Megcsinálták a japán konyha legfontosabb elemét az űrben, és egészen finom lett
A Nemzetközi Űrállomás űrhajósai rizsből és szójababból fermentáltak miszót, hogy kiderüljön, el lehet-e készíteni a pasztát az űrben.
HVG
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó űrhajósok a rendszeresen oda érkező ellátmánnyal kapják meg azokat az ételeket, amit ott tartózkodásuk alatt fogyasztanak. Persze ezek nem olyanok, mint amiket a Földön eszünk, leginkább pürésített ételekről van szó, amelyekből kis mennyiség is elegendő kalóriát és tápanyagot tartalmaz. A nagy kérdés azonban az, hogy a hosszú távú űrmissziók során lehetséges-e a világűrben előállítani az ételeket, hiszen a utánpótlás szállítása ilyen műveletek során már nem lehetséges.
Az ISS legénysége most ezen a téren ért el fontos eredményt: kiderült, hogy az űrben is elkészíthető a miszo, ami a japán konyha nélkülözhetetlen eleme, és ami egy szójababból, árpából vagy rizsből erjesztett pasztát jelent.
Az ezzel kapcsolatos kísérletezés még 2020 márciusában indult, amikor egy nemzetközi élelmiszer-kutatócsoport szójabab, koji rizs és só keverékét tartalmazó csomagot küldött az űrállomásra – írja a Gizmodo. Az űrhajósok azt a feladatot kapták, hogy ellenőrizzék, beindul-e a fermentáció, és azt az ízvilágot kapják-e, mint ami a Földön is ismert.
Az iScience című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a választás azért esett a miszóra, mert az élelmiszertudomány az utóbbi időben egyre inkább érdeklődik iránta annak mikrobiális sokszínűsége és egyedisége miatt. Ugyanakkor az sem volt hátrány, hogy a paszta viszonylag szilárd szerkezetéből adódóan nem kellett attól tartani, hogy szivárogni fog a mikrogravitációs környezetben. Emellett a miszo fermentációja belefért a kísérlet futtatására rendelkezésre álló 30 napba. Erős ízének és magas tápértékének köszönhetően szintén ideális jelölt volt.
Nyolc hónapon át hiába keresték, nem találták meg a Nemzetközi Űrállomáson azt a paradicsomot, melynek felügyeletével Frank Rubio űrhajóst bízták meg. Aztán jött a fordulat – kétszer is.
A harminc nap elteltével a pasztát visszahozták a Földre, majd alapos kémiai vizsgálatnak vetették alá, valamint elemezték a mikrobiomját is. Emellett kerestek benne potenciálisan káros mikrobákat, és persze az ízét is megvizsgálták.
A kutatók tartottak attól, hogy az űrbéli sugárzás vagy a mikrogravitációs környezet miatt nem fog sikerülni a kísérlet, de szerencsére nem így történt.
A vizsgálatok megállapították, hogy bár a fermentáció sikeres volt, a földi és az ISS-en készült miszo eltér egymástól. Eltérő volt például a bennük található mikrobák aránya, ugyanakkor az űrbéli ételt még mindig miszónak lehetett tekinteni.
A kóstolás alapján az űrmiszo pörköltebb, diósabb ízű volt a földinél, ugyanakkor nagyon finomnak írták le azt. A jövőben más élelmiszerekkel is kísérletezhetnek az űrben, ami mind a mélyűri küldetéseket támogathatja.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.