6a17c-d2f0-4a7e-836f-0219f8da50d6","keywords":null,"link":"/360/20250422_ferenc-papa-halala-papavalasztas-katolikus-egyhaz-jovoje","timestamp":"2025. április. 22. 15:00","title":"Vannak jelek, amelyek árulkodhatnak arról, kiket tekintett lehetséges utódjának Ferenc pápa","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0c4b378e-a5da-4c1d-b008-cd280292edfb","c_author":"Proxelan","category":"brandchannel","description":"Potenciazavarok, romló szexuális teljesítmény, meddőség: a férfiak számára legrémisztőbb gondok mögött sokszor egyetlen betegség, a prosztatagyulladás áll. A prosztatitisz nem ritka probléma, ez a férfiak egyik leggyakoribb betegsége, noha gyógyításához csak kevés esetben kérnek orvosi segítséget. Pedig ha már nagy a baj és a tünetek hónapok óta fennállnak, a terápia hosszú és nehézkes lehet. Ezért érdemes már az első panaszok jelentkezésekor szakorvos segítségét kérni. ","shortLead":"Potenciazavarok, romló szexuális teljesítmény, meddőség: a férfiak számára legrémisztőbb gondok mögött sokszor egyetlen...","id":"20250418_Ferfiak-nepbetegsege-prosztatagyulladas-proxelan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0c4b378e-a5da-4c1d-b008-cd280292edfb.jpg","index":0,"item":"b6d47bb6-bd53-47d6-864d-c6d7347c9964","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250418_Ferfiak-nepbetegsege-prosztatagyulladas-proxelan","timestamp":"2025. április. 23. 07:30","title":"A férfiak népbetegsége: a prosztatagyulladás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proxelan","c_partnerlogo":"915b242c-ffb1-4467-8f4f-23f087f43ae2","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"148ae798-0116-4789-9d11-16a511e7c09d","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A kormányzati spórolás közepette több ezer dollárba kerülhetett az átalakítás.","shortLead":"A kormányzati spórolás közepette több ezer dollárba kerülhetett az átalakítás.","id":"20250423_pete-hegseth-pentagon-sminkszoba","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/148ae798-0116-4789-9d11-16a511e7c09d.jpg","index":0,"item":"0e89e9bb-57cd-458d-ac65-d41ec19ea684","keywords":null,"link":"/elet/20250423_pete-hegseth-pentagon-sminkszoba","timestamp":"2025. április. 23. 20:34","title":"Az amerikai védelmi miniszter sminkszobát csináltatott a Pentagonban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fd01e085-2015-40d5-83b6-c4a8fe479c46","c_author":"Szabó Yvette","category":"360","description":"A kormányfő állatorvostan-hallgatókat használt arra, hogy tisztára mossa magát a nyilvánosság előtt, történész tanácsadója pedig alpári módon ment neki az akadémikusoknak. A tudományos intézmények azzal néznek szembe, hogy a kormány az önállóság maradványaitól is megfosztja őket.","shortLead":"A kormányfő állatorvostan-hallgatókat használt arra, hogy tisztára mossa magát a nyilvánosság előtt, történész...","id":"20250423_hvg-orban-viktor-zebra-allatorvostudomanyi-egyetem-fazekas-sandor-politika-tudomany-kekva","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fd01e085-2015-40d5-83b6-c4a8fe479c46.jpg","index":0,"item":"df2d51c9-88ee-49e8-9de4-844f87722eda","keywords":null,"link":"/360/20250423_hvg-orban-viktor-zebra-allatorvostudomanyi-egyetem-fazekas-sandor-politika-tudomany-kekva","timestamp":"2025. április. 23. 09:35","title":"Állatorvosi zebra: így teszi Orbán a politika játékszerévé a tudományos műhelyeket","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A szuperrezolúció hallatán talán a kristálytiszta, tűéles képet ígérő legújabb tévécsodák ugranak be legtöbbünknek, a mikroszkópiában azonban mást jelent ez a kifejezés. A fény hullámhossza által jelentett korlátot megkerülő technológiákról van szó, amely révén lehetséges a sejt- vagy akár molekulaszintű és a sejteken belüli élettani folyamatok megfigyelése. A pécsi Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének Nano-Bio-Imaging Központjában jártunk, ahol többek között a sejtek közötti eddig ismeretlen kommunikációs formákat és azok jelentőségét kutatják a Nobel-díjat érő technológia segítségével.
Első pillantásra nem tűnik különösen izgalmasnak a pécsi orvoskar Élettani Intézetének Nano-Bio-Imaging Központja, bár a zsilipelős beléptetés jelzi, hogy nem akármilyen helyen járunk. A homályosan megvilágított teremben furcsa berendezések találhatók, mellettük pedig nagy méretű monitorokkal ellátott munkaállomások – a képernyőkön mintha színpompás absztrakt festmények képei ragyognának. Kell néhány perc ahhoz, hogy rájöjjek, elképesztő részletgazdagságban ábrázolt sejteket bámulok épp, ahogy ahhoz is, hogy feltűnjön enyhe porallergiám elmúlása.
Porallergiamentes környezet: a Nano-Bio-Imaging Központ belső tere
Pécsi Tudományegyetem
Mint Wilhelm Ferenctől, a központ műszaki felügyelőjétől megtudom, tünetmentességem a zsilipelős beléptetésnek és a pozitív légnyomást biztosító belső szellőztetőrendszernek köszönhető, amelyek jóvoltából a labor levegője pormentes. Az itt található berendezések ugyanis kényes jószágok, a por vagy a hőmérséklet változás hatására könnyen elállítódnak, amely akár el is lehetetlenítheti a méréseket. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, pontosan mik ezek a berendezések, és miért kóstálnak fejenként akár több százmillió forintot is, részt kell vennem egy rövid mikroszkópiai alapozón, amelyet a központot használó egyik kutató, Lukács András, a Biofizikai Intézet egyetemi docense tart.
Hullámhossz, az (eddigi) végső határ
„A hagyományos fénymikroszkópos technológia számára áthághatatlan határt jelent a fény hullámhossza, ez határozza meg ugyanis a felbontás maximális mértékét, azaz hogy meddig vagyunk képesek megkülönböztetni két különálló pontot. Ezt az úgynevezett diffrakciós limitet meg lehet haladni a más elven működő elektronmikroszkópok lévén, de ez a technika korlátozottan használható az élettani kutatásokban, miután vákuumban, fagyasztott mintákkal kell dolgozni, azaz esélyünk sincs az élet folyamatainak tanulmányozására. Mindez hosszú ideig meggátolta, hogy a sejtekben belüli történéseket láthassuk, és ezt a korlátot szüntette meg az úgynevezett szuperrezolúciós mikroszkópia, avagy nanoszkópia amely különböző trükkös megoldásokkal kerüli ki a fizika által jelentett határokat” – dob bele a mélyvízbe Lukács András.
A 2014-ben kémiai Nobel-díjat érő felfedezés nyomán különböző szuperrezolúciós, azaz szuperfelbontású technológiák jelentek meg. Az egyik az úgynevezett STED mikroszkóp; itt két lézersugarat használnak az egyes pontok elkülönítéséhez, az egyik gerjeszti a molekulákat, amelyek így fluoreszcencia révén fényt bocsátanak ki, míg a másik alapállapotba juttatja vissza azokat. Az eredmény látványos: míg a monitor egyik felén a hagyományos technológiával készült „pacák” láthatóak, a másik oldalon szépen kirajzolódik a minta szerkezete – mint megtudom, épp egy sejtfelszín struktúráját szemlélem.
Szintlépés: ugyanaz a sejtstruktúra hagyományos (baloldalt) és szuperrezolúciós (jobboldalt)
Pécsi Tudományegyetem
Ezen a berendezésen az Élettani Intézet két kutatója, Ernszt Dávid és Godó Soma a sejtmembránt tanulmányozza. Míg egy hagyományos fénymikroszkóppal homogénnek tűnő területet láthatnánk, a szuperrezolúciónak köszönhetően egy új világ tárul elénk különféle formájú objektumokkal és struktúrákkal. Ahogy a kutatók magyarázzák, az új mikroszkópos technológiák révén azt már tudni lehet, hogy a sejtmembrán nem homogén felület, hanem egyes régiói fontos szerepet játszanak a jelátviteli folyamatokban, és most ennek kutatják a törvényszerűségeit. Mindennek nagy jelentősége lehet az agykutatásban, és egyes elméletek szerint ezeknek a régióknak a megváltozásának jelentős szerepe lehet a neurodegeneratív betegségek kialakulásában és lezajlásában.
Godó Soma kutató vizsgálatot állít be, háttérben a sejtmembrán
Pécsi Tudományegyetem
Más elven működik az N-STORM mikroszkóp, amely véletlenszerűen generált kis energiájú lézerimpulzusokkal gerjeszti a mintában található molekulákat, és aztán ezeket összerakva alkot képet, míg eggyel arrébb egy strukturált megvilágítást használó SIM mikroszkóphoz tartozó monitoron különös fonalakat, azaz a sejtek között kapcsolatot létesítő nanocsöveket lehet megszemlélni. A kutatás, illetve a felfedezés újszerűségét jól jelzi, hogy a sejtek közötti kommunikáció ismert formáit újraíró csövek még nem is kerültek be az orvosi tananyagba.
Pécsi Tudományegyetem
Mint kísérőim magyarázzák, minden szuperrezolúciós megoldásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai – a STED nagyobb felbontást tesz lehetővé, mint a SIM, az utóbbiban viszont hagyományos módon preparált mintákkal is lehet dolgozni, aminek nagy gyakorlati jelentősége van; az N-STORM kiváló minőségű képet alkot, ám a véletlenszerű képalkotásnak köszönhetően meglehetősen időigényes egy kép elkészítése és így tovább. A pécsi mikroszkópközpont egyik legfőbb erőssége épp a különböző technológiák ötvözésében és ezek sokszínű felhasználásában rejlik.
Utazás a nanók földjére
A hagyományos fénymikroszkópok felbontási határa a mikrométer (a milliméter ezredrésze) körül található, míg a szuperrezolúció elvisz minket a nanométerek (a mikrométer ezredrésze) birodalmába. Ezzel a felbontással már beleláthatunk a sejtekbe és a sejtek közötti folyamatokba, és ez vezetett el a sejtek közötti nanocsövek felfedezéséhez, amelynek következményei még beláthatatlanok.
Limfóma sejtek közötti nanocsövek
Pécsi Tudományegyetem
A nanocsövek jó része nem éri el a 200 nanométeres szélességet sem, és épp ezért sokáig fogalma sem volt a tudósoknak a létezésükről, hiszen a hagyományos fénymikroszkópok számára ez már láthatatlan, az elektronmikroszkópok számára preparált mintákban pedig nem figyelhetők meg ezek az élő sejtek közötti kapcsolatok, magyarázza Szabó-Meleg Edina, a téma kutatója. A nanocsövek léte újraírta azt, amit a sejtek közötti folyamatokról tudunk, és a betegségek sejtszintű terjedése kapcsán is óriási jelentőségű felfedezés, mivel a kórokozók ezeken át az immunrendszert kikerülve képesek megfertőzni a sejteket – az egy helyi biotechnológiai céggel közösen zajló egyik pécsi kutatás épp a Covid–19 sejtek között történő terjedését vizsgálja egy pályázat részeként. A csövek elsődleges célja természetesen nem a vírusok számára való kiskapu biztosítása, az egyes sejtek mitokondriumot, azaz energiatermelő sejtrészecskéket adnak át például egymásnak ezeken keresztül.
Szabó-Meleg Edina a nanocsövekről tart fejtágítót
Pécsi Tudományegyetem
Mint ahogy a legtöbb fontos felfedezés, ez is természetesen legalább annyi kérdéshez vezet, mint amennyi választ ad. Pécsett most olyan alapvető kérdésekre keresik a választ zebrahal embriók tanulmányozásával, hogy a csövek milyen sejtek között és milyen kondíciókkal jönnek létre és milyen anyagok átadása zajlik rajtuk keresztül. Az például már kiderült, hogy a „boldogtalan”, azaz különböző anyagokkal és körülményekkel stresszelt sejtek között nagyobb mértékben alakulnak ki ilyenféle kapcsolatok, amelyek révén a sejtek egymásnak segíthetnek, emellett pedig a magzati fejlődésben is valamiféle szerepet játszhatnak.
Hogyan tedd boldoggá a sejtjeidet?
Ennek egyik potenciális felhasználása az lehet, amikor a konkrét betegségek miatt „boldogtalanná” vált sejteknek juttatnak célzottan olyan anyagot, amely az egyéb alkotórészek károsítása nélkül segít rajtuk, de az ilyen gyakorlati alkalmazások még meglehetősen messze vannak. A pécsi kutatók például a szürkehályog műtétek után tanulmányozták a nanocsövek kialakulását a műtéti traumának kitett sejteken. Itt a hagyományos, a hályog „letépésével” járó eljárás után nagy számban találtak ilyen csöveket, míg a lézeres metszést alkalmazó műtétek után nem – az külön érdekesség, hogy a hagyományos, nagyobb sejtszintű traumával járó műtét után a betegek többnyire kevesebb szövődménnyel és gyorsabban gyógyulnak meg.
Miközben pedig az új felfedezések újabb kérdésekhez vezetnek, a mikroszkóp alatt látottak ellenőrzése sem gyerekjáték. Bármilyen apró környezeti változás vagy elhibázott beállítás képalkotási hibákhoz vezethet, amiket kifejezetten nehéz úgy kiszúrni, hogy a kutatók is csak most tanulják ennek a nanovilágnak a szabályait – mint ahogy Lukács András mondja, az ellenőrzési módszerekről is doktori disszertációkat lehet írni. Az is évekbe tellett, míg a klinikusok elfogadták a sejtek közötti nanocsövek létezését, mivel hiába voltak ezek láthatóak a mintákban, az élő szervezeten belüli szövetekben nehezen megtalálhatóak.
Az Élettani Intézet munkatársai (Godó Soma, Ernszt Dávid, Buzás Péter és Jánosi Tibor) munka közben
Pécsi Tudományegyetem
Szabó-Meleg Edina tovább vezet minket a mitokondriumok színpompás(nak tűnő) világában: épp ezeknek a sejtek közötti mozgásával foglalkoznak, és ez például egy olyan kutatási irány, ami világviszonylatban is újnak mondható. A mitokondriumok idegsejtek közötti vándorlásának tanulmányozása többek között közelebb vihet minket az olyan rettegett neurodegeneratív betegségek lefolyásának megértéséhez és remélhetőleg kezeléséhez, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, ugyanis egyre több bizonyíték utal arra, hogy az idegsejtek károsodása a roncsolt mitokondriumok átadása révén zajlik. A gyógyszeripar egyébként már megkezdte a nanocsövek alkalmazását, bár ez még igencsak kísérleti fázisban tart: a cél az, hogy az úgynevezett nanogyöngyökbe csomagolt hatóanyagot ezeken keresztül juttassák be a megcélzott sejtekbe.
Egy évszázadra elegendő kérdés
A kutatási terület újszerűségét jól mutatja, hogy világviszonylatban sincs túl sok erre a témára dedikált hely. Ahogy a téma pécsi szakértője fogalmaz, „a két kezemen meg tudnám számolni azokat a kutatóhelyeket, ahol a nanocsövekkel foglalkoznak”. Kevés helyen áll ehhez rendelkezésre a megfelelő eszközpark, ráadásul a kutatási eredmények ellenőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez fontos a klinikai háttér is.
A nanovilágban tett látogatásunk végén a rengeteg új kérdés mellett egy dolog tűnik biztosnak: a szuperrezolúciós mikroszkópia révén felfedezett új élettani jelenségek és folyamatok ma még beláthatatlan lehetőségeket nyújtanak az élet alapvető folyamatainak megértéséhez és ma még gyógyíthatatlan betegségek kezeléséhez. Egyik kísérőm szavaival élve a szuperrezolúció elegendő kutatási irányt ad az elkövetkező száz évre, mi laikusok pedig addig is gyönyörködhetünk az élő sejtek absztrakt festményeket idéző pompájában.