Az elmúlt években szemmel látható népszerű a szemaglutid alapú gyógyszerek, mint például az Ozempic és a Wegovy. Bár régóta elérhetők a cukorbetegeknek szánt készítményként, a kereslet akkor ugrott meg igazán irántuk, amikor kiderült, meglepően hatékonyan segítik a súlycsökkenését.

Az emberek annak ellenére kezdték el felvásárolni az injekció formájában beadandó gyógyszereket, hogy azoknak bizonyítottan több mellékhatásuk is lehet – még az is előfordul, hogy vakságot okoznak. A folyamatnak az lett a vége, hogy átmenetileg hiánycikké vált a cukorgyógyszer, és így persze meg is jelentek a hamisított készítmények.

Úgy tűnik azonban, hogy a hirtelen jött népszerűség ellenére sokakban még mindig munkál a józanság. Egy 2024 novemberében megjelent, az amerikai lakosság körében elvégzett felmérés eredménye szerint az emberek többsége – 62 százalékuk – még mindig a gyógyszerek nélküli fogyást részesíti előnyben.

Mary Scourboutakos, a Torontói Egyetem táplálkozástudósa azonban a The Conversation magazinban megjelent cikkében azt írja, nekik sem kell lemondaniuk a szemaglutidok okozta hatásról. Egész pontosan: bizonyos tápanyagok és étrendi stratégiák természetes módon utánozhatják a szemaglutidok hatásait.

Az olyan tápanyagok, mint a rost és az egyszeresen telítetlen zsírok – például az olívaolajban és az avokádóban lévők – fokozott bevitele, valamint az étkezés időpontjának megválasztása, az ételek elfogyasztásának sorrendje, az evés sebessége és maga a rágás is természetes módon serkentheti a szemaglutid alapú gyógyszerek hatásáért felelős hormon fokozott termelődését.

A szakember úgy látja, a fogyás legújabb, tudományos eredményeken alapuló stratégiai megközelítése nemcsak jobb, mint a mostanra elavult kalóriaszámlálás, hanem ugyanazokra a biológiai mechanizmusokra támaszkodik, amelyek a népszerű fogyókúrás gyógyszerek sikeréért felelősek.

A szemaglutid alapú gyógyszerek a glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) nevű hormon szintjének növekedését okozzák, amely a jóllakottság érzését közvetíti az agynak, és ami lelassítja az emésztést és teltségérzetet okoz. Ezek a gyógyszerek egyidejűleg csökkentik a DPP-4 nevű enzim szintjét is, amely inaktiválja a GLP-1-et. Ennek eredményeként az evés abbahagyását irányító hormon, amely természetes formában csak néhány percig lenne a szervezetben, akár egy héten át is jelen lehet. Ez lehetővé teszi a teltségérzet fenntartását, ami következésképpen a táplálékbevitel csökkenéséhez és végső soron a fogyáshoz vezet. A gyógyszerek mellett azonban természetes módja is van annak, hogy növekedjen a GLP-1 szintje.

Mit egyek?

A rost – amely például a babban, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, diófélékben és magvakban található – a legjelentősebb tápanyag, amely jelentősen növelheti a GLP-1 szintet. Amikor a rostot a belekben élő billiónyi baktérium erjeszti, a keletkező melléktermék, az úgynevezett rövid szénláncú zsírsavak serkentik a GLP-1 termelését. Ez magyarázhatja, hogy a rostfogyasztás miért segíti annyira a fogyást még a kalóriamegvonás nélkül is.

Az egyszeresen telítetlen zsírok – amelyek például az olívaolajban és az avokádóban találhatók meg – szintén képesek növelni a GLP-1 szintjét a szervezetben. Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy több volt a szervezetben a GLP-1 a kenyér és olívaolaj fogyasztását követően, mint amikor a vizsgálat résztvevői kenyeret és vajat ettek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a bármilyen zsírral – legyen az vaj vagy akár sajt – elfogyasztott kenyér jobban megemeli a GLP-1 szintjét, mint önmagában a kenyér.

Pixabay/stevepb

Egy másik tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az avokádó elfogyasztása a reggeli bagel mellé jobban megnöveli a GLP-1 szintjét, mint önmagában a bagel. Scourboutakos szerint ezek fényében nem meglepő, hogy a rostban és egyszeresen telítetlen zsírokban gazdag magok, mint például a pisztácia, szintén növelik a GLP-1 szintjét.

Mikor egyek?

A szakember arra is rámutatott: az, hogy valaki mit eszik, még csak fél út a sikerhez. Nemcsak az számít ugyanis, hogy mit, hanem az is, hogy mikor.

A tudós által citált tanulmány szerint az ételek elfogyasztásának sorrendje szintén hatással lehet a GLP-1-re. A fehérje, például a hal vagy a hús fogyasztása a szénhidrátok, például a rizs előtt magasabb GLP-1 szintet eredményez, mintha fordított sorrendben vinné be az ember a tápanyagokat – vagyis előbb a szénhidrátot, és csak utána a fehérjét. A zöldségek szénhidrátok előtti elfogyasztása hasonló hatást vált ki a szervezetben.

The Studio Collection / foodcollection / foodcollection via AFP

Emellett számít az is, milyen napszakban étkezik valaki. Ennek oka Scourboutakos szerint egyszerű: más hormonokhoz hasonlóan a GLP-1 is a szervezet belső biológiai óráját, a cirkadián ritmust követi. A vizsgálatok szerint ugyanannak az ételnek az elfogyasztása reggel 8-kor több GLP-1-gyel jár, mintha 17 órakor eszi meg azt valaki. A szakember úgy véli, mindez magyarázhatja, miért tartja a mondás, hogy érdemes úgy reggelizni, mint egy király, és úgy vacsorázni, mint egy koldus.

Hogyan egyek?

Ha mindez nem lenne elég, még érdemes figyelembe venni az étkezés sebességét is. Egy 2010 elején megjelent tudományos publikáció szerint a mérések azt mutatják, sokkal több GLP-1 termelődött, amikor valaki 30 percen át ette a fagyiját, mintha 5 perc alatt elpusztította volna azt. És mindhez jön még egy csavar: a vizsgálatok alapján ha valaki először zöldséget eszik, akkor az evés sebessége kevésbé válik fontossá.

A képletből pedig úgy tűnik, a rágást sem szabad kifelejteni: egy korábbi vizsgálat arra jutott, aki reszelt káposztát eszik, annak nagyobb lesz a szervezetében a GLP-1 szintje, mint annak, aki pépes – például főzelék – formában viszi be ugyanezt a szervezetébe.

Nem egyforma a hatás

Mary Scourboutakos ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy bár az étkezési stratégiákkal befolyásolható a GLP-1 szintje, a hatás messze elmarad attól, amire a gyógyszerek képesek. A mediterrán diéta GLP-1 szintjét megnövelő hatásáról szóló egyik tanulmány kimutatta, hogy a GLP-1 csúcsszintje körülbelül 59 pikogramm/milliliter a vérben.

Ehhez képest az Ozempic 65 nanogramm/millilitert eredményez (1 nanogramm 1000 pikogramm), vagyis a gyógyszer ezerszer magasabb GLP-1-szintet eredményez, mint az étrend. Ugyanakkor – teszi hozzá a tudós – a mediterrán diéta bizonyítottan 30 százalékkal csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ami felülmúlja a gyógyszer 20 százalékos hasonló hatását.

Vagyis bár a gyógyszerrel gyorsabb a fogyás, a természetes fogyás összességében egészségesebb út.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.