Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Lehet, hogy le kell törölni a ChatGPT-t?

Tavaly november óta az OpenAI, pontosabban legismertebb terméke, a ChatGPT az egyik legfelkapottabb újdonság. Valójában a mesterséges intelligencia tömeges elterjedését is innentől számíthatjuk. Most viszont meglepő hír érkezett: lehet, hogy egy bírósági döntés kapcsán az OpenAI-nak akár törölnie kell majd a chatbotját?

  • hvg.hu hvg.hu
  • +${remainingCount} szerző
Lehet, hogy le kell törölni a ChatGPT-t?

Egy lehetséges per részeként könnyen lehet, hogy az OpenAI-nak törölnie kell a ChatGPT-t – írja az NPR.

Hetekkel azután, hogy a The New York Times frissítette szolgáltatási feltételeit, és megtiltotta a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeknek, hogy felhasználják a cikkeiket és a képeiket MI-modelljeik képzéséhez, az amerikai napilap perre készülhet az OpenAI ellen. A szakértők feltételezése szerint a per kimenetele katasztrofális lehet az OpenAI számára, az óriási pénzbírságon felül ugyanis akár a ChatGPT teljes adatkészletét meg kell semmisítenie.

Ez a per az NPR szerint a szerzői jogok védelmének „legnagyobb horderejű" jogi csatája lehet. A per háttérében az állhat, hogy az olyan nyelvi modelleket, mint a GPT-3.5 és a GPT-4 – amelyek a ChatGPT generatív mesterséges intelligenciáját működőképessé teszik – harmadik féltől származó adatok felhasználásával képezik ki. És az OpenAI még egy „webkaparó” botot is létrehozott, amely információkat gyűjt a webhelyekről a GPT-modell betanításához. A probléma azonban itt az, hogy az OpenAI nem csak a szabadon elérhető és szerzői joggal nem védett anyagokra támaszkodik, hanem a szerzői joggal védett anyagokat is felhasználja mesterséges intelligencia modelljei képzéséhez, és ezt engedély nélkül tette.

AFP / NurPhoto / Jonathan Raa

Így viszont érthető, hogy a korai perek elsődleges célpontja az OpenAI lehet, és a vállalat most azt kockáztatja, hogy a szövetségi bíró elrendeli a ChatGPT teljes adatkészletének újjáépítését, amennyiben a The New York Times sikeresen bebizonyítja, hogy a vállalat illegálisan másolta le a tartalmat, és a bíróság korlátozza az OpenAI képzési modelljeit. Ráadásul a szövetségi szerzői jogi törvény szigorú pénzügyi szankciókat is von maga után, a megsértőket 150 ezer dollárig terjedő pénzbírsággal sújtják minden egyes „szándékosan elkövetett" jogsértésért. Ha valaki több millió művet másol át, egy olyan számmal szembesülhet, ami potenciálisan végzetessé válhat egy vállalat számára. Ezen felül az esetleges jogi győzelem más jogtulajdonosok hasonló követeléseinek lavináját indíthatja el.

Ellentétben azokkal a szerzőkkel, akik azt szeretnék, hogy eltávolítsák a könyveiket az OpenAI képzési modelljeiből, az amerikai lapnak más aggályai vannak az MI-eszközökkel, így például a ChatGPT-vel kapcsolatban. Az NPR jelentése szerint a „legfőbb aggodalom" az, hogy a ChatGPT felhasználhatja a The New York Times tartalmait, hogy „versenytárssá" váljon azáltal, hogy olyan szöveget hoz létre, amely a lap munkatársainak eredeti jelentései és írásai alapján válaszol a kérdésekre.

Mekkora gond lehet abból, hogy nem nagyon értjük, mi zajlik a mesterséges intelligencia fejében?

Sok problémát okozhat, hogy nem tudjuk, válaszadás előtt és közben mit "gondol" egy gép. Alapfogalmakat is újra kell gondolni, ahogy egyre inkább elterjed a mesterséges intelligencia.

Mindenesetre – mutat rá az Ars Technica – ettől a hónaptól kezdve a Times megtiltja a tartalmai felhasználását „bármely szoftver fejlesztésére, beleértve, de nem kizárólagosan a gépi tanulási vagy mesterséges intelligencia (AI) rendszer képzését". Ez a frissítés egy extra védelmi réteget biztosít a médium számára, és az NPR jelentése szerint egyúttal felül is vizsgálja az OpenAI-val kötött licencszerződést. Ez a szerződés biztosította volna, hogy az OpenAI fizessen a modelljei betanításához használt NYT-tartalmakét. Az NPR szerint viszont az OpenAI és a Times közötti találkozók „vitássá" váltak, így a megállapodás egyre valószínűtlenebbnek tűnik. Közben a Times azt is mérlegeli, hogy egyáltalán érdemes-e részt venni bármilyen licencmegállapodásban, mivel az így létrejövő termék a versenytársává válhat.

A mesterséges intelligencia képzési modelljeinek megvédése érdekében az OpenAI-nak valószínűleg „méltányos használatot” kell kérnie a vállalat által a ChatGPT-hez hasonló eszközök betanításához használt összes webtartalom tekintetében. A The New York Times potenciális ügyében ez azt jelentené, hogy be kell bizonyítani, hogy a Times tartalmának másolása a ChatGPT válaszok elkészítéséhez nem versenyezne a Times-szal.

A szakértők azonban azt mondták az NPR-nek, hogy ez nagy kihívást jelentene az OpenAI számára, mivel a Google Könyvekkel ellentétben – amely 2015-ben megnyert egy szövetségi szerzői jogi kihívást, mivel a könyvek kivonatai nem jelentették a tényleges könyvek „jelentős piaci helyettesítőjét” – a ChatGPT bizonyos webfelhasználók számára valóban helyettesítheti a The New York Times honlapját.

Egyelőre persze még kérdéses, hogy a NYT valóban követelni fogja-e azt, hogy az OpenAI törölje a ChatGPT-t. Viszont még inkább megerősíti azt a jogos kritikát, hogy ezek a nyelvi modellek mindig is erősen támaszkodtak mások által már elvégzett munkára, és ez az egyik oka annak, hogy sok embernek problémái vannak velük.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Mandalórik, ragadozók, mutánsok, kalózok – több tízmilliárd dolláros iparág a cosplay, és messze még a csúcs

Mandalórik, ragadozók, mutánsok, kalózok – több tízmilliárd dolláros iparág a cosplay, és messze még a csúcs

Továbbra is tömegeket vonz Budapesten is, hogy belebújjanak kedvenc mesefigurájuk bőrébe, és egy-egy napra elszórakoztassák egymást a hasonszőrűekkel. A budapesti Comic Conon jártunk, ahol sorjáztak a lelkes kezek által készített páncélok és jelmezek, felbukkant az összes várható figura, összességében mégis a kalózok hagyták a legmélyebb nyomot. Olyan terepet jártunk be, amely minden érintett megelégedésére rohamosan fejlődik.