A kutató a hőmérséklet és az alvásmennyiség között fennálló kapcsolatot vizsgálta az 1976 és 2010 közötti magyarországi időmérleg-felvételek adatai alapján, megállapításait pedig az Economics & Human Biology tudományos folyóiratban publikálta.

A hőmérséklet hatását az alvásra leegyszerűsítve úgy vizsgálják a kutatók, hogy egy adott megyében, hónapban és évben összehasonlítják az alacsonyabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséget a magasabb hőmérsékletű napokon mért átlagos alvásmennyiséggel.

Az eredmények alapján azokon a napokon, amikor a középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, nagyjából átlagosan 13 perccel kevesebb az alvásidő. Sőt, egy 20–25 Celsius-fok közötti középhőmérsékletű napon is 6 perccel rövidül az alvásidő. Ezzel szemben a hideg és enyhe hőmérsékletű napok között nincsen érdemi különbség. Azaz az alvásmennyiség független attól, hogy a napi középhőmérséklet -5, +4 vagy éppen +10 Celsius-fok – emeli ki a HUN-REN közleménye.

A kutató megállapításai szerint nem mindegy, melyik napokon van meleg. A munkaszüneti napokon a 25 Celsius-fok feletti középhőmérséklet 30 perccel csökkenti az alvásmennyiséget, míg egy munkanapon csupán 6 perccel.

Az adatokból kiolvasható az is, hogy az egyéni tényezők is befolyásolják, hogyan reagál valaki a hőségre. Például minél idősebb valaki, annál kevesebbet alszik egy 25 Celsius-fok feletti középhőmérsékletű napon. A 18–40 éveseknél az alvásveszteség átlagosan 6 perc, a 41–60 éveseknél 12 perc, míg a 61 évesek és idősebbek esetében 26 perc. Emellett az alacsonyabb végzettségűek és a férfiak is jobban ki vannak téve ennek a hatásnak.

„Az eredmények azt mutatják, hogy az alvásidő csökkenését elsősorban a korábbi felkelés okozza. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy időmérleg-adatokkal dolgoztam, ami azt jelenti, hogy az alvásként megjelölt periódusok nem feltétlenül esnek egybe a tényleges alvással. Ez a felkelés/felébredés időpontjának meghatározását kevésbé befolyásolja, de könnyen elképzelhető, hogy a meleg időjárás az elalvás időpontját ugyan késlelteti, de a lefekvését nem, így az időmérlegnaplókban alvásként megjelölt időszak a külső hőmérséklettől függetlenül nagyjából ugyanakkor kezdődik, miközben a ténylegesen alvással töltött idő rövidül melegben” – magyarázza Hajdu Tamás.

A becslések szerint, ha a klímaváltozás mértéke nem lassul, a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re várhatóan átlagosan 6,5 órával fognak kevesebbet aludni az emberek egy év alatt, de egy mérsékelten optimista forgatókönyv szerint is 4,3 óra lesz az alvásveszteség.

A kutató szerint elképzelhető, hogy ehhez a helyzethez majd alkalmazkodni tud az ember. Kiemelte azonban, hogy a klímaváltozás hatásai az éves alvásmennyiségre vonatkoznak, tehát a becsült értékek eloszlanak az év napjai között – ugyanakkor ez az alvásveszteség döntően a nyári hónapokra fog koncentrálódni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.